Megtámadható-e az atyai végrendelet?

2011. augusztus 19., 10:00 , 553. szám

„Miután édesanyám úgy húsz éve meghalt, apám idővel újranősült. Idén ő is elhunyt, a felesége pedig bemutatta a végrendeletét, amelyben ő az egyetlen örököse apám minden vagyonának, beleértve azt a tulajdont is, amit még édesanyámmal közösen szereztek. Meg lehet-e támadni ezt a végrendeletet?”

– Az ön esetében édesanyja halálával örökség képződött az édesapjával közös házasságuk idején szerzett javakból rá eső részből. Amennyiben az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet, úgy a jogszabályok értelmében az örökösök ön és az apja voltak. Ebben a helyzetben az USZSZK akkor érvényes Polgári Törvénykönyvének 549. paragrafusa értelmében önnek az örökség átvételéhez vagy a gyakorlatban is használatba kellett vennie a tulajdont, vagy kérvényeznie kellett ezt hat hónapon belül abban a közjegyzői irodában, amely a szóban forgó örökösödési ügyet intézte. Amennyiben sem az egyik, sem a másik lehetőséggel nem élt akkor, a törvény értelmében úgy tekintették, hogy lemondott az örökségről, s az önt megillető tulajdonrészt a többi örökös között osztották fel. Ily módon minden valószínűség szerint az ön része édesanyja örökségéből az édesapjára szállt át.

Ami az édesapja által hátrahagyott örökséget illeti, ő végrendeletet írt, amelyben második feleségét nevezte meg örökösének. A Polgári Törvénykönyv 1257. paragrafusának első része értelmében az ilyen dokumentumokkal szemben támasztott formai és hitelességi követelményeknek nem megfelelően összeállított végrendelet minősíthető érvénytelennek. A végrendeletet bírósági úton lehet megtámadni. Emlékeztetni szeretnék arra is, hogy amennyiben a bíróság érvénytelennek mondja ki a végrendeletet, úgy az édesapja után maradt tulajdont ön és a második feleség egyenlő arányban öröklik majd, mint olyan személyek, akiket a törvény első rendű örökösöknek ismer el.

hk