A kirándulási sérülések ellátásáról

2012. július 13., 10:00 , 600. szám

– A hónap vége felé egy nagyjából 10 fős baráti társasággal mintegy két hétre külföldre utazunk, ahol reményeink szerint amolyan vadregényes tájon fogunk túrázni. Azt szeretném megkérdezni Az orvos válaszol rovatban, hogy melyek azok a legtipikusabb állapotok, sérülések, amelyek ilyenkor leginkább felléphetnek, és orvos hiányában milyen ellátást nyújthatunk ilyen esetekben? – kérdezte a minap telefonon egy beregszászi fiatalember. Kérdését dr. Jakab Lajos badalói családorvoshoz továbbítottuk.

– Egy ilyen hosszabbra tervezett kirándulásra, túrázásra mindenképpen javasolt magunkkal vinni egy elsősegélycsomagot, amely tartalmazza a legalapvetőbb eszközöket – kötszer, jód, antiszeptikus szerek, repülősó, láz- és fájdalomcsillapító, széntabletta, stb. – az esetleges sérülések vagy rosszullétek esetére – kezdi a doktor.

Zúzódás és ütődés esetén a sérült testrészre hideg kompresszt (ruhába tekert jég is szóba jöhet) alkalmazzunk, ami amellett, hogy csillapítja a fájdalmat, az ödéma kialakulását is gátolja. A hideg borogatás cseréjéről 4-5 percenként gondoskodjunk. Ha végtagot ért zúzódás, azt ugyanilyen ellátás mellett ajánlatos felemelt helyzetbe helyezni.

Vérzéssel járó sérülésnél nem mindegy, hogy milyen típusú vérzésről van szó. Felületes, úgynevezett kapilláris vérzés esetén elegendő, ha a sérült felületet jóddal fertőtlenítjük, és egy kisebb kötéssel biztosítjuk a lefedését. Intenzív (arteriális) vérzés esetén mindenképpen gyors beavatkozásra van szükség. Ilyenkor a sérüléstől viszonyítva középirányba erősen el kell kötni a testfelületet (végtagot), és késlekedés nélkül egészségügyi intézménybe kell szállítani a sérültet.

Orrvérzés esetén téves az a beidegződött szokás, hogy a sérültnek hátra kell hajtania a fejét, esetleg le is fektetni. Ilyenkor az illetőt le kell ültetni, a fejét enyhén előrehajtani, az orrsövényét lazán el kell szorítani, miközben hideg borogatást, jeget teszünk az orrára. A vérző orrjáratba egy hideg, nedves géztampont is helyezhetünk. A tampont és a borogatást ötpercenként cseréljük.

Eszméletvesztés esetén általában hirtelen fellépő vérnyomáscsökkenés lép fel, de azért lehetőség szerint nem árt megmérni a vérnyomást, hiszen más is okozhat eszméletvesztést. Ilyenkor a beteget le kell fektetni, az alsó végtagokat enyhén felemelni, az arcát, nyakát, mellkasát, homlokát hideg vízzel megtörölgetni. Ha ezután sem javul az állapota, a beteg orra alá repülősót helyezhetünk, ami légzésingert vált ki.

Napszúrásról általában akkor beszélhetünk, ha valaki fedetlen fejjel hosszasan, több órán keresztül tartózkodik a tűző napon. Ezt az állapotot fejfájás, általános levertség, szédüléses émelygés, láz, hányinger kísérheti. Ilyenkor azonnal árnyékba kell vinni a beteget, leültetni, hideg vízzel meglocsolni a fejét, törzsét, végtagjait. A szívtájékra és a homlokára hideg borogatást helyezzünk, amit 5 percenként cseréljünk. Fontos ilyenkor a megfelelő folyadékbevitel is.

Gyomorrontáskor hányinger, hányás, hasmenés, hasfájás, szapora pulzus, általános gyengeség kísérheti a rosszullétet. Elsősegélyként gyomormosást kell alkalmazni, ami egy felnőtt ember esetében legalább két liternyi víz lenyeletését jelenti. A víz lehet enyhén sós is, az a lényeg, hogy hányási ingert váltsunk ki az illetőnél. Ezt követően adjunk 6-8 darab széntablettát a betegnek, amit két-három deciliter vízzel igyon meg.

Csípések esetén a sérült bőrfelületet kenjük be jóddal, tegyünk rá hideget. Kullancscsípéskor egy kis csipesszel óvatosan fogjuk be a rovar kinnmaradó részét, és az óramutató járásával ellentétes irányba próbáljuk meg ,,kitekerni” a kullancsot. A sérült bőrfelületet jóddal fertőtlenítsük.

(tamási)