A betlehemi láng Kárpátalján

2010. december 24., 09:00 , 519. szám

1986-ban egy osztrák cserkész ötlete alapján a béke szimbóluma a betlehemi Születés Bazilikában égő láng lett. Azóta - a cserkészek szervezésében - évről évre elviszik ezt a lángot karácsony előtt Bécsbe, ahol nagyszabású ünnepség keretében veszik át az egyes országok, nemzetek küldöttségei. Kárpátaljára 1990 óta jut el a láng. Két éve egészen Bécsből hozták haza cserkészeink, múlt évben pedig Beregszászban volt az első lángelosztó ünnepség.

Idén a Betlehemben meggyújtott béke lángját a munkácsi római katolikus székesegyházban fogadták a kárpátaljai cserkészek, az összegyűlt római és görög katolikus, valamint református hívek. December 19-én a sötétbe borult templomba két kiscserkész hozta be a lángot, s egy picike hegedűből, melyet egy másik kiscserkész szólaltatott meg, szép melódia hangzott fel a templom csendjében.

Az ünnepség elején Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) elnöke köszöntötte mindazokat, akik eljöttek a betlehemi láng fogadására. Mindhárom felekezet jelenlévő lelkipásztora rövid elmélkedést tartott arról, amit a betlehemi láng jelképez: Pogány István, a római katolikus egyházmegye általános helynöke, Taracközi Gerzson munkácsi református lelkipásztor és Marosi István nagybégányi görög katolikus parochus, aki - szintén mint cserkész - a régi lángfogadások kalandos történeteiről is megemlékezett. Popovics Béla, a KáMCSSZ tiszteletbeli elnöke is felelevenítette emlékeit, s köszöntötte a jelenlévőket Szalipszki Endre, a Magyar Köztársaság ungvári konzulja is.

Idén először Lembergből is érkeztek lengyel cserkészek.

A beszédek között a munkácsi római katolikus székesegyház ifjúsági kórusa, illetve a munkácsi cserkészlányok gitáros együttese karácsonyi énekekkel, dallamokkal színesítette az estét.

Az ünnepség végén sorban vették át a lángot az egyes cserkészközösségek: először a lembergiek, majd a kárpátaljaiak: a Munkácsról, Beregszászból, Nagyszőlősről, Rátról, Benéből érkezettek. Majd minden jelenlévő is meggyújthatta a magával hozott gyertyát: láncot alkotva, egymás mellett állva várakoztak, végig az egész templomon. A bensőséges és örömteli hangulatú ünnepség után mindenki hazasietett, hogy otthonában is elhelyezze a lángot, és továbbadja azt barátainak, szomszédainak. Hiszen a betlehemi láng akkor teljesíti feladatát, ha nem tartjuk meg magunknak, hanem továbbadjuk. S nem elég, ha csak a gyertyát gyújtjuk meg vele: szívünket kell, hogy fellobbantsa, hogy ezt a lángot egész évben tudjuk adni másoknak is.

Pápai Zsuzsanna