Brenzovics László: „A kárpátaljai magyarság egy olyan közösség, amely él és élni akar”

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradását és Magyarország folyamatos támogatását. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.

– Nemsokára elérkezünk az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójához.

– Sajnos igen, de tudjuk azt, hogy ez a háború 10 évvel ezelőtt kezdődött, akkor is sokan haltak meg a fegyveres konfliktusban, köztük számos kárpátaljai magyar is. 3 éve a nyílt orosz támadással a konfliktus eszkalálódott. Szörnyű időket élünk továbbra is, és a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is kritikus maradt, hiszen a háborúnak nincs vége, sőt egyre inkább eszkalálódik, egyre több az áldozatok száma. Az országban nem csökkent a feszültség sem: a légiriadók, a hadkiegészítő parancsnokság „tevékenysége”, a határzár a férfiak számára, a szociális helyzet folyamatos rosszabbodása, az áramkimaradások mind-mind rendkívül módon sújtják a kárpátaljai magyarságot éppúgy, mint az ország valamennyi polgárát; annyi eltéréssel, hogy Kárpátalját továbbra is elkerülik a rakétatámadások. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság közössége megmaradt és nem tört meg. Ezt mutatja az is, hogy valamennyi magyar iskolában továbbra is folyik az oktatás, működik a főiskola, működnek a sajtótermékek, az egyházak és a karitatív szervek is teszik a dolgukat. Továbbá a különböző szintű képviselők, polgármesterek is elvégzik a feladataikat, tehát a kárpátaljai magyarság egy olyan közösség, amely él és élni is akar.

– Donald Trump beiktatása után létrejöhet-e a béke, vagy legalább közelebb hozhatja a tűzszünetet?

– Közelebb hozhatja a békét, ami egy rendkívül fontos esemény a világpolitikában. 2024-ben a világ lakosságának a fele választott. A legfontosabb választás az Egyesült Államokban zajlott, mely választás egyik lényeges kérdése a háború és a béke volt, és ebben Trump egyértelműen a béke mellett tette le a voksát. A leendő amerikai elnök elmondta azt, hogy ő békét akar, illetve azt is kijelentette, hogy olyan elnök szeretne lenni, akinek elnöksége alatt béke van, és nem indulnak újabb háborúk. Azt is elmondta, hogy 24 óra alatt békét teremt, ami mindenképpen nagy pozitívum, hiszen a világ legerősebb hatalmának a vezetője kijelentette, hogy a béke érdekében fog dolgozni.

Azonban tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű, hisz a háború oldalán még nagyon sokan állnak a világon, és furcsa módon a legtöbben pont Európában. Donald Trump kormányának nem lesz könnyű dolga, de a lépéseket szerintem a béke irányába fogja mozgatni. Eddig a „béke táborát” csak a római pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök képviselték. Természetesen voltak még olyan béketeremtő kezdeményezések, amelyekben közreműködött Kína, India, vagy Brazília is próbálkozott a béke megteremtésén, de mindenképpen döntő tényező, hogy az amerikai elnök a béke pártján áll és fel is fog lépni mellette. Ennek köszönhetően a békére való lehetőség, a remény mindenképp erősödött az elmúlt időszakban.

– Magyarország és Ukrajna között nem a legkiegyensúlyozottabb a viszony. Milyen változás következhet be a két ország kapcsolatában a jövőben?

– A kérdés bonyolult. Azt hiszem, hogy Ukrajnában Petro Porosenko vezetése alatt rendkívül intenzív magyarellenes kampány folyt, amely Magyarország, a magyar kormányzás és a kárpátaljai magyarság ellen is irányult. Ez a nem túl baráti viszony az utóbbi időben néha enyhült, azonban az alapvető dolgok nem változtak, mert az ukrán propaganda továbbra is működik. Bármi történik Magyarországon, azt félremagyarázzák, megpróbálják kihasználni, és durva bírálatokká változtatják azokat. Ami pozitívum történik, azt pedig elhallgatják. Elhallgatták a humanitárius segélyprogramot, elhallgatták azt, hogy Magyarország adja Ukrajna számára a legnagyobb mennyiségű áramot, gázt és még rengeteg mindent. Ezekről természetesen nincs szó, de bármi történik, a legapróbb dolog, azt az ukrán sajtó felfújja, és így próbálja manipulálni a közvéleményt. Másrészt pedig a jelenlegi ukrán és a magyar kormányzat között a háború megítélésében nagyon nagy különbségek vannak. Magyarország szerint azonnali békére lenne szükség, vagy legalábbis fegyverszünetre. Ukrajnának ez az érdeke, mert már akkora méreteket öltött a pusztítás, legyen szó emberéletekről vagy a tönkretett infrastruktúráról. Ezt a jelenlegi Zelenszkij-kormányzat nem ismeri el, valamint ők a háború folytatását hangsúlyozzák. Ez egy alapvető ellentét Ukrajna és Magyarország között, amit az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök találkozója sem tudott megoldani. A két ország közötti felhős viszony ellenére Magyarország megszavazta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését, valamint az oroszellenes szankciókat is. Mindezek ellenére a két ország közötti helyzet nem sokat javult, de reményteli lehet, hogy az ukrán közvélemény változni látszik, hiszen látjuk azt, hogy egyre többen támogatják a mihamarabbi békekötést.

