Tartanak a közgyűlések

KMKSZ-alapszervezetek

2012. február 24., 09:00 , 580. szám

Immár a Felső-Tisza-vidéken is megkezdődtek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti közgyűlései. A megyei elnökség képviseletében a gyűléseken jelen volt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, Barta József, a Nagyszőlősi Középszintű Szervezet elnöke, Balogh Lívia, az Ungvári Középszintű Szervezet elnöke, ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke.

Karácsfalván Gorondi Albert alapszervezeti elnök elmondta, hogy a múlt év decemberében felavatták a település híres magyar földesura, Zékány János emlékművét. A tagság számos kérdést tett fel a kettős állampolgárság, az oktatási-nevelési támogatás, a magyar és ukrán bel-, illetve külpolitika és a várható alternatívák kapcsán, melyekre az elnökség tagjai válaszoltak. Az alapszervezet ez év márciusában falunévtábla-avatásra készül.

Tiszaújhelyben a teleházban megtartott közgyűlésen Boldog Ferenc alapszervezeti elnök számolt be, aki felvázolta az 1989-től napjainkig tartó munka legfontosabb eseményeit és eredményeit. Az alapszervezet rendszeresen megünnepli a főbb nemzeti ünnepeket, részt vállal a falunap megszervezésében. A tagság növekedésének kapcsán az elnök reményét fejezte ki, hogy e gyarapodás majd az őszi választások alkalmával az aktivitásban is tükröződni fog.

Fancsikán a tagság a római katolikus plébánián tartotta meg gyűlését. Bák Ferenc alapszervezeti elnök a tagrevízió fontosságát hangsúlyozva kifejtette, így fel lehet mérni, milyen erők állnak a szervezet mögött. Szólt a támogatói nyilatkozatok kapcsán végzett munkáról és a követelményekről. A fancsikai tagság részt vett a főbb megyei rendezvényeken. Az elnök kiemelte, hogy az összejövetelek és megemlékezések fontosak nemzeti identitásunk és megmaradásunk szempontjából, egyben érzékeltetik a külvilág számára is a magyarság jelenlétét. A tagság megvitatta a terveket, majd szeretetvendégség keretében folytattak eszmecserét.

Mátyfalván Varjú Irén alapszervezeti elnök beszámolt a tagok újraregisztrálásának folyamatáról, a megyei és a járási rendezvényeken való részvételről. Biztatta a jelenlévőket, tartsák meg magyarságukat, és vegyenek részt az ősszel esedékes parlamenti választásokon, és a magyar érdekeket képviselőkre szavazzanak.

Salánkon Kalanics Éva elnök beszámolójában részletesen szólt az alapszervezet tevékenységéről, a tagdíjbeszedésről és az adatlapok rendezéséről, a KMKSZ és a KMPSZ szoros együttműködéséről, a Széchenyi Jótékonysági Alapítvány és a KMPSZ által az első osztályosok számára összeállított taneszközcsomagok szétosztásáról, a részvételről a Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozón, valamint Debrecenben a Nemzetközi Betlehemes Találkozón. Az alapszervezet igyekszik megmozgatni a salánki magyarságot.

Verbőcön Füzesi Klára, az alapszervezet elnöke ismertette az 1989-ben alapított szervezet rövid történetét és eredményeit. 2006-ban megnyitották a teleházat, a következő évben felavatták Werbőczy István nádor emlékművét, 2010-ben pedig (pályázati segítséggel) a település falunévtábláit. Az alapszervezet a helyi községi tanácsnál is be van jegyezve, ez könnyítést jelent a pályázatoknál. Tavaly anyák napi ünnepséget szerveztek, segítséget nyújtottak az oktatási-nevelési támogatás pályázásához. Eredményes a támogatási nyilatkozatok kiadásában való közreműködés.

Munkácson Gajdos Olga, a városi alapszervezet elnöke eseménydús évről számolt be. A podheringi emlékműnél emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től nyert támogatás eredményeként emléktáblát állítottak Egán Edének, a ruszinok megsegítését célzó, ún. hegyvidéki akció vezetőjének. A kamjankai temetőben, az első világháború hősi halottainak tiszteletére emelt Pro Patria emlékműnél négy, az elesett munkácsi katonák neveit megörökítő emléktáblát avattak. Emellett részt vettek a técsői Arany Ősz Kórustalálkozón és megemlékeztek a sztálini terror áldozatairól. Szóba került a magyar első osztályosok ügye is. Mivel tanteremhiány miatt a munkácsi magyar iskolában nem lehetett megoldani a foglalkoztatásukat, a magyar óvodában kaptak helyet. A városi alapszervezet jelenleg március 15-e megünneplésére készül.

Beregrákoson Tóth Margit, az alapszervezet elnöke beszámolt a tagnyilvántartás megújításáról, a támogatási nyilatkozatok kiadása kapcsán végzett munkáról, az oktatási-nevelési támogatás pályázásához nyújtott segítségről, valamint ismertette az ez év januárjától érvénybe lépett változásokat. Az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a település magyar iskolája. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepséget megtisztelte jelenlétével Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője is. Az alapszervezet farsangi bált is szervezett még.

Tekeházán Kócsi Ernő elnök beszámolójában az alapszervezet eredményeiről, a tagrevízióról, a tagság gyarapodásáról, a rendezvényekről beszélt. Rámutatott a legutóbbi választásokkor elkövetett hibákra, és felhívta a figyelmet az ősszel esedékes parlamenti választásokra, amikor is a magyarok számára igen fontos lesz az összefogás. Szólt a magyarokat segítő hivatali ügyintézésről, a vasárnapi iskolai oktatás helyzetéről. Megköszönte a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete által az alapszervezetnek juttatott könyveket. Elmondta, hogy az anyaország továbbra is támogatja a kárpátaljai magyarságot, ez azonban a mi részünkről is kötelezettségekkel jár.

