Románia lehet Európa új fekete báránya Magyarország helyett

A román lapok egy része szerint Romániában államcsínyt hajtott végre a kormányzó baloldali szociálliberális szövetség, akik viszont úgy vélik, hogy éppen ők védik meg a demokráciát. Az Európai Unió, amely Magyarországot annyit vegzálta az új alkotmány és számos törvény módosítása miatt, egyelőre rendkívül visszafogottan reagál a bukaresti történésekre.

Romániában elmérgesedett a belpolitikai helyzet az elmúlt napokban, miután a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) sorban váltotta le a május eleje óta ellenzékbe szorult Demokrata Liberális Párt (PDL) különböző állami vezető posztokat betöltő embereit. Múlt kedden Vasile Blaga szenátusi és Roberta Anastase képviselőházi házelnököt, valamint Gheorghe Iancu ombudsmant váltották le. A köztelevízió vezetőségéből teljes mértékben kiszorították a PDL-t, mivel egy helyet sem tartottak fenn nekik az intézmény igazgatótanácsában. Egyes lapvélemények szerint a kormány és a parlament ezen személycserék során sorozatban megsértette a törvényeket, közöttük a legfontosabbat, az alkotmányt is. A kormánypárti sajtó szerint viszont nem támadja, hanem védi az alkotmányt a Ponta-kormány.

A politikai ámokfutás múlt szerdán azzal folytatódott, hogy a bukaresti kormány sürgősségi rendelettel törölte az alkotmánybíróság feladatai közül a parlamenti határozatok alkotmányosságának vizsgálatát. A parlamentben az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt is ugyanilyen értelemben módosította az új szociálliberális kormánytöbbség, megfigyelők szerint azért, hogy megkönnyítse a jobboldalhoz közel álló Traian Basescu államfő felfüggesztését posztjáról. A parlament által megszavazott törvénymódosítást az államfő érhető módon nem sietett kihirdetni, a kormány sürgősségi rendelete viszont azonnal hatályba lépett.

A parlament két háza ellenzéki elnökeinek leváltásáról szóló keddi parlamenti határozatokat csak az alkotmánybíróság hatáskörét csorbító szerdai kormányrendelet után jelentették meg a hivatalos közlönyben, így már nem lehetett megtámadni őket a taláros testületnél.

Csütörtökön ugyancsak sürgősségi rendelettel módosította a román kormány a népszavazási törvényt: megváltoztatta az államfő leváltásához eddig előírt szavazati arányt. Korábban a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségére, szám szerint mintegy 9 millió támogató voksra lett volna szükség az elnök elmozdításához. A Ponta-kabinet sürgősségi rendelete azonban eltörölte ezt a küszöböt, így az urnákhoz járulók több mint felének szavazata is elegendő egy sikeres népszavazáshoz, függetlenül attól, hányan vesznek részt a voksoláson. A kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) törvénymódosítást is megszavazott a parlamentben a népszavazási előírások szigorának enyhítéséről, de ezt az ellenzék megtámadta az alkotmánybíróságon, ezért még nem lépett hatályba.

Végül múlt pénteken a román parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt. A leváltási eljárást a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) kezdeményezte, amely szerint az államfő megsértette az alkotmányt. Basescu felfüggesztését hivatalosan az USL támogatta. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nemzeti kisebbségek frakciója törvényhozóik lelkiismeretére bízta a szavazást, a független képviselők frakciója pedig hivatalosan nem közölte álláspontját. Vasile Blaga, a Basescut támogató PDL elnöke szerint az RMDSZ-es, a nemzeti kisebbségeket képviselő és a független honatyák többsége Basescu felfüggesztése mellett szavazott, amit szerinte mutat a magas szavazatszám is. Az alkotmánybíróság még pénteken véleményezte a felfüggesztési indítványt, de nem adott egyértelmű választ arra, hogy valóban megsértette-e az elnök az alaptörvényt, vagy sem. Ez a véleményezés azonban nem kötelező érvényű. A parlament aznap döntött arról is, hogy a Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazásra július 29-én kerül sor.

Európa meglehetősen enerváltan reagált a bukaresti történésekre. Guido Westerwelle német külügyminiszter például a sajtónak nyilatkozva jelezte, attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az Európai Unió (EU) alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár a román uniós integráció lezárását is megkérdőjelezheti. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke ugyancsak a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi német lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „Ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket.” Esetleges szankciókról ugyanakkor nem szólt a politikus.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt mondta, hogy a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. A baloldali „Ponta-kormány eljárása jogszerű”, amennyiben viszont „egy vizsgálat az európai jogi normákkal való összeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk”, és ebben az esetben „mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Martin Schulz.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung felidézte, hogy Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy nyilatkozatban kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európa Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás.

(szcs/MTI)