Lavrinovics lopott Mercedesének kárpátaljai vonatkozásai
Olekszandr Lavrinovics ukrán igazságügyi miniszter nemrég megerősítette, hogy egy ideig Németországban lopottként nyilvántartott gépkocsit használt szolgálati járműként. A német tulajdonos jelezte, jogában áll visszakövetelni az autót. Az ügy szálait a Deutsche Welle ukrán internetes változatának munkatársai próbálták meg kibogozni.
A Mercedes Benz GL 420 típusú személygépkocsi, amelyet 2010-ben kobozott el az ukrán állam, a német jogszabályok értelmében a Mercedes Benz Bank tulajdona maradt. A Daimler konszernnek ez a leányvállalata folyósít hiteleket a Mercedes gépkocsik megvásárlásához, illetve intézi azok lízingelését. A luxus kategóriájú terepjárót két évvel ezelőtt értékesítették Ukrajnában azok a bűnözők, akik egy németországi fantomcég nevében lízingelték a járművet.
Mint emlékezetes, nem sokkal újév előtt Lavrinovics megerősítette, hogy a szóban forgó autó az általa vezetett minisztérium garázsában áll. A Mercedes Benz Bank szóvivője, Oliver Wihofszki a Deutsche Welle megkeresésére elmondta, hogy cége a rendvédelmi szervekkel való együttműködésben minden esetben igyekszik visszaszerezni az ellopott járműveket, hivatalosan azonban még nem kaptak tájékoztatást a szóban forgó gépkocsi hollétéről.
Az ukrán hivatalnokoknak egy 2002-ben született kormányrendelet teszi lehetővé, hogy ingyenesen bővítsék autóparkjukat külföldi gyártmányú személygépkocsikkal, miután engedélyezi, hogy a bíróság által elkobzott gépjárműveket az államhatalmi szerveknek adják át. A szélhámosok által még 2010 elején Ukrajnába hozott járművet 2011 márciusában adták át az igazságügyi minisztériumnak. A gépkocsit nem sokkal azelőtt foglalták le az állam javára az ungvári városi-járási bíróság határozata alapján. A bíróság azzal indokolta határozatát, hogy a Mercedes behozatalakor megsértették az Ukrajnában hatályos vámrendelkezéseket.
Olekszandr Lavrinovics erre a bírósági határozatra hivatkozva jelentette ki később újságíróknak, hogy a körözött gépkocsi jelenléte az igazságügyi minisztérium garázsában nem ellenkezik az ukrán törvényekkel. A miniszter ráadásul közölte azt is, hogy az ukrán államhatalmi szerveknél meglehetősen elterjedt gyakorlat az elkobzott gépkocsik használata. Ellenzéki politikusok is megerősítették, hogy Ukrajnában bevett szokás az elkobzott járművek felhasználása, hozzátették azonban, hogy ilyenkor kötelező meggyőződni arról, nem körözik-e a szóban forgó járművet.
Ukrajna az Interpol tagja, ezért az illetékeseknek csupán néhányat kell kattintaniuk a számítógépes egér gombjával, hogy hozzáférhessenek a lopott személygépkocsik nemzetközi adatbázisához. A kérdés tehát az, megvizsgálták-e az ukrán hatóságok a gépkocsi származását. Az állami végrehajtási szolgálat kárpátaljai megyei főosztályánál a Deutsche Wellének elmondták, a jogszabályoknak megfelelően megkeresést juttattak el a belügyminisztériumhoz, hogy ott járjanak utána, vajon nem keresik-e az elkobozni szánt járművet. 2011 februárjában a rendőrségtől az a válasz érkezett, hogy az Ukrajnában ellopott járművek nyilvántartásában nem szerepel a szóban forgó Mercedes. Tehát a nemzetközi körözést nem ellenőrizték – állapítja meg a Deutsche Welle.
Most lássuk a jármű „előéletét!” A 82 ezer euró értékű gépkocsit 2009 augusztusában lízingelték Németországban szélhámosok egy fantomcég nevében, akik néhány év alatt mintegy negyven járművön adtak túl törvénytelenül külföldön. A Deutsche Welle információi szerint a gépkocsit még azon év szeptemberében eladták egy kijevi cégnek. Az ukrán vámhatóságok adatai szerint a jármű 2010. január 16-án lépte át az ukrán határt Csapnál. Egy bizonyos Georg F., aki az autóval ukrán területre lépett, néhány nappal később hazautazott, ahol bejelentette, hogy a Mercedest ellopták.
2010 novemberében Georg F. ismét megjelent az ukrán határon, ahol a vámhatóságok megállapították, hogy az ő nevéhez köthető az országban akkor már szabálytalanul tartózkodó Mercedes ügye, s ezért eljárást indítottak ellene. Az eljárás azonban nem akadályozta meg a német illetőségű személyt abban, hogy elhagyja az országot. A vámosok ezután továbbították az ügyet a belügyminisztériumhoz, az lefolytatta a megfelelő eljárást, végül pedig a bíróság elkobozta a járművet. Eközben az ukrajnai eseményektől függetlenül Németországban is eljárás indult a szélhámosok ellen, s mikorra a jármű itt az igazságügyi minisztérium tulajdonába került, a német szélhámosokat Darmstadt városában már elítélték.
Megjegyzendő az is, hogy bár a jármű nem maradhatott Ukrajna területén elvámolatlanul 10 napnál tovább, ez nem akadályozta meg az illetékes kijevi közlekedésrendészeti hatóságokat abban, hogy 2010 májusában kiadják a jármű új tulajdonosai számára a regisztrálási igazolást. Nem sokkal később, 2010. július 1-jén a járművet a lvivi hatóságok is bejegyezték, bár akkor a Mercedes adatai már szerepeltek a vámszabálysértések ukrajnai adatbázisában, s az Interpol is köröztette azt.
Olekszij Hmara, a Transparency International ukrajnai szervezetének képviselője rámutat, hogy a jelenlegi ukrajnai jogszabályok tág lehetőségeket biztosítanak az ukrajnai hivatalnokoknak a visszaélésre. A jogvédő a Deutsche Wellének nyilatkozva emlékeztetett, hogy Olekszandr Lavrinovics igazságügyi minisztert, aki a lopott Mercedes miatt botrányba keveredett, Viktor Janukovics elnök az állami korrupcióellenes politika koordinátorává nevezte ki.
zzz
