Bartók Béla-emlékkoncert Nagyszőlősön

2012. május 11., 10:00 , 591. szám
Fedorkó Gabriella

A KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezete május 5-én megrendezte a hagyományos Bartók Béla-emlékkoncertet. A hangversenyre ezúttal is a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola dísztermében került sor, s a tágas helyiséget az idén is zsúfolásig megtöltötte a komolyzenét kedvelő közönség.

Megnyitó beszédében Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, valamint a meghívott vendégeket, Gyurin Miklóst, a beregszászi magyar konzulátus vezető konzulját és Barta Józsefet, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, akik – az alapszervezeti elnök felkérésére – megkoszorúzták Bartók Bélának a középiskola parkjában álló szobrát. Ezt követően Kudron Zoltán felidézte a korszakalkotó zeneszerző alakját, aki 1881. március 25-én született a Torontál vármegyei Nagyszentmiklóson, s mind édesapjától, a mezőgazdasági akadémiát végzett idősebb Bartók Bélától, mind édesanyjától zeneszeretetet és zeneértést örökölt. Anyja tanítóképzőben szerzett diplomát, ahol a tananyaghoz a hangszeres oktatás is hozzátartozott, míg apja megtanult csellózni, s zenekart szervezett. Ritkábban pedig– családi ünnepségek alkalmával – cigánybanda is muzsikált a házukban.

A kis Bartók Béla feltűnően későn, csak kétéves kora után kezdett beszélni, de már egy-másfél évesen nagy figyelemmel hallgatta édesanyja zongorajátékát, amikor pedig cigányzenészek léptek fel a háznál, bevitette magát a muzsikaszótól hangos helyiségbe. Ötévesen hallott először zenekari muzsikát, melyet az édesapja által szervezett együttes mutatott be szülővárosa éttermében. Az élmény teljesen lenyűgözte, s kérésére édesanyja zongorázni kezdte tanítani a még iskolába sem járó kisfiút. Hamarosan azonban nagy csapás érte a családot: apja tüdőbeteg lett, s 1888-ban, mindössze 33 évesen elhunyt, így anyja tanítói munkát vállalt Nagyszőlősön, miközben folytatta gyermeke zongoraoktatását.

Bartók Béla 1899-ben felvételt nyert a Budapesti Zeneakadémiára, melynek befejezését követően zongoratanár lett alma materében. 1931-ben – zeneszerzői munkássága elismeréseként – kitüntették a francia Becsületrenddel és a magyar Corvin Koszorúval. 1940-ben Amerikába emigrált, ahol három év múlva megtartotta utolsó hangversenyét, 1944-ben még hegedű szólószonátát írt Yehudi Menuhin számára.

Bartók Béla 1945. szeptember 26-án New Yorkban hunyt el. 1988-ban hamvait hazahozták, s újratemették a Farkasréti sírkertben.

Nagyszőlős ma is őrzi a komponista emlékét. 1982-ben, első fellépése 90. évfordulóján utcát neveztek el róla, 1989-ben művelődési kör alakult a városban, mely felvette Bartók Béla nevét, akárcsak két évre rá a helyi zeneiskola. Majd 1999-ben a Perényi Zsigmond Középiskola parkjában a KMKSZ szobrot állított a zeneszerzőnek, s évről évre megrendezésre kerülnek a májusi Bartók-napok.

A komponista életének bemutatása után a Bartók Béla Művészeti Iskola tanárai, volt diákjai, illetve az oktatókból álló zenekar adták elő kétórás koncertjüket. A zenekar játékát karmesterként Viktor Maruska igazgató irányította, míg Szarvadi Natália igazgatóhelyettes ismertette a hallgatósággal az elhangzott műveket, valamint alkotóikat, külön méltatva Bartók Bélát.

A hangversenyen Fedorkó Márta tanárnő előadta Bartók Szonatina, illetve a komponista zseniális pályatársa, Kodály Zoltán Marosszéki táncok c. művét. Fedorkó Gabriella, a művészeti iskola volt tanulója, a Lembergi Állami Konzervatórium hallgatója Bartók Béla Allegro Barbaróját játszotta el zongorán, majd a nagyszőlősi művészeti iskola egykori növendékével – jelenleg a nevezett konzervatórium diákja –, a hegedűn játszó Király Andrással együtt bemutatta nagy zeneszerzőnk Román táncok c. művét. Telek Margit tanárnő tolmácsolásában a közönség meghallgathatta Tomaso Albinoni Adaggióját. Míg a zenekar – Bartók magyar népdalfeldolgozásain kívül – Giulio Caccini Ave Maria, Weiner Leó Rókatánc, Franz Schubert Szerenád, Miroszlav Szkorik Melódia, Carlos Gardel Tangó, Astor Piazzolla Keringő, illetve Peter Martin Vivaldiana c. darabjainak az előadásával örvendeztette meg a hallgatóságot. Végezetül id. Johann Strauss Radetzky indulója zárta a hangversenyt.

Lajos Mihály