Folytatódik a Julija Timosenko elleni per

Tíz év börtön fenyegeti az ellenzék vezérét

Kijevben lapzártánk idején is tart a hatalommal való visszaéléssel vádolt volt kormányfő, Julija Timosenko múlt héten kezdődött pere.

Az ellenzéki BJUT vezérét többek között azzal vádolják, hogy hivatali hatalmával visszaélve, 2009-ben Ukrajna számára előnytelen gázszállítási szerződéseket kötött Oroszországgal, illetve kormányfőként utasítást adott a kiotói kvóták eladásából származó összeg egy részének nem rendeltetésszerű felhasználására. Az így okozott kárt mintegy 200 millió dollárra becsülik.

Miután a hatóságok engedélyezték a tárgyalás közvetítését, az a kezdetektől, azaz múlt szerdától politikai show-vá alakult át. A per iránti érdeklődéshez képest szűk tárgyalóteremben rengetegen szorongtak Timosenko párthívei, a sajtó képviselői és az ügy megfigyelői közül, többen rosszul lettek a tömegben. Az ülés egyébként nem tartott sokáig, miután Timosenko időt kért, hogy megismerkedhessen az orosz gázszerződésekkel kapcsolatos ügy vádiratával, a bíró pedig eleget tett kérésének, s hétfőre halasztotta a tárgyalást.

Hétfőn a tárgyalás kezdete előtt a volt kormányfő a sajtónak bejelentette, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat megfigyeli, miután szerinte a szökésétől tartanak. Amikor a bíró belépett a terembe, Timosenko és hívei ülve maradtak, akárcsak korábban, tiltakozva az eljárás ellen. A volt kormányfő ezúttal sem volt hajlandó megmondani személyes adatait a bírónak arra hivatkozva, hogy azok szerepelnek az ügy irataiban és személyi igazolványában, amelyeket már korábban benyújtott. Mint fogalmazott, tiltakozása jeléül nem áll fel – korábban az elnöki közigazgatás részlegének nevezte a bíróságot, – s az egész bírósági rendszer reformját sürgette. Az ügyészek egyike Timosenkóhoz fordulva elszólta magát, s vádlott helyett elítéltként szólította meg. Timosenko mindjárt kikérte magának az elszólást, s számon kérte vádlóit, ki jogosította fel őket arra, hogy máris elítéltként kezeljék. A bíró kérdésére, hogy miért szólította elítéltnek a vádlottat, az ügyész nem tudott egyértelmű választ adni.

Timosenko a továbbiakban egy hónapos halasztást kért a bírótól, mivel védője külföldre utazott, hogy a gázszerződésekkel kapcsolatban tájékozódjon, helyettesítőjének viszont nem volt ideje megismerkedni az ügy anyagaival. A bíró a kérést csak részben teljesítette. Úgy határozott, hogy szerdán délelőttig ad további haladékot a vádlottnak.

A szerdai tárgyalási nap újabb dulakodással kezdődött a bíróság épületében Timosenko támogatói és ellenfeleik között. A bíró az ügyészség kérésére megtiltotta a tanúk kihallgatásának televíziós közvetítését vagy rögzítését. Válaszul az exkormányfő védője indítványozta, hogy vegyék el az ügyet Rogyion Kirejev bírótól, aki döntésével szerintük megsértette az alkotmányt. A bíróság elutasította az indítványt.

A per rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlik. Hétfőn a bíróság közelében mintegy 10 autóbusz parkolt, amelyen az ukrán rendőrség Berkut nevű különleges egységének emberei várakoztak bevetésre készen. A közvélemény érdeklődése ugyanakkor mérsékeltnek mondható, a tárgyalás idején mintegy félezren gyűltek össze a bíróság épületétől nem messze – Timosenko hívei és az ellentábor képviselői.

Timosenko cáfolja az ellene felhozott vádakat, és politikai indítékúnak tartja az ellene indított eljárást. Ügyvédei ártatlannak tartják védencüket, de nem zárják ki, hogy ennek ellenére héttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megfigyelők szerint a hatalom beérheti annyival, hogy le nem töltendő börtönbüntetésre ítélik az ellenzék vezetőjét, hiszen már ezzel is elérik az állítólagos célt, azaz lehetetlenné teszik, hogy a politikus induljon a jövőre esedékes parlamenti választásokon.

Külföldön nem titkolt aggodalommal követik nyomon az ügy fejleményeit. Az amerikai kormány, a brit hatóságok és Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még a per kezdete előtt óva intették az ukrajnai hatalmat az ellenzék üldözésétől. Bejelentették, hogy figyelemmel kísérik Timosenko tárgyalását, s arra az esetre, ha beigazolódna az igazságszolgáltatás részrehajlásával kapcsolatos gyanújuk, szankciókat helyeztek kilátásba Ukrajnával szemben.

(hk/MTI/korespondent.net)