Konferencia Ungváron

Húsz éve szavaztunk hiába az autonómiáról

December 3-án a KMKSZ tudományos konferenciát szervezett Ungváron, melyen megemlékeztek a Kárpátalja autonómiájáról és a beregszászi magyar autonóm körzetről 1991. december 1-jén tartott helyi népszavazásról.

Jevhen Zsupan, a Kárpátaljai Ruszin Néptanács elnöke, megyei tanácsi képviselő előadásában emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenségének húsz évvel ezelőtti kikiáltását követően, 1991. december 1-jén azt a lakosság népszavazáson erősítette meg, de ugyanazon a referendumon a Kárpátaljai Megyei Tanács határozata értelmében Kárpátalja autonómiájáról, a Beregszászi járásban pedig a magyar autonóm körzetről is szavaztak. Igaz, az utolsó pillanatban Leonyid Kravcsuknak, az Ukrán Legfelsőbb Tanács akkori elnökének nyomására az autonómia szót a „különleges önkormányzati terület” fogalommal váltották fel – tette hozzá.

A megyei képviselő bírálta az ukrán államhatalmat, mert annak ellenére, hogy a voksoláson részt vevők 78 százaléka Kárpátalja autonómiája mellett szavazott, máig figyelmen kívül hagyták a nép akaratát. Jevhen Zsupán szerint vidékünk és az itt élő lakosság aggasztó mértékű elszegényedésének oka az autonómia hiánya és a túlzásba vitt központosítás. Emiatt alakult ki az a jelenlegi helyzet, hogy kijevi és kelet-ukrajnai oligarchák kizsákmányolják Kárpátalja természeti erőforrásait, ráadásul a nálunk működő cégeik nem helyben adóznak. Véleménye szerint a ruszin szervezetek radikalizálódását eredményezheti, ha az ukrán vezetés nem biztosít szélesebb önkormányzatot Kárpátaljának.

Dupka György, a MÉKK elnöke, az UMDSZ alelnöke előadásában számba vette a XX. századi kárpátaljai autonómiatörekvéseket. Dupka a rendszerváltás idején a megyei tanács képviselője volt, személyes emlékeit is felidézve elevenítette fel az 1991-es népszavazás körülményeit, hangsúlyozva, hogy a beregszászi magyar körzet létrehozását a húsz évvel ezelőtti választáson résztvevők 81 százaléka támogatta. Azt, hogy miért hagyhatta a függetlenné vált Ukrajna vezetése figyelmen kívül a kárpátaljai lakosság népszavazáson kinyilvánított, autonómiával, és ezen belül a magyar autonóm körzettel kapcsolatos akaratát, és ezt az akaratot a helyi politikusok miért nem tudták megvédeni, az előadó három okkal magyarázta: egyrészt Kravcsuk elnök hazugságával, hisz ő az ukrán nacionalisták ellenállását kivédendő cseréltette ki a népszavazáson feltett kérdésben az autonómia szót különleges önkormányzati területre. De hatalomra kerülése után minden Kárpátaljának tett ígéretéről „megfeledkezett”. Fontos ok volt továbbá a kárpátaljai politikusok nemzetközi kapcsolatainak hiánya, és az, hogy a magyar kormány nem támogatta kellőképp a kárpátaljai autonómiatörekvéseket, és ez a kérdés nem került be a magyar–ukrán alapszerződésbe.

A függetlenné vált Ukrajna Magyarország általi gyors elismerését és a két ország közötti alapszerződés elhamarkodottnak vélt aláírását többen is bírálták. Milován Sándor, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, a KMKSZ volt alelnöke felolvasta az alapszerződést előkészítő és aláíró, akkori magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza a konferencia résztvevőinek e kérdés kapcsán írt levelét. Az Antall-kormány külügyminisztere visszautasította azokat a véleményeket, melyek szerint magyar részről nem volt megfelelően előkészítve az ukrán–magyar alapszerződés, amelyet bírálói szerint ő el sem olvasott az aláírás előtt. Levele végén így fogalmazott: „Az 1991-es ukrán szerződést ma is büszkén vállalom, akkoriban valóban javulást hozott Kárpátalja minden, de kivált magyar lakójának.”

