A magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar Ungváron

Az év komolyzenei eseménye Kárpátalján

Bár még csak májust írunk, bátran állíthatjuk, hogy az év kárpátaljai komolyzenei eseményére került sor hétfőn Ungváron: a magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar adott nagysikerű hangversenyt a Kárpátaljai Megyei Állami Ukrán Zenei Drámai Színházban Kocsis Zoltán vezényletével. A budapestihez hasonló kvalitású és elismertségű zenekar játékát korábban még sohasem élvezhette a kárpátaljai zenekedvelő közönség.

A nemzetközileg is magasan jegyzett zenekar Kárpát-medencei, elsősorban a határon túli magyarságot célzó körútjának első ukrajnai állomása volt Ungvár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa szervezésében megvalósult előadás fogadtatására jellemző, hogy Kárpátalja legnagyobb előadótermében pótszékeket kellett beállítani ez alkalomból.

A koncert előtt a megjelenteket köszöntve Kovács Miklós mindenekelőtt köszönetet mondott az ungvári magyar főkonzulátusnak és a Magyar Külügyminisztériumnak az esemény megrendezéséhez nyújtott támogatásért. A KMKSZ elnöke ezt követően sok sikert kívánt a zenekarnak ahhoz, hogy Ungvárt követően Lembergben lépnek fel, terjesztik a magyar kultúrát. „Reméljük, hogy a szvobodás közönség, miután befejezte a tapsot, nem egyenesen a vereckei em­lékműhöz indul piknikezni” – utalt Kovács Miklós némi iróniával arra, hogy nacionalisták a közelmúltban többször is meggyalázták a Vereckei-hágón álló magyar honfoglalási emlékművet.

Kifejtette, az Ungváron magyarok, illetve kárpátaljaiak előtt fellépő zenekar szerepe nemzettudatunk, tartásunk erősítése a magyar kultúra csúcsteljesítményein, a legnagyobb magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán és Bartók Béla művein keresztül. Kovács Miklós jelezte, annak tudatában kell hallgatnunk zenéjüket, hogy Bartók amerikai emigrációban halt meg a második világháború végén, s bár Kodály 1967-ben bekövetkezett haláláig a diktatúra ellenére Magyarországon maradt, elmondható, hogy mindketten számukra idegen világban élve igyekeztek megőrizni, fenntartani a magyar kultúrát. Kodály zsenialitása révén a magyar népi kultúra eltűnőben lévő értékei maradtak fenn desztillált formában – mutatott rá a szónok. Majd Illyés Gyula Bartók című versét idézve – „Mert olyanokat éltünk meg, amire ma sincs ige” – fejtegette, hogy géniuszunk minket „egyenlőknek” tekintve írta meg a hangversenyen is elhangzó Concerto című művét, „hogy fel tudjuk fogni azokat a mélységeket, melyek előtte magasabb erők által fel lettek tárva”.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar a koncert első részében Miroszlav Szkorik kortárs ukrán zeneszerző Kárpáti concerto című művét adta elő, azután Kodály Zoltán szerzeménye következett, a Galántai táncok. A szünetet követően csendült fel Bartók Béla Concertója, majd ráadásként Johannes Brahms 10. Magyar táncát, valamint Hector Berlioz Faust elkárhozása című szimfonikus művéből a meghangszerelt Rákóczi-indulót hallhatta a lelkes és a ritka zenei élménytől elragadtatott közönség.

A Kocsis Zoltán vezette zenekar ukrajnai programja zárásaként kedden a lembergi operában lépett fel ugyancsak nagy sikerrel.

hk