A prosztata rosszindulatú megnagyobbodása

Az egyik ismerősömnél prosztatarákot diagnosztizáltak. Érdekelne, milyen panaszok jelzik a betegség kialakulását, s meg lehet-e előzni a kórt - érdeklődött szerkesztőségünknél egy kígyósi olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Sztepan Fatula, a Beregszászi Járási Kórház urológusa válaszol.

- A prosztatarák nagyon aktuális probléma, a kór a 40., de legtöbbször az 50. életévüket betöltött férfiaknál jelentkezik, s járásunk területén évente több, maximum tíz beteg esetében diagnosztizáljuk a kialakulását. Tünetei nagyon hasonlítanak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás szimptómáihoz, a betegnek éjjelenként gyakran kell kisdolgoznia, egyszerre kevés vizelettől szabadul meg, s ami ki is ürül, nehezen, lassan és vékony sugárban távozik a szervezetből. Ha pedig elhanyagolják, három-négy évvel az első panaszok jelentkezése után esetenként teljesen el is állhat a vizelés. S bár a gyógyszertárakban többféle orvosságot is be lehet szerezni, melyek megszüntethetik a tüneteket, mégsem ajánlom, hogy a betegek öngyógyítással foglalkozzanak, mert a legtöbb készítmény csak a prosztata jóindulatú megnagyobbodása esetén segít a kór megszüntetésében, a rák ellen viszont nem használnak, ezért az első panaszok jelentkezése után haladéktalanul forduljanak szakorvoshoz, mert csak mi tudjuk megállapítani, hogy jó- vagy rosszindulatú prosztatamegnagyobbodással állunk-e szemben, s miképpen segíthetünk a páciensen.

- Miként diagnosztizálják a rák kialakulását, s hogyan kezelik a betegséget?

- Először is rektális vizsgálatot végzünk, a végbélnyíláson keresztül, manuálisan kitapintjuk a prosztatát, majd vérvételre utaljuk a beteget, s a kórházi laboratóriumban kielemzik a vér PSA (prosztata-specifikus antigén)-szintjét. Amennyiben ez meghaladja a négy nanogramm/milliliteres értéket, prosztatapunkciót végzünk, vagyis mintát veszünk a nevezett szervből, s a minta cisztológiai vizsgálata során derítjük ki, hogy rákos sejtburjánzásról van-e szó vagy sem. A rosszindulatú prosztatamegnagyobbodás esetén megműthetjük a beteget, melynek során, sajnos, el kell távolítanunk a heréit, mert ezt a fajta rákot a férfi nemi szervekben termelődő hormonok táplálják, ám amennyiben a beteg nem akarja, hogy végrehajtsuk az operációt, olyan gyógyszereket is felírhatunk neki, melyek leállítják az említett hormonok kiválasztódását. A műtétet bármelyik járási kórházban elvégzik, ám az azt követő sugárterápiára Kárpátalja területén csak Ungváron, a megyei onkológiai gondozóban kerítenek sort, ennek időtartama pedig attól függ, hogy vannak-e áttétek, s ha igen, mely szerveket támadták meg, s milyen súlyosak. Ezt követően a hormonterápiának vetjük alá a pácienst, amit az onkológiai gondozóban kezdenek el, majd a járási kórházban folytatnak, s a kezelés élethosszig tart.

- Mi idézi elő a prosztata rosszindulatú megnagyobbodását, s megelőzhetjük-e a kórt?

- Sajnos, ez idáig még nem jöttünk rá, mi indítja be a rákos sejtburjánzást, s megelőzni sem tudjuk a betegség kialakulását. Ám minél előbb kimutatjuk a megbetegedést, annál hamarabb el lehet kezdeni a terápiáját, s így könnyebben megállíthatjuk a prosztata rosszindulatú növekedését. Míg ha elhanyagolják a kórt, nehezebbé válik a kezelése, s akár halálhoz is vezethet a megbetegedés.

Lajos Mihály