Bégány Attila, aki a Határon Túli Magyarok Hivatalában a nyugati magyarságért felelős osztályt vezette, és akit az ukrán–magyar alapszerződés kapcsán tanúsított magatartásáért még 1993-ban leváltottak, megszüntetve munkaviszonyát, jelenleg pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom Bp. V. kerületi szervezetének elnöke, olyan történelmi jelentőségű eseménynek nevezte az 1991-es, autonómiáról szóló kárpátaljai népszavazást, „amelynek az elfelejtése negatív hatással van az összes többi, határon túli magyar autonómiatörekvésre. Míg a felszínre hozása pozitív hatással lenne minderre… Önök akkor itt mindent megtettek, a megfelelő pillanatban, megfelelő formában, annál többet nem lehetett már tenni”. A magyar–ukrán alapszerződés kapcsán elmondta, hogy annak stílusából arra lehet következtetni, hogy azt nem magyarok írták. Nem vonták be a kárpátaljai magyarság vezetőit sem a kétoldalú megállapodás előkészítésébe, mindez nagy titokban történt.

Milován Sándor megyei képviselő húsz évvel ezelőtt is tagja volt a megyei tanácsnak, és az események tevékeny résztvevője volt, véleménye szerint a kárpátaljai autonómiáról szóló népszavazás mögött a szovjet KGB és a kommunista párt állt. Az oroszok a függetlenné váló Ukrajnán belül itt egy platformot akartak kialakítani, egy autonómiát, melyben ők vezető szerepet játszhattak volna. Azt, hogy ez mennyiben nyúlt el Moszkváig, vagy mennyiben volt helyi kezdeményezés, nem lehet tudni.

A konferenciát szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós zárszavában leszögezte: 1991-ben olyan léptékű eredményt, amilyet a kárpátaljai magyar lakosság elvárt volna, valóban nem érhetett el Magyarország, de valamivel többet bizonyára igen. Viszont az ukrán belpolitikát meghatározó klánok pontosan úgy kezelik a saját szerződéseiket és ígéreteiket, mint a nagyhatalmak, fütyülnek minden szabályra, szerződésre és kötelezettségre. Egy a megkötöttnél számunkra sokkal előnyösebb alapszerződésre is fütyülnének mostanra.

„Kétségtelen tény, hogy a ruszin autonómia mozgalmak megjelenése, meg a birodalmak széthullása elképesztő szinkront mutatott a XX. században, ilyen szempontból minden bizonnyal komolyan vehetők. Jevhen Zsupán előadásában elhangzott, hogy teljesen gerinctelennek bizonyult az akkori kommunista-ruszin vezetői garnitúra, akiknek 91-ben az autonómia ügyét keresztül kellett volna vinni. A többi előadásban is visszatérő elem volt, hogy milyen könnyen adták fel ezt az ügyet, amikor rájöttek, hogy valójában mégsem kell itt az ukrán nacionalista kurzustól tartani, ezért nincs szükség kárpátaljai autonómiára, hogy megmentse a kárpátaljai pártbizottságot. A ruszin történelmi érzék most megint széthullást jósol. Egy biztos, nem mi, magyarok fogjuk Ukrajnát felbomlasztani, még ha ezzel is vádolnak bennünket az ukrán nacionalisták. Ugyanakkor, ha megint lesz egy ilyen típusú helyzet, akkor is annak lesz döntő jelentősége, hogy akik akkor döntési pozícióban lesznek, hogyan állnak hozzá egy újabb történelmi lehetőséghez” – összegezte a KMKSZ elnöke.

Badó Zsolt