Teendők a kertben: locsolni, locsolni, locsolni
Növényeink bőséges öntözésének, s a folyamatos növényvédelemnek a fontosságát hangsúlyozta lapunknak Parászka György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, akit az augusztusban aktuális kerti teendőkről kérdeztünk.
– Hosszú ideje alig hullott valamicske csapadék. Milyen hatással van ez kerti növényeinkre, s mit tehetünk ellene?
– Sajnos, egy olyan rendkívüli időszakot élünk át, amikor az óriási forróság csapadékhiánnyal párosul. Még a reggeli harmat is eltűnt. Növényeink ilyenkor csak vegetálnak, ha ugyan teljesen el nem száradtak még. Gyümölcsfáink, vagy a mélyre hatoló gyökérzete miatt szárazságtűrőnek elkönyvelt szőlő is csak sínylődik ilyenkor. A termés nem érik be, hanem inkább megaszalódik. Ezért most – ha van rá lehetőség – az öntözésre kell a legtöbb figyelmet fordítani. A leggazdaságosabb megoldást – a zöldséges kertben, a gyümölcsösben és a dísznövények között egyaránt – a csepegtető rendszer kiépítése jelenti. Ennek hiányában, a minél kisebb vízveszteség érdekében, a kora hajnali vagy késő esti locsolást ajánlanám.
A gyümölcsös öntözésének minél nagyobb hatékonysága érdekében vájjunk tányérszerű mélyedéseket a fák törzse köré, árasszuk el azokat vízzel, majd újra fedjük be a „tányért”. A kijuttatott nedvesség elpárolgásának megakadályozására alkalmazzunk mulcsozást, azaz takarjuk be az öntözött területet a fatörzs körül szalmával, szénával, vagy akár a lekaszált fűvel is. Ez az eljárás a gyomnövények visszaszorítására is igen alkalmas.
A kerti zöldség- és egyéb növényeinket, amilyen például a paprika, az uborka vagy a szamóca minden este öntözzük meg. Meghálálják a rendszeres locsolást a ház előtti gyepszőnyeg, a dísznövények és a sövény is.
A borszőlő esetében – az érő csemegeszőlőt ilyenkor inkább ne permetezzük már – a növényvédelem mellett a hőség elleni intézkedésnek is kiváló, ha félszázalékos bordói lével szórjuk le az állományt. A szokásosnál több meszet tegyünk a permetlébe, hogy inkább fehér legyen a színe. A permetlének a leveleket befedő fehér rétege is csökkentheti ugyanis valamelyest a párolgást, a vízvesztést, amennyiben visszaveri a napsugarakat.
– Ha már szóba került a permetezés, soroljuk el, mi ellen és hogyan kell védekeznünk augusztusban a kertben!
– Érdekes, hogy ebben a száraz forróságban felütötte a fejét a lisztharmat. A nagy meleg kedvez a micéliumok gyors terjedésének, ezért óriási veszteségeket okozhat, ha nem figyelünk, s nem permetezünk idejében. A már érő csemegeszőlő esetében nincs mód a védekezésre, a borszőlőfajtákat azonban a kora reggeli vagy esti órákban ajánlatos megszórni valamilyen kéntartalmú szerrel vagy bármilyen fungiciddel, amely védelmet nyújt a lisztharmat ellen.
A letermett őszibarackfákon néhol megjelent a levéltetű. Most, hogy nincs rajtuk termés, bátran permetezhetünk a kártevők ellen. Ismételten felhívnám a gazdák figyelmét arra, hogy a letermett gyümölcsfáink növényvédelme is fontos, hiszen a növények most készülnek fel a télre, töltik fel tápanyagtartalékaikat, nevelik ki a jövő évi gyümölcshozó hajtásokat és rügyeket, ami a majdani jó termés záloga. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az egészséges levélzet.
Megjelent a rügyfúró is az őszibarackon, amely ellen – a levéltetűhöz hasonlóan – számos jól bevált készítménnyel védekezhetünk, amilyen például a Mospilan vagy az Actara.
A nagy szárazságtól sok helyütt hullani kezdett az alma és a körte. A későn érő fajták lehullott zöld gyümölcsei ilyenkor használhatatlanok, még pálinkát sem főzhetünk belőlük. Mégis azt tanácsolnám a gazdáknak, hogy szedjék fel az éretlenül lehullott terméseket is, s ássák el, esetleg etessék fel a jószággal, mert ha jön egy eső, a nedvesség hatására a monília nagyon gyorsan megfertőzi azokat, majd a fákra is átterjedhet a betegség.
– Elvileg most volna itt az ideje, hogy valamilyen trágya kijuttatásával biztosítsuk letermett növényeink tápanyagellátását…
– Sajnos, ebben a rendkívüli forrósággal párosuló szárazságban nincs értelme a trágya kijuttatásának, hiszen víz híján a növények nem tudják felszívni a tápanyagokat, kárba vész a trágya és a munkánk is. Azt tanácsolom, hogy a gazdák várjanak ezzel a munkával mindaddig, amíg legalább egy minimális mennyiségű csapadék hull. Csak eső után – amikor a levelek már felszáradtak – érdemes felkészíteni a növényeinket a télre egy kis lombtrágya kijuttatásával.
– Milyen egyéb munkák várnak ránk a kertben?
– Ebben a hőségben jó megoldás, ha a hűvös pincében elvégezzük a szüretre való felkészüléssel összefüggő teendőket. Takarítsuk ki és fertőtlenítsük a pincehelyiséget, mossuk és szárítsuk ki az üres hordókat, hogy készen álljanak az idei must fogadására. Alaposan tisztítsuk meg a szüretnél és a borkészítésnél használt egyéb eszközöket is, például a puttonyokat, a szőlőprést, és a kádakat.
A kertben javában tart a szüret, de ne feledjük el alátámasztani azokat a faágakat, amelyeket túlságosan megterhel a bőséges termés, nehogy letörjenek, lehasadjanak a nagy súly alatt.
Most van itt az ideje – különösen a fiatal fáknál – a zöldválogatásnak, amellyel ki tudjuk alakítani a megfelelő koronaformát. Ilyenkor eltávolíthatjuk a keresztben vagy befelé növő ágakat, miáltal a fa kevesebb energiát fordít majd a felesleges ágak nevelésére, illetve levegősebbé válik a korona, több fényhez jutnak a belső részek.
Az idősebb fáknál, elsősorban a kajszinál, a cseresznyénél, a meggynél – kifűrészelhetjük a feleslegessé vált nagyobb ágakat is. Csak arra vigyázzunk ilyenkor, hogy a vágási felületeket ne hagyjuk fedetlenül a fertőzések előtt védtelenül, hanem kezeljük valamilyen sebkenőccsel, amelyek nagy választékban kaphatók immár a helyi szaküzletekben is. De ha éppen nincs a kezünk ügyében ilyen sebkenőcs, az oltóviasz vagy végső esetben az egyszerű olajfesték is felhasználható erre a célra.
Fokozatosan rendbe szedhetjük a letermett málna-, ribizli- és köszmétebokrainkat is. A málnatövek esetében a letermett hajtásokat vágjuk le mindjárt a talaj felett. A fiatal hajtásokat is érdemes megritkítani. A ribizliről és a köszmétéről a barna, elöregedett vesszőket kell levágni ilyenkor.
A díszkertekben itt az ideje, hogy megmetsszük a már elvirágzott, sövénynek nevelt bokrokat.
pszv