Falu a Bégányi-hegy mellett

Beregszásztól tíz kilométerrel nyugatra, a Beregi- és a Kaszonyi-hegyek között, egy magányos magaslat, a Bégányi-hegy emelkedik az Alföld rónasága fölé, mellette pedig egy kétezer lelket számláló, 90 százalékban magyarlakta község terül el, a hosszú történelmi múltra visszatekintő Nagybégány.

Az őskőkorszaktól a szovjet „paradicsomig”

– A falu neve – Bygan alakban – elsőként egy 1332-ből származó okiratban bukkan fel. Ám ne gondoljuk, hogy csak a XIV. században jelent meg ember a település területén. A helység határában végzett régészeti feltárások során a Kr. e. II. évezredből származó, 11 bronzeszközből álló leletegyüttesre bukkantak a régészek, ami azt bizonyítja, hogy már a bronzkorban is lakott volt a vidék. Sőt, egy őskőkorszaki telephelyet is felfedeztek Nagybégány közelében, melynek szervesanyag-maradványait megvizsgálva megállapították, hogy már 30 ezer évvel ezelőtt is rövid időre megtelepedett itt egy vadászó-gyűjtögető embercsoport.

A középkorban a Bégányi család birtokolta a falut, s már az 1300-as években felépült a község gótikus stílusú temploma. A hajót az egykori szentélytől elválasztó diadalív mellett pedig a múlt században egy még azonosítatlan női szent freskóját fedezték fel. 1567-ben krími tatárok perzselték fel a falut, s rabszíjra fűzve, rabszolgapiacokra hurcolták megannyi lakosát. A hitújítás időszakában a népesség nagy része reformátussá vált, 1636-ban már virágzó anyaegyház létezett itt, mely birtokba vette a középkori eredetű templomot. Ennek tornya azonban csak 1854-re épült fel. A református gyülekezet mellett pedig római, illetve görög katolikus egyházközség is működik a faluban. A temetőben Bilkei Galgóczy Pál '48-as honvédtiszt emlékeztet az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire. A II. világháborúban húsz helybeli magyar katona esett el, míg a Gulag kényszermunkatáboraiban 54-en pusztultak el.

Bővülő alapszervezet

– A vörös diktatúra végéhez vezető peresztrojka kiteljesedésekor, 1989-ben alapítottuk meg a KMKSZ helyi alapszervezetét, mely pillanatnyilag 140 tagból áll, de folyamatosan bővül – magyarázza Szimcsera János jelenlegi alapszervezeti elnök. – Hanka Edit lett az első elnökünk, s az ő idejében nagyon aktív munkát fejtett ki a szervezet. 1993-ban a községháza előtt felállítottuk a II. világháború és a kényszermunkatáborok áldozatainak emlékművét, az iskolában március 15-i ünnepségeket szerveztünk, s az 1990-es években elég jól szerepeltünk a választásokon. Részt vettünk a földprivatizációban, valamint a Zöld Programban, melynek során műtrágyát és tengerivetőmagot osztottunk szét a gazdák között.Rendszeresen részt veszünk a tiszaújlaki Turul-ünnepségen, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete által hagyományosan megrendezett farsangi mulatságon, jelenleg pedig bekapcsolódtunk a schengeni vízumhoz szükséges támogatói nyilatkozatokkal kapcsolatos ügyintézésbe.

Iskola – 139 diákkal

A Nagybégányi Általános Iskolában az idei tanévben 139 tanulót oktat a tanintézmény 23 pedagógusa. A végzősök többsége szakközépiskolákban tanul tovább, sokan jelentkeznek a Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai College-ében, kevesebben folytatják viszont tanulmányaikat a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában, a Nagydobronyi Református Líceumban, valamint a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban. A helyi általános iskola számítógépes szaktantermében nyolc modern számítógép áll a diákok rendelkezésére, ezenkívül kivetítővel és laptoppal is rendelkeznek. Magyarországi pályázatok megnyerése révén két fénymásolót és egy hangosító rendszert vásároltak. A KMPSZ pedig új számítógéppel, szépirodalmi kiadványokkal, munkafüzetekkel és magyar nyelvű szemléltetőkkel gazdagította, illetve gazdagítja az iskolát.

Diákjaik korábban nem egyszer megnyerték a járási kémia-, illetve biológiaversenyt, az utóbbi öt évben pedig többször is első helyezettekként fejezték be a járási magyarnyelv- és irodalom-, illetve angolnyelv-vetélkedőt, egy diákjuk az elmúlt tanévben harmadik lett a megyei magyarnyelv- és irodalomversenyen, s korábban is több alkalommal dobogós helyezéseket értek el a megyei tanulmányi versenyeken, ahogy a KMPSZ vetélkedőin is megállják a helyüket. A fiú futballcsapatuk, a fiú és a leány kézilabdacsapatuk, valamint a könnyűatlétáik minden évben az első három között végeznek a járási sportversenyeken, egy volt diákjuk, Gajdos Zsolt pedig jelenleg a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián igyekszik elmélyíteni focitudását.

