A Rada elfogadta a korrupciós bűncselekményekért való felelősségre vonást módosító törvényt
Június 17-én a Legfelső Tanács elfogadta második olvasatban a 13271‒1. számú törvényjavaslatot, amely módosította a felelősségre vonási eljárást korrupciós jogsértések esetén – jelentette az Ekonomicsna Pravda Jaroszlav Zseleznyak képviselőre hivatkozva.
A dokumentumhoz fűzött indoklás szerint a jogszabály fő célja a büntetőjogi és közigazgatási felelősség kritériumainak megújítása a vagyonbevallás és a jogalap nélküli gazdagodás terén.
Az egyik leglényegesebb változás a hamis bevallás és a jogalap nélküli gazdagodás felelősségi küszöbértékeinek felülvizsgálata. Az elfogadott törvény szerint a vagyonnyilatkozatban feltüntetett hamis információkért viselt büntetőjogi felelősség küszöbértékét 1,5 millió hrivnyáról 2,27 millió hrivnyára emelték. A Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NABU) a módosítást azzal magyarázta, hogy az elmúlt években jelentősen leértékelődött a hrivnya, és emelkedtek a megélhetési költségek.
A másik jelentős módosítás, hogy a vagyonnyilatkozatokban elkövetett hibákért közigazgatási felelősségre vonásra mostantól csak abban az esetben van lehetőség, ha a dokumentumban feltüntetett, a valóságnak meg nem felelő információk értéke meghaladja a 454 200 hrivnyát. Jelenleg a küszöbérték 302 800 hrivnya.
A Büntető törvénykönyv vonatkozó módosításai előírják, hogy a 2,27 millió hrivnyát meghaladó összegű, szándékosan hamis adatközlésért a tisztviselő legfeljebb 136 000 hrivnya pénzbírsággal, közmunkával vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Az elfogadott törvényjavaslat egyben módosításokat eszközöl A korrupció megelőzéséről szóló törvényben, amelyek korlátozzák a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) jogát, hogy vizsgálja a nyilatkozattevők életmódját: a vizsgálat a jövőben csak arra az időszakra terjedhet ki, amelyben az adott személy a törvényben felsorolt tisztségek valamelyikét tölti be. Ezenkívül a NAZK nem lesz jogosult vizsgálni az olyan nyilatkozattételre kötelezett személyek életmódját, akik nem köztisztviselők, önkormányzati tisztviselők, de közszolgáltatásokat nyújtanak (könyvvizsgálók, közjegyzők, magánvégrehajtók, értékbecslők, valamint szakértők, választott bírósági elnökök, független közvetítők, munkaügyi választott bíróság tagjai, választott bírák stb.).
Korábban a Legfelső Tanács Szakértői Főosztálya a törvényjavaslatot elemezve jelezte, hogy a szóban forgó változások korrupciós kockázatokat rejtenek magukban.
A Korrupcióellenes Központ civil szervezet is bírálta a törvényjavaslatot rámutatva, hogy az valójában gyengíti a vagyonnyilatkozatok, a jogalap nélküli gazdagodás ellenőrzését.
(szcs/epravda.com.ua)
