Nyugdíjreform előtt Ukrajna

Már több éve napirenden van a nyugdíjrendszer átalakítása Ukrajnában, a különböző kormányok többször próbáltak változtatni rajta. Az utóbbi néhány év azonban olyan nagy terheket rótt a Nyugdíjalapra, hogy a szakértők többsége szerint, azonnali beavatkozásra van szükség. Az alapvető célja az intézkedéseknek elsősorban a nyugdíjas állampolgárok életszínvonalának emelése. A reformtervezetet Ukrajna Miniszteri Kabinete, a szociálpolitikai minisztérium és Ukrajna Nyugdíjalapja dolgozta ki és össznépi megvitatásra bocsátották. Előzetesen a parlamenti meghallgatásra a készülő törvénymódosításokról ez év február 16-án kerül sor.

Milyen problémák vannak ma az ukrajnai nyugdíjrendszerben?

Ukrajna azon országok közé sorolható, melyekben a lakosság úgynevezett "elöregedése" tapasztalható. Ma Ukrajnában 13,7 millió nyugdíjas él, 100 nyugdíjjárulékot fizető egyénre 88 nyugdíjas jut. 2025-re 1 foglalkoztatott a jelenlegi tendencia szerint 1 nyugdíjas "eltartását" kell, hogy finanszírozza.

A nyugdíjasok többsége alacsony nyugdíjat kap, kétharmaduk nyugdíjának összege 1000 hrivnya alatt van. Az úgynevezett "speciális" nyugdíjak összege átlagban 2,5-szer magasabb.

A Nyugdíjalap az utóbbi években az állami költségvetés segítségére szorult. 2010-ben a hiány fedezésére közel 27 miliárd hr-t kellett átutalni a nyugdíjak kifizetésére. A nyugdíjellátás kiadásai a nemzeti össztermék 16,3 százalékát teszik ki, miközben a nyugdíjjárulékok elérik a 35 százalékot. Ez sokkal magasabb, mint a környező országokban. Például Magyarországon ez az arány 26,5 %, Franciaországban 24%, Csehországban 28%, Svédországban 18,9%. Ennek ellenére a befizetések nem fedezik a nyugdíjrendszer kiadásait.

Jelenleg nagy az eltérés a férfiak és a nők nyugdíjának összege között. Ez elsősorban amiatt van, hogy a nők munkaviszonya rövidebb, mint a férfiaké, mivel 5 évvel korábban mehetnek nyugdíjba. Emellett a nők átlagfizetése 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké.

A nők öregségi nyugdíjának átlaga országosan 872,60, míg a férfiaké 1327,06 hrivnya.

Ukrajna Kormánya most azt a célt tűzte ki, hogy a Nyugdíjalap bevételi és kiadási oldalát egyensúlyba hozza. Ennek jegyében a következő feladatokat kell megoldani:

Először is a nyugdíjrendszer 2 szintjének bevezetését, ami az általános állami nyugdíjrendszer felhalmozási alapjának beindítását jelenti. Ennek a rendszernek a bevezetése viszont csak akkor lehetséges, mikor Ukrajna Nyugdíjalapjának költségvetését sikerül kiegyensúlyozni.

Ennek a rendszernek a szereplői azok az állampolgárok lesznek, akik a felhalmozási alap bevezetésének idejére a 35 éves kort nem töltötték be.

A rendszer bevezetésének idején a nyugdíjjárulék 2% lesz, majd fokozatosan évenkénti emeléssel eléri a 7%-t.

A felhalmozási alap felügyeletét a Nyugdíjalap végzi, majd 2 évvel a rendszer bevezetése után a felhalmozási alap ügyfeleinek jogában áll választani más, nem állami nyugdíjalapok között, melyek tovább kezelik a befizetéseket.

Másodszor növelni kell az egységes szociális járulék felszámolásának alapját. Ez az összeghatár a létminimum 15-szöröséről 17-szeresére nő.

Harmadszor az állami tisztségviselők nyugdíjellátásának rendszerét kell szabályozni. Ezen belül korlátozni kell 12 létminimum összegében a maximális nyugdíjak kifizetését. Ez ma 8808 hr.

Az állami tisztségviselők nyugdíjának kiszámításakor a volt tisztségviselő fizetésének 80%-át veszik figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításakor.

Csak azon állami köztisztviselők, parlamenti képviselők, ügyészek, bírák kérhetik a megállapított korhatár előtt 1,5 évvel köztisztviselői nyugdíjaztatásukat, akik a nyugdíj mellett nem dolgoznak.

