A gyámságról

"Egy háztartásban élünk ugyan a feleségemmel, de már elváltunk. Kérdésem az volna, lehetünk-e ennek ellenére mindketten egy elárvult rokon kislány gyámjai, aki gyermekkorától második kategóriás rokkant, s mi szükséges ehhez?"

- Lehetnek, azonban pontosítani szükséges a kérdésfeltevést. A törvények értelmében gyámságot a 14 évnél fiatalabb árva gyermekek felett rendelnek el a hatóságok. Amennyiben a gyermek betöltötte 14. életévét (s egészen 18 éves koráig), gondnokságról beszélünk. A gyámok elsősorban jogi képviselői a gyermeknek, s egyáltalán nem kötelező, hogy egy fedél alatt éljenek vele. A gyámoknak több lehetőségük van befolyást gyakorolni gyámolítottjuk sorsára, s nagyobb is a felelősségük e tekintetben. Így például ők adhatnak engedélyt a külföldre utazásához, ahhoz, hogy munkába álljon stb.

A gyámság megszerzéséhez be kell nyújtani a házastársak (egyedülállóak is lehetnek gyámok) kérvényét, a gyermek kérvényét (10 éves kor felett), a szülők hiányát igazoló dokumentumokat (ezek rendszerint az árvaházban vagy internátusban találhatók), a leendő gyám családi állapotát tanúsító igazolást, az orvosi zárójelentést a gyám és a vele egy háztartásban élő családtagjai egészségi állapotáról, a gyermek egészségi igazolását, a gyermek születési bizonyítványát, a gyermek lakhelyigazolását (az árvaházból), a leendő gyám lakáskörülményeinek vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvet (a leendő gyámhoz a járási oktatási osztály gyámsági osztálya küldi ki az ellenőrét).

A gyámnak évente egyszer kell beszámolnia a gyámhatóság előtt a gyermek javára folytatott tevékenységéről, s jogában áll megszüntetni gyámolítottja nyilvántartását az örökbe adásra váró gyerekek között.

hk