"Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája"

A KMPSZ XVIII. Közgyűlése

2010. december 17., 09:00 , 518. szám

A választási ígéretek ellenére a kárpátaljai magyar oktatás helyzete nem javult, hanem romlott az elmúlt esztendőben – hangzott el múlt szombaton Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) közgyűlésén.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében megtartott tanácskozáson mintegy 200 küldött képviselte a kárpátaljai magyar iskolákban és óvodákban oktató közel 2300 magyar pedagógust. A közgyűlést megnyitó Gulácsy Géza, a KMPSZ munkácsi regionális elnöke a vendégek között üdvözölhette többek között Bacskai Józsefet, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulját, Ljubka Katalint, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai főosztályának referensét, Szalipszki Endrét, a Magyar Köztársaság ungvári konzulját, Scherczer Károlyt, a Magyar Köztársaság beregszászi konzulját, Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét, dr. Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási bizottságának elnökét, a KMKSZ alelnökét, dr. Soós Kálmánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát, Jókai Tibort, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének irodavezetőjét, Herczog Györgyöt, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet igazgató-helyettesét és Braun Évát, az intézet módszerészét, Braun Lászlót, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal oktatási főosztályának munkatársát, Ljudmila Tokart, a beregszászi oktatási osztály vezetőjét, Varga Bélát, a Szvit Tankönyvkiadó vezetőjét, Héder Jánost, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzőjét, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, Popovics Bélát, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) tiszteletbeli elnökét.

Az elmúlt esztendőben összességében nem változott alapvetően az oktatás helyzete – állapította meg beszámolójában dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke. Mint rámutatott, 2009-2010-ben a választások kapcsán számos ígéret hangzott el az ukrajnai nemzetiségi kisebbségeknek címezve, azonban a választásokat követően sajnos kiderült, hogy az ígéretek nem vonatkoznak a magyarságra. Orosz Ildikó emlékeztetett arra is, hogy 2006, az emelt szintű független vizsgaközpontok rendszerének bevezetése óta nem sikerült kielégítően rendezni a magyar nyelvű érettségizés, illetve felvételizés kérdését. Különösen fájó számunkra, mutatott rá, hogy a magyar iskolások tudását ukránból azokéhoz mérik az érettségi tesztek révén, akik ukránnak születtek, ukrán iskolában érettségiztek. Nem kedveznek a magyar oktatási rendszernek a jövő évi felsőoktatási felvételi nemrég elfogadott szabályai sem, amelyek jelentős mértékben szűkítik a felsőoktatási intézmények autonómiáját is, hangzott el. A legrosszabb e tekintetben, hogy továbbra sem lehet emelt szintű érettségi vizsgát tenni magyar nyelvből, holott az orosz időközben vizsgatárgy lett, hangsúlyozta Orosz Ildikó. Mint jelezte, a vázolt folyamatok egyik következménye, hogy számos magyar iskola igazgatósága a minimálisra csökkentette a magyar nyelv és irodalom oktatásának óraszámát, a magyar nyelv sokat veszített presztízséből. A célokat illetően a KMPSZ elnöke úgy fogalmazott, "vissza kell foglalni" a magyar nyelv szempontjából az oktatási intézményeket azokon a településeken, ahol annak oktatása az elmúlt években megszűnt, "hogy legalább írni-olvasni megtanuljanak a magyar gyerekek, és számukra kötelező tantárgyként megjelenjen az órarendben a magyar nyelv és irodalom", mert a fakultatív oktatás nem orvosolja a problémát.