Gyárak és földek

– A lakosság kétharmada az iparból él – fejti ki Szimcsera János. – Nagybégányban megnyílt a „Hoch-Bereg” német–ukrán vegyes vállalat helyi fiókja, melynek vezetője Szabó Mária. A cég futballkapuskesztyűket állít elő, amelyek a világ számos pontjára eljutnak. A gyár 150, nagyrészt helybeli lakosnak ad munkát, akik jelenleg két üzemcsarnokban dolgoznak, de lehetséges, hogy a közeljövőben egy újabb üzemcsarnokkal fogják bővíteni a létesítményt. Ugyancsak helyben működik egy fűrésztelep, mely deszkát, lambériát, parkettát gyárt. Sokan a beregszászi üzemekben helyezkedtek el, az iparban dolgozók ötven százaléka építkezéseken vállal munkát, nagyrészt az Ungvári, a Munkácsi, valamint a Beregszászi járásban, a többi kőműves pedig fele-fele arányban hoz tető alá házakat tőlünk nyugatra (Magyarországon), illetve keletre (Kijevben és Moszkvában).

A helybeliek negyede él meg a mezőgazdaságból. A kolhoz szétosztásakor 1,5-2,5 hektárt kaptak a kollektív gazdaság volt tagjai, s többségük maga műveli meg a földjét, mivel jelentős számú erőgép, minegy 40 traktor és 15 kombájn van magánkézben. Úgy 5-10 éve fellendült a krumplitermesztés, s a gazdák többsége burgonyát ad el a piacokon. Ugyancsak sokan bocsátják áruba – párosával – a malacaikat (egy kiskocát, valamint egy kiskant), s míg korábban csak 400-500 hrivnyát kaptak értük, három hónapja jó lett az áruk, 1000 hrivnyát fizetnek a kis jószágok párjáért. Két sertésnevelő farmergazdaság, valamint egy disznókat és terményt árusító mezőgazdasági kft. is működik a faluban, egy gazda, Olcsvári Árpád pedig halastavat tart fenn.

„Már 15 kilós harcsát is fogtak ki a horgászok”

– Egy 1,10 hektár kiterjedésű, a volt kolhoz által öntözésre használt mesterséges tavat, mellette pedig egy 7,5 hektáros földterületet vettem bérbe a községi tanácstól (az utóbbit már privatizáltam) – magyarázza a gazda. – Amikor kibéreltem a medencét, már tíz éve használaton kívül állt, kiszáradt, bokrok, fák nőtték be, s 5-6 évbe telt, mire kitisztítottam a medret (a fák gyökereit is ki kellett szednünk). Vájtunk egy kutat, s annak a vizével töltöttük fel a medencét, majd kárásszal, pontyfélékkel, busával, fehér amurral és harcsával telepítettem be a tavat. Kárpátalja legkülönbözőbb településeiről, még a távoli Aknaszlatináról is jönnek hozzám horgászok, s már 15 kilós harcsát is fogtak ki a tóból. A halakat a földemen megtermelt terménnyel etetem, s egy kisebb medencében kishalakat nevelek. Ezenkívül akácfákat is telepítettem a tó mellé, belevágtam a méhészkedésbe, jelenleg 100 családdal foglalkozom hobbiszinten.

Egyházi élet

– Ötszázötven lélek alkotja a Nagybégányi Görög Katolikus Egyházközséget, mely előbb Jánosi, majd Beregdéda fíliájaként működött, 2006 óta pedig önálló – tájékoztat Marosi István parochus. – Évente átlag 10-13 gyermeket keresztelek, ugyanennyi hívőt temetek el, s csak 3-5 esküvőre kerül sor. Az egyházközség 2006-ban visszavásárolta a már privatizált volt parókiát, melyet jelentős mértékben átalakítottunk. Két év múlva megkezdtük a hittanterem felépítését, 2009-ben pedig felépítettük az új haranglábunkat. A hitoktatás jelenleg a község általános iskolájában, valamint a parókián folyik, s az idei tanévben 50 gyermek látogatja a hittanórákat. Évente gyűjtünk pénzt az egyházmegye és a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum támogatására. Tavasszal pénzt, ősszel pedig élelmiszereket juttatunk el a líceumba. Komoly betegségekkel küszködők számára is kihelyezzük a perselyt, s évi 1-2 alkalommal nagyobb adományban részesítjük a rászorulókat. 2007 óta rendszeres jelleggel farsangi batyubált, évente 3-szor-4-szer táncházat, egy évben egyszer pedig egyházközségi kirándulást szervezünk a Kárpátokba.

A református gyülekezetet 1996 óta a Beregdédában is szolgáló, onnan kijáró Kőrözsi Sándor tiszteletes vezeti, aki vasárnapi és hétközi istentiszteletet, bibliaórát, konfirmációi foglalkozásokat és hittanórát tart a gyülekezetben.

A XX. század elején újjászülető római katolikus egyházközség 1992-ben visszakapta a volt egyházi iskolát, melyben eredetileg is működött egy kápolna, s itt rendezték be a templomukat. A miséket Losák István nagybégányi plébános tartja.

Lajos Mihály