Marek-féle betegség

Tavaly a csirkéim tízhetes korukban elpusztultak. Bágyadtak, étvágytalanok lettek, nem bírtak járni, állandóan szétcsúsztak a lábaik, sőt valamelyest a szárnyaik is lebénultak. Milyen kór támadta meg őket, s meg lehet-e gyógyítani ezt a betegséget, ha esetleg az idén tavasszal is elkapnák? – érdeklődött telefonon szerkesztőségünknél egy sárosoroszi olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre Cseh László, a Beregszászi Járási Állategészségügyi Központ állatorvosa válaszol.

A baromfik az ún. Marek-féle betegségben szenvedtek, melyet elsőként Marek József magyar állatorvos írt le – kezdi magyarázatát az állatgyógyász. – Fertőző megbetegedésről van szó, melyet a herpeszvírus idéz elő, s vagy testi érintkezéssel, vagy a csirkék által közösen használt etetők, itatók útján terjed, de úgy is elkaphatják az egészséges egyedek, ha elfogyasztják a beteg tojók tojásaiból kikelő csibék tojáshéját, mivel a tojáshéjdarabokon is rajta lehetnek a mikrobák. Általában 1-2 hetes korukban fertőződnek meg a csibék, de csak a 8. hét után kezdenek jelentkezni a tünetek, s előfordul, hogy idősebb tyúkok is elkapják a kórt. A vírus az idegrendszert és a nyirokrendszert támadja meg, az idegek károsodása részleges bénuláshoz vezet: a beteg baromfik nem bírnak járni, szétcsúsznak a lábaik, sőt bizonyos mértékben a szárnyaik is megbénulnak. Ritkán duzzanatok alakulnak ki az idegszálak mentén, s ha megtapogatjuk a megfertőződött csirkéket, tyúkokat, puha csomókat tapinthatunk ki a bőrük alatt. A fejük oldalra hajlik, az idősebb tyúkok esetében megváltozik a szem szivárványhártyájának a színe, vöröses, szürkés vagy szürkészöld lesz. A betegek bágyadtak, nem esznek eleget, lefogynak, s mivel a kórokozó a nyirokrendszerüket is megtámadja, legyengül az immunrendszerük, így bármilyen betegséget, köztük halálosakat is megkaphatnak, s vagy ezért, vagy a bénulás következtében, a fertőzöttség mértékétől függően 1-2 nap vagy egy hónap alatt elpusztulnak. A kezelésükre, sajnos, nincs mód, elkerülhetetlen a kényszervágásuk, ám a húsukat nyugodtan elfogyaszthatjuk, mivel a vírus nem támadja meg az embert. Csak bizonyos megelőző intézkedésekkel kerülhetjük el a baromfik elhullását vagy a kényszervágásukat.

– Milyenekkel?

– A legfontosabb a vakcinázás: a tojásból való kikelésüket követően azonnal legyengített vírustörzseket tartalmazó különböző vakcinákat kell csepegtetnünk a naposcsibék csőrébe, s így megóvjuk őket a későbbi megfertőződéstől. A vakcinázást elegendő egyszeri alkalommal elvégezni. Emellett pár nappal a keltetés előtt fertőtleníteni kell a keltetőgépet, a kistermelők esetében pedig a ládát, a kosarat, melyben majd kibújnak a tojásokból a csibék. Korábban maró hatású fertőtlenítőszereket használtak, melyek korrodálhatták is a keltetőgépeket, illetve az emberek egészségét is károsíthatták, újabban viszont már e kellemetlen mellékhatásoktól mentes fertőtlenítőszerek állnak a rendelkezésünkre. S természetesen a kikelés előtt alaposan ki kell takarítani a csirkeólat.

Lajos Mihály