A sertések leptospirózisa

2012. április 13., 10:00 , 587. szám

Tavaly a kocám elvetélt, a halva született malacok pedig sápadtak, fehérek voltak. Azután úgy alakult, hogy el kellett adnom az anyaállatot, nemrég viszont vettem egy újat, s érdekelne, mi vezethetett az előző kocám vetéléshez, amellett tudni szeretném, hogy tehetünk-e valamit azért, hogy a jövőben elkerüljük a magzatok elpusztulását? – kérdezte telefonon szerkesztőségünktől egy verbőci olvasónk. Kérdéseit Lajos Ferenc salánki állatorvoshoz továbbítottuk.

Könnyen elképzelhető, hogy az anyaállat leptospirózis miatt vetélt el – indítja beszélgetésünket az állatgyógyász. – A sertések fertőző eredetű vetéléseinek mintegy a felét a Leptospira-baktériumok okozzák, többségüket a Leptospira pomonák, kisebb százalékukat a Leptospira hyosok, a Leptospira tarassovik. Ezen baktériumok ellenálló képessége kicsi, 60 Celsius-fokon beszáradva, illetve fagyponton, savas, lúgos, nagyobb só-koncentrációjú közegben és a szokásos fertőtlenítőszerek hatására néhány percen belül elpusztulnak. Ugyanakkor a vizeletben, a híg trágyában pár hétig is életképesek lehetnek. A nedves, meleg időjárás kedvez nekik. A leptospira-fertőzést nem egyszer más állatfajok, főleg patkányok okozzák. Fertőzött kanok is terjeszthetik e betegséget, de inkább vizelettel, mint nemi úton. A fertőzés a szájon, a nyálkahártyán keresztül történik. Szintén rizikófaktor az állatok túlzsúfolt tartása.

– Milyen tünetek jelzik ezt a kórt, s hogyan lehet kezelni a beteg disznót?

– Süldőkben és felnőtt sertésekben a leptospirás fertőzés az esetek túlnyomó többségében tünetmentes, legfeljebb egy kis láz és influenza-szerű szimptómák jelentkezhetnek. A betegség lappangási ideje 2-20 nap. A klinikailag legszembetűnőbb tüneteket a vemhes kocák fertőződésekor észleljük. A megfertőződés utáni harmadik héttől kezdődően következik be a magzatok károsodása, ami vetéléshez, életképtelen magzatok megszületéséhez vezet. A vetélések a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén történnek. A vetélt magzatok sápadtak, fehérek, vérszegények, gyakran a sárgaság szimptómáit mutatják. A már egyszer megfertőződött állatokban azonban ellenanyag termelődik, és az egyszer már elvetélt koca a védettség révén, ugyanazzal a típusú baktériummal való fertőződés után már nem vetél el újból. Ezek a kocák később rendesen ivarzanak is. Ugyanakkor 0,5-1 évig is üríthetnek Leptospira-baktériumot, mivel a Leptospirák a vesékben hosszabb időre is megtelepedhetnek. A még védettséget nem szerzett anyaállatok gyógykezelésére is van mód, a terápia során Streptomicin injekciót adunk minden 12. órában, négy-öt napon keresztül, 10-12 ezer egységet, testtömeg-kilogrammra. Emellett Eritromicin-származékokkal, Penicillinnel, Doxiciklinnel is kezelhetjük az állatot.

– Az emberek is elkaphatják-e a leptospirózist, s milyen megelőző intézkedésekkel akadályozhatjuk meg a kocák megfertőződését?

– A betegség az emberre nézve is veszélyes, először influenza-szerű tüneteket produkál, lázzal, fájdalommal jár, és antibiotikumos kezelést igényel. Az állatok megbetegedését pedig a megfelelő higiéniai feltételek biztosításával, a disznóólak rendszeres fertőtlenítésével, a patkányok és egyéb rágcsálók irtásával kerülhetjük el.

– elem –