Gődényházán Volenszky Rozália alapszervezeti elnök megköszönte az elnökség jelenlévő tagjainak a tavaly kapott falunévtáblát. Beszámolójából a jelenlévők megtudhatták, hogy növekedett a tagság létszáma, információkat kaphattak az oktatási-nevelési támogatás alakulásáról, valamint a schengeni vízum megszerzésének szabályairól, menetéről.

Nagyszőlősön a járási tanács üléstermében több mint száz ember részvételével zajlott le az alapszervezeti gyűlés. Kudron Zoltán, a városi alapszervezet elnöke beszámolt a támogatási nyilatkozatok kiadásában való közreműködésről, valamint az oktatási-nevelési támogatás pályázásához nyújtott segítségről. A Révész Imre festőművész emlékét hirdető kopjafa új talapzatot és bevonatot kapott. Megemlékeztek a magyarság főbb ünnepeiről, köztük október 6-án az aradi vértanúkról. A Perényi-szobornál tartott ünnepséget megtisztelte jelenlétével Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is. A KMKSZ járási és városi szervezetének irodája az ügyfélfogadás szempontjából komfortosabb helyiségbe költözött.

Rahón Nyejzsmák Emma alapszervezeti elnök beszámolójában több általános kérdésről tájékoztatta a tagságot, köztük a támogatási nyilatkozatok kiadásában való közreműködésről, az oktatási-nevelési támogatás pályázásához nyújtott segítségről, a tagrevízióról, valamint az ősszel sorra kerülő parlamenti választás fontosságáról. Beszámolt még a helybeli gyermekek múlt évi táboroztatásáról, amit az idén is szeretnének folytatni. Szóba kerültek a vasárnapi iskolák is, mert ezek igen nagy jelentőségűek a helyi magyarság megmaradásának szempontjából.

Aknaszlatinán Szedlák Gyula alapszervezeti elnök számolt be az elmúlt év fontos eseményei­ről. A gyűlés legfőbb témája a bányásztelepülés veszélyeztetett részein élő magyarok tervezett kitelepítésének kérdése volt. Az ezzel kapcsolatos legfrissebb információkról Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, megyei tanácsi képviselő tájékoztatta a jelenlévőket. Ennek az emberek örültek, hiszen az ukrán médiában számos valótlanság jelent meg az üggyel kapcsolatban. Az emberek elmondhatták véleményüket az üggyel kapcsolatban, egyben feltehették kérdéseiket is. Az érintett emberek többsége a zavaros helyzet ellenére is kitart álláspontja mellett, elutasítja a kitelepítés gondolatát, és szülőhelyén kíván maradni. Ehhez a kérdéshez ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke is hozzászólt.

Szalókán Orosz Kálmán alapszervezeti elnök a beszámolójában kiemelte a 16. alkalommal megrendezett kétnapos Hazahívogató Falunap színvonalas programját és az alapszervezet által 2011-ben is megjelentetett Szalókai Füzetek című falunapi kiadványát. Beszámolt a Szinevéri-tóhoz szervezett kirándulásról, az alapszervezet két sikeres pályázatáról, a köztemetői megemlékezésről, a testvértelepülési látogatásokról és számos más programról. Végül megemlékezett a szalókai KMKSZ-alapszervezet 2011-ben tragikusan elhunyt alapító elnökéről, dr. Soós Kálmánról.

Kovács Edit alapszervezeti titkár, a KMPSZ Szalókai Alapszervezetének elnöke az oktatási-nevelési támogatás programjának szalókai lebonyolításáról számolt be.

Eszenyben a tagság megemlékezett Soós Kálmánról, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének tragikusan elhunyt előző elnökéről. Id. Gönczy Sándor, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke betegsége miatt, sajnos, nem tudott jelen lenni, helyette az általa papírra vetett beszámolót Molják Zita, az alapszervezet pénztárosa olvasta fel. Id. Gönczi Sándor beszámolójában azon véleményének adott hangot, miszerint a KMKSZ tevékenysége nagyban függ az anyaország sikeres fejlődésétől.

A tagság az elvégzett munkát kielégítőnek minősítette.

Kovács Miklós KMKSZ-elnök az alapszervezeti gyűléseken az idei őszi parlamenti választások tétjét emelte ki, és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre.

Barta József többek között az alapszervezetek munkáját értékelte. A kárpátaljai oktatás kapcsán a gyerekek magyar osztályba történő beíratása mellett állt ki, azt hangsúlyozva, hogy az ukrán osztályban tanulás nem feltétlenül garancia a boldogulásra. Ezt támasztja alá az, hogy számos magyar osztályt végzett személy is megtalálja boldogulását az életben. Mivel több alapszervezetben most találkoztak vele először a középszintű szervezet elnökeként, ez jó alkalom volt az ismerkedésre is.

Gulácsy Géza a tagság által feltett kérdésekre válaszolt, valamint a schengeni vízum megszerzésével, illetve az oktatási-nevelési támogatás pályázásával kapcsolatos feltételeket ismertette.

Balogh Lívia az összefogás és az összetartozás, valamint a közösségépítés fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy megtarthassuk magyar iskoláinkat, egységesnek kell mutatkoznunk nemcsak az anyaország szemében, hanem a helyi többség szemében is.

F.Zs.–B.Zs.