Orosz Ildikó a továbbiakban arról beszélt, hogy ideje volna rendet rakni a beiskolázási támogatás tekintetében. A szakember örömének adott hangot, hogy a kérdéssel immár a KMKSZ alapítványa foglalkozik, s azt ígérte, hogy a KMPSZ megadja számukra a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges adatokat. Orosz Ildikó érthetetlennek, ambivalensnek, nem egészségesnek nevezte azt a helyzetet, amikor a szülők egy része elfogadja a magyar adófizetők pénzéből származó beiskolázási támogatást, miközben ukrán iskolába járatja gyermekét, s ukrán pártokra szavaz. "Az egyik kezünk 150 hrivnyáért szavaz egy ukrán pártra, amelyik semmit sem ígért, a másik meg kéri a másik pártot (a KMKSZ–UMP-t – a szerk.), hogy intézze el a mi ügyeinket. Azt gondolom, hogy ez nem felnőtt hozzáállás a kérdésekhez, ezért magunkban, saját köreinkben kell rendet tenni, mint ahogy a közösségnek is rendet kell tenni ebben a kérdésben, mert ez immár nemcsak pedagógiai, oktatási kérdés, hanem kőkemény kisebbségpolitikai kérdés" – tette hozzá, s javasolta, hogy a közgyűlés állásfoglalását, mely a kárpátaljai magyar oktatás legégetőbb problémáit fogalmazza meg, juttassák el minden kisebbségi szavazatokra "apelláló" politikai párthoz, s azok is vállaljanak felelősséget a magyar oktatási intézmények megmaradásáért.

A közgyűlés küldötteit köszöntötte Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének irodavezetője és Popovics Béla, a KáMCSSZ tiszteletbeli elnöke.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében arra figyelmeztetett, hogy nem szabad engedni az ukrajnai környezet nyomásának, amelynek követelményei gyakorta ellentmondanak a józan észnek és az erkölcsnek. A magyar érdekvédelmi szervezetek annak alapján ítélhetők meg, mutatott rá, hogy ellent tudnak-e állni a magyarigazolványok eladására, a beiskolázási támogatás minden feltétel nélküli osztogatására irányuló ukrajnai társadalmi elvárásoknak. Olyan szervezetekre van szüksége a kárpátaljai magyarságnak, hangsúlyozta, amelyek szembe menve a környezet nyomásával képesek meglépni azokat a lépéseket, amelyek a kárpátaljai magyarság megvédéséhez szükségesek, s a KMKSZ ilyen szervezet. "Ha egyszer a magyar állam pénzt ad azért, hogy a szülők magyar iskolába írassák a gyerekeiket, akkor, ha ránk bízzák, azok kapják meg, akik valóban oda íratják, s elvállaljuk az ezzel járó konfliktusokat.

Brenzovics László, a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke, a KMKSZ alelnöke azokról a kihívásokról beszélt, amelyekkel az elkövetkező néhány évben kell majd várhatóan szembenéznie a kárpátaljai magyar oktatási rendszernek. Az ukrajnai politikai változások ingája most éppen kelet felé lendült ki, fogalmazott a politikus, aki szerint ez számos tekintetben eltávolítja Kárpátalját s az itteni magyar oktatási rendszert Európától. Hiú ábrándnak bizonyult az is, hogy a Janukovics-kormányzat megadja a kisebbségeknek az ígért jogokat – tette hozzá. A szónok bírálta a tervezett felsőoktatási reformot, az ukrán oktatási rendszer legnagyobb hibájául a korrupciót jelölve meg, amelyen az új felsőoktatási törvény nem változtat. Mint rámutatott, a magyar állampolgárság egyszerűsített megadása minden pozitívuma mellett felerősíti a kivándorlást vidékünkről. A jelenség pozitív hatása lehet viszont, fűzte hozzá, hogy ha ki tudunk tartani, s meg tudjuk őrizni intézményrendszerünket, újfent emelkedni fog a magyar nyelv presztízse. Brenzovics László végezetül határozott fellépést sürgetett az oktatásban megfigyelhető kontraszelekció ellen, amelynek célja, hogy olyan személyeket segítsenek hivatalba, akik politikai kampányok idején kiszolgálják az aktuális hatalmat.

A közgyűlés állásfoglalás elfogadásával ért véget a kárpátaljai magyar oktatásügy legfájóbb problémáiról, s elvárásairól. Így például a dokumentum megfogalmazói követelik, a magyar iskolákban érettségizők számára állandó jelleggel biztosítsák a lehetőséget, hogy anyanyelven tegyék a szaktárgyi emelt szintű vizsgákat, a magyar nyelv és irodalom pedig kerüljön be a választható emelt szintű tantárgyak közé.

szcs