– Milyen tényezők befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság fennmaradását, különösen a háborús helyzetben?

– A kárpátaljai magyarság helyzetét nem lehet elvonatkoztatni az ukrajnai helyzettől. Ha megfigyeljük a lakosság számának a csökkenését, akkor a kárpátaljai magyarság esetében nem látunk más folyamatokat, mint Ukrajna esetében. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Ukrajna lakossága is közel a felére csökkent az elmúlt időszakban, akkor hasonló dolgok mehettek végbe a kárpátaljai magyarság vonatkozásában is. Igaz, kissé más helyzetben van a kárpátaljai magyarság, mert az ország nyugati határ melletti sávjában él, illetve van anyaországa, amelyek miatt kicsit más körülmények adottak számunkra. Véleményem szerint ugyanazok a folyamatok fognak folytatódni, mint egész Ukrajna vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy minél tovább tart a háború, a kárpátaljai magyarság helyzete annál kevésbé lesz könnyű. Természetesen az sem mindegy, hogy hogyan fog véget érni ez a háború, továbbá a békekötést követően milyen folyamatok indulnak el az ország területén. Nagy a pusztítás, nem lesz könnyű talpra állni. Amennyiben a következő évben befejeződik a háború, akkor a megmaradásunk esélyei növekednek, azonban minél tovább tart, annál rosszabb lesz az egész ország és benne minden állampolgár helyzete is.

– Hogyan befolyásolhatja a kárpátaljai jövőt a jelenleg megyénkben menedéket kereső több mint 100 ezer menekült?

– A háborús időszakok mindig is változást hoztak Kárpátalja lakosságának összetételében. Csehszlovákia idején 40–50 ezer cseh, a Szovjetunió alatt pedig 45 ezer orosz költözött a térségbe, főként a városokba. Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó szerint jelenleg a háború miatt Kárpátaljáról körülbelül 300 ezer ember távozott, míg ugyanennyien érkeztek, de ez a szám változó. A jövőt leginkább a háború befejezése és annak módja határozza meg. A béke után várhatóan sok ideiglenesen áttelepült ember visszatérhet szülőföldjére, de az is kérdéses, hogy a távozott kárpátaljaiak közül hányan jönnek vissza.

– Milyen mértékben támogathatja a magyar kormány Kárpátalját, figyelembe véve, hogy nemcsak politikailag, hanem a sikeres nemzetpolitikának köszönhetően folyamatosan érkeznek különböző szociális és egyéb támogatások is a térségbe?

– Ukrajna gazdaságának helyreállítása nem lesz egyszerű, mivel a költségvetésének felét a Nyugat biztosítja, és a béke után is szüksége lesz külső támogatásra. Az EU-nak, Európának és a nagyhatalmaknak kellene finanszírozniuk a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztést, mivel a háború óriási károkat okozott. A kárpátaljai magyarság számára Magyarország 2014 óta folyamatos támogatást nyújt, és ez a rendszer továbbra is működik. Orbán Viktor és más magyar politikai vezetők is megerősítették, hogy a kárpátaljai magyarság támogatása folytatódni fog.

– Mik a KMKSZ tervei a jövőben?

– Folytatni szeretnénk a munkát. Háborús környezetben a legfontosabb feladat a túlélés, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sikeresen működik, és a nehézségek ellenére el tudja végezni a kárpátaljai magyarság megbízásait. Képviseljük közösségünket a megyében, önkormányzatokban és nemzetközi szinten is. Működtetjük azokat az alapítványokat, amelyek eljuttatják az anyaországi támogatásokat a kárpátaljai magyarsághoz. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány több tízezer embernek nyújtott segítséget, az Egán Ede-alapítvány pedig támogatást biztosított a gazdálkodók számára. Jogsegélyszolgálatot működtetünk, és segítettük a súlyos betegeket is. Ez az év is megmutatta, hogy a KMKSZ egy aktív és működőképes szervezet, amely képes ellátni feladatait.

– Mit üzen a kárpátaljai magyarságnak?

– Reménykedjünk, és tegyünk meg a családjaink, kisebb közösségeink és a kárpátaljai magyarság érdekében mindent, amit lehet és amit kell.

Simon Dávid