Az asztma

2012. augusztus 3., 10:00 , 603. szám

Nemrég tüdőgyulladásom volt, pár napja pedig megfáztam, s a köhögés mellett fulladok is, nehezen veszem a levegőt, időnként pedig fulladásos rohamok törnek rám. Milyen betegségem van, s mit lehet tenni a felépülésemért? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy nagypaládi olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Mikola Petrasko, a Nagyszőlősi Járási Kórház pulmonológusa válaszol.

A beteget asztma kínozza – fejti ki a szakorvos. – A kórnak két fajtáját különböztetjük meg: a gyulladásosat és az úgynevezett A típusút. Az első a tüdőgyulladás után léphet fel, vagy krónikus hörghurutból (bronchitiszből) fejlődhet ki, a legkisebb mértékű megfázás is kiválthatja, s ugyancsak provokatív tényező lehet az időváltozás, mind a kimelegedés, mind a lehűlés. Legjellemzőbb tünetei között tartjuk számon a hosszú ideig tartó fulladást, amikor a beteg nehezen vesz levegőt, s így a mozgás is nehezére esik, valamint a fulladásos rohamokat, melyek 3-5 percig, sőt akár tíz percnél is hosszabb ideig tarthatnak. Emellett pedig gyakrabban száraz, ritkábban slejm felköhögésével együttjáró köhögés is jelentkezik. Az A típusú asztmát pedig sokféle tényező előidézheti: különböző szagok, pollenek, ételek, gyógyszerek, bármilyen állatszőr, sőt a sperma is. Az A típusú asztmában szenvedő ember gyakran prüszköl, vízszerű váladék csöpög az orrlyukaiból, könnyezik, viszket és vérbefut a szeme, majd rátör a köhögés, a fulladás, nála is fellépnek a fulladásos rohamok. A fulladás pedig mindkét esetben egyre erősebbé válik.

– Különbözik-e egymástól a kétféle asztma gyógymódja?

– Nem. A terápia mindkét esetben azonos. Felhívnám rá a figyelmet, hogy senki se próbálja otthoni körülmények között, önkezeléssel kigyógyítani magát, mert így csak ront az állapotán. A tünetek jelentkezésekor azonnal forduljon pulmonológus, illetve allergológus szakorvoshoz, akik megállapítják, hogy milyen típusú asztmával állunk szemben (az allergológus különböző tesztek során deríti ki, mi okozza a kórt), a beteget pedig a lakóhely szerint illetékes járási kórház pulmonológiai osztályára utaljuk. Itt vénás infúzióval kezdjük a kezelést, majd hormonális gyógyszereket, valamint olyan orvosságokat adunk neki, melyek tágítják a légcsövet, illetve tisztítják is azt, feloldják a slejmet, amit így végre ki tud köpni a beteg. A légcső kitágulása és megtisztulása révén pedig több oxigén jut a tüdőbe s a szervezet egészébe. A terápia időtartama a betegség súlyosságától függ, általában másfél-két hétig tart. De ha öt-hat óra alatt sem tudjuk megszüntetni az egymás után fellépő fulladásos rohamokat, a beteget átszállítjuk az intenzív osztályra, ahol nagyobb dózisban kapják a gyógyszereket, s addig kezelik ott a pácienst, míg csak pozitív változásokat nem érnek el, meg nem szüntetik a fulladást, vagy legalább le nem csökkentik annak mértékét, s szabályosabbá nem válik a szívverés, a vérkeringés.

– Szükség van-e utókezelésre?

– Természetesen. A beteget nem lehet végleg kigyógyítani az asztmából, ám tünetmentessé tehetjük. Beutaljuk Ungvárra, a Kárpátaljai Megyei Allergológiai Kórházba vagy Aknaszlatinára, az országos allergológiai kórházba, ahol nyilvántartásba veszik, a pulmonológus és az allergológus szakorvosok pedig spray-ket írnak fel a számára, s a páciensnek az orvos által előírt gyakorisággal kell a torkába fújnia a gyógykészítményt. Fontos, hogy egyetlen napot, s egy napon belül egyetlen befújást se hagyjon ki, különben ismét jelentkezni fognak a fulladásos rohamok. Az utókezelés élethosszig tart.

Lajos Mihály