A Nemzeti Összetartozás Bizottsága

Nemzeti Összetartozás Bizottság néven január 1-jétől új testület jött létre a Magyar Országgyűlésben, melynek illetékessége a nemzetpolitikával és a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekre terjed ki. A bizottság létrehozásáról, feladatairól és terveiről Potápi Árpád Jánost, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, a testület elnökét kérdeztük.

- Milyen indíttatásból kezdeményezte a Fidesz az Országgyűlésben a Nemzeti Összetartozás Bizottságának a létrehozását?

- A tavalyi kormányváltás után, de már azt megelőzően is, a Fidesz-KDNP szövetség kampányában hangsúlyos szerepet kapott a nemzetpolitika, tehát nem rejtettük véka alá az elképzeléseinket. Így miután megalakult az új parlament, majd a kormány, annak programjában ugyancsak jelentős szerep jutott a nemzetpolitikának. Elképzeléseink megvalósításának olyan mérföldkövei voltak az elmúlt esztendőben, mint például az állampolgárság visszaszerzésének megkönnyítése azok számára, akik valamilyen oknál fogva az elmúlt 90 évben elveszítették azt; a nemzeti összetartozás napjává tettük június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját; elfogadtunk egy olyan programot, amelynek köszönhetően az érettségi megszerzéséig minden magyarországi iskolás legalább egyszer eljuthat a határon túli magyarok által lakott, volt magyar területek valamelyikére. Ezen intézkedések sorába illeszkedik, hogy tavaly december 23-án a magyar parlament létrehozta a Nemzeti Összetartozás Bizottságát. Azt gondolom, hogy ennek a lépésnek szimbolikus jelentősége van, hiszen a Magyar Országgyűlésben eddig a nemzetpolitikával vagy a határon túli magyarság kérdéskörével még sohasem - sem az utóbbi 20, de az elmúlt 90 esztendőben sem - foglalkozott önálló bizottság.

- Hol tart a bizottságalakítás folyamata jelenleg? Mikorra tervezik az első ülését?

- Azzal, hogy a parlament szavazott róla, a bizottság gyakorlatilag máris létrejött, a döntés 2011. január 1-jétől lépett hatályba. Tudni kell, hogy az MSZP kivételével valamennyi parlamenti párt támogatta a létrehozását. A bizottság létszámát 12 főben állapítottuk meg, ám pillanatnyilag csupán tíz főből áll, mivel az LMP csak februárban delegál majd tagot a testületbe, az MSZP pedig jelezte, nem vesznek részt a testület munkájában. Remélem, hogy a szocialisták változtatnak a hozzáállásukon, s így a jövőben teljes létszámmal, azaz 12 fővel dolgozhatunk. A bizottság elnökéül engem jelöltek, egyik alelnöke dr. Kovács Ferenc képviselőtársam a Fidesztől, aki Nyíregyháza polgármestere, s jól ismeri a környező határon túli térségeket is, elsősorban természetesen Kárpátalját. A másik alelnök dr. Szili Katalin, aki az Országgyűlés elnökeként a Gyurcsány-kormány ideje alatt a kormányzó erők politikusai közül szinte egyedüliként nemzetpolitikát vitt a magyar parlamentbe. Például létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), s azt éveken keresztül működtette, ami különösen fontos volt abban az időben, amikor az ismert okok miatt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) nem működhetett. Szili Katalin jelenleg független képviselőként vesz részt a parlament és a bizottság munkájában. A testület tagjai továbbá jelen állás szerint a Fidesz négy, a KDNP három és a Jobbik egy képviselője. A bizottság alakuló ülésére az első februári parlamenti héten kerülhet sor, valószínűleg február 15-én.

- Mit lehet tudni a bizottság feladat- és jogköréről?

- A korábban említett szemléletváltás már magában a Nemzeti Összetartozás Bizottságának a létrehozásában is megmutatkozik, amennyiben úgy gondoljuk, hogy a nemzetpolitika nem a külügy része, hiszen a magyar-magyar kapcsolatokról van szó. Ennek megfelelően élő kapcsolatot szeretnénk tartani a határon túli politikai és társadalmi szervezetekkel. Nyilván nem lehetséges valamennyiükkel napi kapcsolatot fenntartani, hiszen a szervezeteknek egy nagyon nagy köréről van szó, de hangsúlyozni szeretném, hogy nincs kedvezményezett oldal a bizottság előtt, szeretnénk, ha mindenkivel tudnánk találkozni, mindenkinek a szavát meg tudnánk hallani. Szeretnénk nyomon követni a határon túli magyarság támogatását végző legfontosabb intézmény, a Bethlen Gábor Alap működését is. Ezenkívül vannak olyan, hamarosan az Országgyűlés elé kerülő törvénymódosítási kezdeményezések, amelyeknek a parlamenti vitájában kiemelt bizottságként veszünk részt. Ilyen például az alkotmánymódosítás, vagy éppen a választójogi törvény módosítása, amelynek keretében arról is dönteni kell - akár még ebben az előttünk álló 2011-es esztendőben -, hogy a magyar nemzetbe történő újraintegrálódásuk keretében hogyan szerezhetik vissza állampolgárságuk mellett szavazati jogukat is azok a magyarok, akik Magyarország határain kívül rekedtek, vagy valamilyen okból odakerültek - hiszen itt az emigrációra is gondolni kell.

- Említette a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás fontosságát. Mennyiben és hogyan tudnának e szervezetek bekapcsolódni az önök munkájába, illetve miként képzelik el a kapcsolattartás mechanizmusát?

- A kapcsolattartásnak már megvannak a kialakult formái. Az egyik ilyen intézmény a Máért, amelyet visszaemeltünk eredeti rangjára, a másik pedig a KMKF, amelynek állandó bizottsága éppen az elmúlt héten tartotta meg idei első ülését. Mindkét szervezetnek több, rendszeresen működő szakbizottsága és munkacsoportja van. Ezekkel a mi bizottságunk is tartani fogja a kapcsolatot. Olymódon is igyekszünk majd szorosabbá tenni az együttműködést a határon túli szervezetekkel, hogy meghívjuk őket a bizottsági ülésekre Budapestre, ahol kifejthetik véleményüket a készülő törvénymódosításokról, beszámolhatnak tevékenységükről, előadhatják problémáikat. Ezenkívül úgy gondoljuk, hogy a személyes, fizikai jelenlétnek óriási ereje van, ezért kihelyezett bizottsági üléseket is fogunk tartani - nyilván akkor, ha erre lesz fogadókészség. Az első ilyen kihelyezett bizottsági ülést egyébként pont Kárpátalján szeretnénk tartani, valamikor a tavasz folyamán, nyilván a megfelelő diplomáciai egyeztetést követően. Az ilyen ülésekre egyébként azért is szükség van, hiszen nemcsak a határon túli magyar szervezeteket kell megismerni, hanem az ottani oktatási, kulturális létesítményeket is, s egyáltalán - jó, ha az élet minden területére kiterjedő információkkal rendelkezünk, s ezek birtokában megpróbálhatunk segíteni, ahol tudunk. Egyébként én magam már a közeljövőben megkezdhetem az ismerkedést Kárpátaljával, hiszen bizottsági elnökként meghívásom van Beregszászba, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán február 18-án megrendezésre kerülő jótékonysági farsangi bálra.

zzz