Felkészülünk a tavaszi munkakezdésre

2012. február 17., 09:00 , 579. szám

A meteorológusok azt ígérik, hamarosan visszavonulót fúj a kemény tél, s a meleg szobába szorult gazdák újra kimerészkedhetnek a kertbe, hogy sorra elvégezzék a télvégi-koratavaszi teendőket a gyümölcsösben. Az aktuális tennivalókról Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdezzük.

– Az egyik legelső teendő a kertben tél végén, kora tavasszal a metszés. Hogyan lássunk neki?

– A metszést mindig rügyvizsgálattal szoktuk kezdeni. Ilyenkor keresztben és hosszában is vágjunk ketté egy-egy rügyet, s alaposan vizsgáljuk meg. Ha szép zöld a rügy belseje, vagyis egészséges, akkor nyugodtan nekikezdhetünk akár a szőlő, akár a gyümölcsfák hagyományos metszésének. Ha viszont fagykár keletkezett, ne tétovázzunk eltávolítani a károsodott részeket, alaposan visszavágni a vesszőt. A szőlőnél a felső, a vessző végén elhelyezkedő úgynevezett világos rügyek alatt általában rejtett rügyek is meghúzódnak. Ez utóbbiak rendszerint kevésbé érzékenyek a fagyra, mint az előbbiek, így még kipattanhat belőlük tavasszal a hajtás, ha az idei termés oda is lett.

Egyelőre úgy tűnik, szerencsénk van, hogy a kemény hidegek hóeséssel párosultak, hiszen a vastag hótakaró melegen tartja a fák és bokrok gyökérzetét, egy bizonyos fokig védi növényeinket a „felfázástól”, miáltal mérsékeltebb fagykárokra számíthatunk.

A munkát csak akkor célszerű elkezdeni, ha a levegő hőmérséklete tartósan fagypont fölé emelkedik, de legalábbis nem süllyed mínusz 1-2oC alá. Ha azonban enyhe fagyban metszünk, a bal kezünkön, amellyel megfogjuk a vesszőket és az ágakat, mindig viseljünk kesztyűt, hogy a levegőnél melegebb bőrünk érintése ne okozzon fagykárt a növényen.

Addig is, amíg felmelegszik a levegő, célszerű előkészíteni a munkához szükséges szerszámokat, vagyis kiélezni a metszőollót, az oltókést, a kézifűrészt, mert az életlen szerszámokkal a szükségesnél súlyosabb sebeket ejthetünk a fákon. Amíg olvad a nagy hó, nekiláthatunk a támrendszer kijavításának a szőlőben.

Ha megenyhül az idő, a gyümölcsfák közül az alma, a szilva, a körte metszését akár máris el lehet kezdeni. Egyedül az őszibarack metszésével érdemes várni még, akár annak piros bimbós állapotáig is. Olyankor ugyanis már jobban fel tudjuk mérni a termőrügyek állapotát, hogy hol keletkezett esetleg fagykár, s így a metszéssel is szabályozni tudjuk a termést.

– Érdemes-e trágyázni tavasszal gyümölcsfáinkat, s ha igen, hogyan célszerű elvégezni ezt a munkát?

– Valóban célszerű tavasszal tápanyag-utánpótlást végezni gyümölcsfáinknál. A tápanyag kijuttatásának mikéntje számos körülménytől függhet, többféle módon is történhet. A tápanyag-utánpótlásra legalkalmasabb istállótrágyát például a hóolvadást követően tanácsos kijuttatni. Megtehetjük például, hogy a fák gyökérzónájából eltávolítjuk a föld egy vékony felső rétegét, majd kiszórjuk a trágyát, és azt betakarjuk földdel. De áshatunk egy vagy több gödröt is közvetlenül a gyökérzóna szélén a trágyának. A szőlő trágyázásához is gödröt szoktunk ásni két tőke közé, s azt megtöltjük trágyával. Ezáltal közvetlenül a gyökérzónába juttatjuk el a tápanyagot. Ha a szőlősorok között nem túl nagy a távolság, ami háztájiban gyakran előfordul, megtehetjük azt is, hogy a két sor közé mély árkot vájunk, s abba juttatjuk ki az istálló- vagy más szerves trágyát. Előfordul, hogy ilyenkor langyos vízzel is meglocsolják az istállótrágyát, miáltal jobban megindul a szerves anyagok lebomlása, s hatékonyabban mosódnak be a talajba a káliummal, a nitrogénnel s a növények fejlődéséhez elengedhetetlen többi összetevővel együtt.

Sokan egyszerűen a talajfelszínre szórják ki a trágyát, ami szintén megfelelő módszer lehet, de csak akkor, ha elegendő csapadékkal jár együtt. Ha azonban aszályos a tavasz, ha jönnek azok a bizonyos tavaszi böjti szelek, akkor bizony előfordulhat, hogy kiszárad a talaj felső rétege, s így a tápanyagok nem jutnak el időben a gyökerekig. Ráadásul a szabadon hagyott trágyában fokozatosan lebomlik az egyik legfontosabb összetevő, a nitrogén.

Tél végén gyakorta alkalmazott módszer, hogy az úgynevezett nitroammofoszka műtrágyát közvetlenül a hóra szórják ki, miáltal az olvadáskor a hólével együtt lecsurog a talajba. A háromkomponensű – nitrogént, ammóniát és foszfort tartalmazó – nitroammofoszka lebomlási ideje azonban elég hosszú, a szakemberek szerint mintegy 8-9 hónap, ezért a tavaszi talajlazításkor vagy ültetéskor célszerű valamilyen gyorsabb lebomlású indítóműtrágyával kombinálni.

– Mikor célszerű elvégezni a lemosó permetezést?

– Akkor célszerű hozzálátni a lemosó permetezés elvégzéséhez, ha a levegő hőmérséklete már legalább 6, de inkább 8-10 C, s már éjszaka sem süllyed fagypont alá. A lemosó permetezést egyébként ajánlott a metszés befejezése utánra időzíteni. Ezzel egyrészt jelentős mennyiségű permetlevet takarítunk meg, másrészt hatékonyabb a metszett felületek védelme is a kijuttatott növényvédő szerekkel.

A lemosó permetezéshez réz, kén és vazelinolajtartalmú készítményeket, illetve ezek kombinációit szoktuk használni. Közismert, hogy a réztartalmú szerek a lisztharmat kivételével a legtöbb gombás és a baktériumos betegség ellen hatékonyak. A kéntartalmú szerek viszont a lisztharmat ellen is jó hatásfokkal alkalmazhatók.

– Mikor láthat munkához, akinél tavaszra maradt a gyümölcsfák vagy a szőlő telepítése?

– Mindenekelőtt szögezzük le, hogy tavasszal is jó hatásfokkal ültethetünk gyümölcsfát vagy szőlőt. Sőt, az őszibarackról azt tartják egyes szakemberek, hogy szerencsésebb tavasszal elültetni, mivel az őszi ültetést jobban megsínyli. Tekintettel a tavalyi őszi és téli rendkívüli szárazságra, nem kizárt, hogy az járt jobban, aki akkor nem ültette el a facsemetéit vagy a szőlőoltványait. Aki most tavasszal szeretne ültetni, az mindjárt lásson neki az ültetőgödrök kiásásának, amint az időjárás engedi. Juttassa ki a gödrök fenekére az istállótrágyát, fedje be egy kis földdel, s várja a jó időt az ültetéshez. Az ültetés ideje akkor jön majd el, ha a hőmérséklet tartósan fagypont fölé emelkedett.

pszv