A munkavégzés időtartamára a speciális nyugdíjra jogosultak számára az általános nyugdíjbiztosítási törvény szerint állapítják meg a nyugdíj összegét.

Több más speciális nyugdíjat - például a csernobiliak, a bányászok számára, akik korkedvezményes nyugdíjra jogosultak - csak az általános nyugdíjkorhatár elérésekor folyósítanak majd. Addig az általános nyugdíjbiztosítási törvény szerint ítélik meg számukra a nyugdíj összegét.

Az állami tisztségviselő férfiak számára 2013-tól tervezik a nyugdíjkorhatár felemelését 62 évre. Ez a kor az adott alkalmazottak számára felső korhatárt jelent, vagyis tovább nem dolgozhatnak mint állami köztisztviselők.

Negyedszer a költségvetési szféra dolgozói (oktatás, kultúra, egészségügy) számára a nyugellátás javítása érdekében a nyugdíjbavonulás alkalmával egyszeri segély kifizetését tervezik, amely 10 megítélt nyugdíj összegét teszi ki.

Ötödször a katonai szolgálatot teljesítő személyek számára a szolgáltai éveket 20-ról fokozatosan 25 évre tervezik emelni. Jelenleg egy 20 éves katonai szolgálati viszonnyal rendelkező személynek nyugdíjként a fizetése 50%-át fizetik, a szolgálat folytatásakor minden egyes év után még 3%-t számolnak fel. A tervezett módosítások után a fizetése 65%-ára jogosult majd: alapul marad az 50% és 5 évre évente 3% emelés.

A szolgálati időbe csak a tényleges kalendáriumi szolgálati időszak kerül beszámításba, a kedvezményes szorzókat csak a szolgálati évek megállapításakor veszik majd figyelembe.

A katonai szolgálatból nyugdíjba vonuló személy polgári munkába állása után is kapja a megítélt nyugdíjat, viszony a nyugdíj összege nem lesz indexálva az inflációs szorzók szerint. A nyugdíjba vonuláskor kifezetendő egyszeri segély összege a jelenlegi rendszer szerint kerül majd kifizetésre.

Hatodszor a nők nyugdíjkorhatárának emelését tervezik 55-ről 60 évre, melyet 10 év alatt fokozatosan, évente egy féléves emeléssel kívannak megvalósítani.

Ennek a kompenzálására minden egyes féléves időszakra a nyugdíj összegének 2,5%-os emelését tervezik. 10 év alatt a nyugdíjba vonuló nők maximum 25%-kal több nyugdíj összegére számíthatnak.

Hetedszer tökéletesíteni kívánják a nyugdíjak megállapításának rendszerét. A tervezet szerint az öregségi nyugdíj megítéléséhez szükséges minimális munkaviszonyt 5-ről 15 évre kívánják emelni.

Az új nyugdíjak megállapításakor felemelik a normatív munkaviszonyt: a nők számára 20-ról 30 évre, a féfiak esetében 25-ről 35 évre.

A nyugdíj összegének megítélésekor az előző 3 év országos átlagkeresetének összegét veszik majd figyelembe, a nyugdíj összegének átszámításakor pedig a nyugdíj megállapításakor figyelembe vett országos átlagkeresetet veszik majd alapul.

A szolgálati évek alapján korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyek nyugdíjának átszámolását a dolgozó nyugdíjasok számára csak az általános nyugdíjkorhatár elérésekor kezdeményezik.

A nyugdíj megállapításakor a jelenlegi tervezet szerint csak a személyi nyilvántartási rendszerben (perszonifikációban) nyilvántartott fizetéseket vesznek majd alapul.

Ezek azok a legfontosabb tézisei a készülő nyugdíjreformnak, melynek végrehajtása attól függ, milyen formájában fogadja azt el az ukrán parlament, hogyan módosítják a különböző nyugdíjtörvényeket, hogyan veszik figyelembe a törvényalkotók a beérkezett javaslatokat, észrevételeket.

A készülő nyugdíjreformról szóló törvényhez az érdeklődők hozzászólhatnak az ukrán miniszteri kabinet, a szociálpolitikai minisztérium és a Nyugdíjalap weboldalain, illetve minden településen, munkakollektívában a kiadott rendelkezések szerint tájékoztató jellegű találkozókra kerül sor, ahol az állampolgárok feltehetik kérdéseiket, javaslatokat fogalmazhatnak meg.

Vass Ottó,