A reflux

Az utóbbi napokban gyomorégést érzek, savanyú ízt böfögök fel, néha félig emésztett ételdarabok is visszalökődnek a számba, nyeléskor pedig fájdalmat érzek a nyelőcsövem környékén, a mellkasomban. Milyen betegség alakult ki nálam, s mit tehetnék a felépülésemért? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy fertősalmási olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Gricenko Okszána, a Nagyszőlősi Járási Kórház gasztroenterológusa válaszol.

– A beteg minden bizonnyal a reflux nevű krónikus emésztőrendszeri megbetegedésben szenved – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Ez egy nagyon elterjedt kór, mely leginkább 20 – 40 év között támadja meg az embereket. Kialakulásában nagy szerepet játszik a rendszertelen táplálkozás, a súlyfelesleg, a helicobaktérium által okozott fertőzés, illetve a dohányzás, de a túl szorosan hordott nadrág is hozzájárul az előidézéséhez, mivel összeszorítja a gyomrot, s gyakran alakul ki szívbetegeknél is bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként. A felsorolt okok következményeként gyulladás lép fel a nyelőcső alsó részén, s gyomorsav, illetve epe lökődik fel újra és újra a nyelőcsőbe. A betegek mintegy 75 százaléka gyomorégést érez, elsősorban akkor, ha a páciens nehezebb fizikai munkát végez, ami megterheli a szervezetét, emellett gyakran böfög, miközben savanyú ízt érez a szájüregében, sőt félig emésztett ételdarabkákat is felöklendezhet. Ritkábban pedig – főleg szénsavas ásványvíz fogyasztása után – fájdalmat érez nyelés közben, amit orvosi műszóval diszfágiának nevezünk. Veszélyforrást jelent, hogy a kór szövődményeként – százezer megbetegedés közül 350 esetben – kialakulhat a barretta nevű nyelőcsőbetegség, ami a páciensek 40 százalékánál nyelőcsőrákhoz vezethet, de gyomorvérzés, illetve gyomorfekély is felléphet a reflux következményeként.

A tünetek észlelését követően gyomortükrözést végzünk, hasüregi ultrahangvizsgálattal pedig megfigyeljük az epe működését. Teszteket végzünk Pantroprazol, Rabeprazol, valamint Ezomeprazol egy hétig tartó szedésével, mely ugyancsak hozzájárul a betegség kimutatásához, s nagyon jó diagnosztikai módszer a pH-metria, melyet 24 órán át kell végezni, ám erre Kárpátalján csak a megyei kórházban tudnak sort keríteni.

– Miként kezelik a kórt?

– A betegnek gyakran, naponta négyszer-ötször kell táplálkoznia, egyszerre kevés ennivalót szabad fogyasztani, s nem szabad gyorsan étkeznie. Ne fogyasszon kávét, erős teát, csokoládét, tejet, paszulyt, paradicsomot, zsíros húst, sült, fűszeres ételeket, kerülje a citruszféléket, a hagymát, a sört, a pezsgőt, a szénsavas üdítőitalokat, mindent, ami túlzott mértékű gázképződéshez, felfúvódáshoz vezet. Ne végezzen nehéz fizikai munkát, ne emeljen fel 8–10 kilogrammnál nehezebb tárgyakat, ne hajoljon előre, s öltözzön kényelmesen, ne szorítsa el a gyomrát. Amennyiben a vizsgálatok helicobaktériumot mutatnak ki a szervezetében, antibiotikumokat írunk fel a páciensnek, ha viszont ezek a mikroorganizmusok nincsenek jelen az emésztőrendszerében, epehajtó gyógyszereket vetünk be a terápia során, emellett gyomorégés elleni készítményeket, fájdalmas nyelés esetén pedig fájdalomcsillapítókat alkalmazunk a panaszok megszüntetése érdekében. A kezelés általában mintegy három hónapig tart, de a kiváltó októl, valamint a betegség súlyosságától is függ a hossza. Majd a terápiát követően újból gyomortükrözést alkalmazunk, s így ellenőrizzük a kezelés hatását.

Lajos Mihály