Timosenko nem Gyurcsány

2011. október 21., 10:00 , 562. szám

Azok, akik a jobboldalon is erőltetik a Timosenko = Gyurcsány párhuzamot azon az egyébként teljesen valós alapon, hogy mindkét politikusnak bűnözőszaga van, nagy szolgálatot tesznek az azonossági képlet utótagjának.

Tabajdi Csaba, az egypártrendszer volt moszkvai diplomatája, az MSZP négyfős európai parlamenti delegációjának vezére ezt azonnal felismerte, és az Európai Parlamentben a két ügy közé téve egyenlőségjelet igyekezett kirakatpernek beállítani a bukott és lebukott korábbi miniszterelnök sukorói ügyét, egyfajta elővágást alkalmazva arra az esetre, ha Gyurcsány odakerülne, ahová való, és ahol az ország apraja-nagyja látni szeretné.

A párhuzam azonban csak felszín. Julija Timosenko, Ukrajna korábbi miniszterelnöke Kijevben hét év börtönbüntetést kapott azért, mert a bíróság szerint az országra nézve igen súlyos hátrányt okozó földgázszállítási megállapodást írt alá Putyin volt – és leendő – orosz elnökkel. Északkeleti szomszédunkban a közvéleménynek ezzel semmi baja sincs, mert ismerik a magát ukrán parasztlány külsejűre vett szépség történetét. Azt, hogy a komszomolista lány a nálunk meggyilkolt Fenyő Jánoshoz hasonlóan videokazetta-kölcsönzéssel kezdett, majd olajkereskedelemmel lett milliárdossá. A történet jellegében eddig valóban megkapóan gyurcsányi: a bukott és nem egy ügyében lebukott, de eddig még nem büntetett volt KISZ-vezér meggazdagodásában szintén a keleti oligarchák útját járta. Timosenko védelmére azonban az ukránok azt hajtogatják, az ügyben a politika az, hogy ilyen alapon sok mindenkit el lehetne ítélni Ukrajnában.

És itt válik el élesen a két ügy egymástól. Ugyanis míg az előbbi egy korrupt, áldemokrata rendszerben folyó politikai ügy, Gyurcsányé egy európai uniós demokráciában reményeink szerint ütemesen előrehaladó számonkérés, mint amilyenre ma oly sok példa van Európában Izlandtól Franciaországon át Horvátországig. Vagyis a párhuzam nem Timosenko és Gyurcsány, hanem Gyurcsány és a volt izlandi miniszterelnök, Geir Haarde vagy horvát megfelelője, Ivo Sanader között van. És még egy. A Timosenko-ügy fontossága mérhetetlenül jelentősebb a volt magyar miniszterelnök elleni pernél, ugyanis ott Ukrajna sorsáról van szó. Arról, hogy Kijev a Nyugat vagy Oroszország szövetségese lesz-e.

Gyurcsán ügye viszont csak annyiban politikai, hogy elítélése a jobboldali választók – a többség – közérzetét javítja. Ami persze már önmagában véve is bilincsért kiált.

Lovas István, Magyar Nemzet Online