A Kastanka sikere Beregszászban
Újabb nagyszerű meseelőadással bővült a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház repertoárja. A Kastanka premierjére múlt pénteken került sor Beregszászban.
Anton Pavlovics Csehov azonos című novelláját Novák János rendező, a budapesti Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színház igazgatója állította színpadra és rendezte, valamint a betétdalok zenéjét is maga írta. Munkájában az a Gyevi-Bíró Eszter volt a segítségére, akit a kárpátaljai színházkedvelő közönség már jól ismerhet, hiszen a beregszászi társulat másik nagysikerű meseelőadását, A Tekéntetes urat ő rendezte tavaly ugyanitt.
Csehov meséjének színpadra vitt alaptörténete közismert: egy kiskutya szem elől téveszti gazdáját, Luka Alekszandrics (Sőtér István) asztalost a nagyvárosban, elvész, magára marad a hideg téli estében. Egy éppen arra járó idegen úr (Rácz József) megszánja és befogadja a didergő állatot. Új helyén jól megy sora, sosem éhezik vagy fázik, durva szót sem hall, álmaiban mégis visszavágyik előző szeretett gazdájához, a faragatlan asztaloshoz és annak családjához. Idővel új gazdája, aki cirkuszi idomár, felfedezi Kastanka „tehetségét”, s hamarosan a kutya együtt próbálhat a többi idomított állattal. Amikor azonban első alkalommal lép a cirkuszi porondra, felismeri őt a közönség soraiban ülő régi gazdája, s magához szólítja. Az idomár, akinek oly sokat köszönhet, hiába hívja vissza, Kastanka nem lát, nem hall, csak rohan az asztaloshoz – boldogan tér vissza előző életébe, az asztalosműhelybe.
Mondhatnánk, hogy a történetnek van magyar megfelelője: a Bogáncs. Csak hát Fekete István regénye túlságosan terjedelmes és sokrétű ahhoz, hogy egy óránál alig valamivel hosszabb előadásba zsúfolhassuk. A színházat a gyerekekkel megkedveltetni képes kutyatörténetnek tehát az alig néhány oldalas Kastanka éppen megfelelő.
Novák János gyakorlott mesterként és a gyermeklélek kiváló ismerőjeként nyúl a klasszikus anyaghoz, s pillanatokon belül olyan karaktereket varázsol a színpadra, akik a legizgágább gyermekközönség figyelmét is képesek tartósan lekötni. Kastanka, a kutya (Tarpai Viktória), valamint az idegen úrnál élő többi állat – Fjodor Tyimofejics, a macska (Szabó Imre), Ivan Ivanics, a gúnár (Ivaskovics Viktor) és Gavronya Ivanovna, röf-röf kisasszony (Vass Magdolna) – kiapadhatatlan forrásai a mókának, a kacagásnak.
Csehov Kastanka hányattatásait nem drámának írta meg, hanem novellának, ezért a rendező a közönséget három hangszeres mesélő (Gál Natália, Orosz Melinda és Kacsur András) segítségével kalauzolja végig a történeten, akik időről időre elbeszélik-eléneklik azt, amit nem lehet jelenetekbe foglalni. Emellett árnyjáték teszi még telítettebbé az élményt, segíti a megértést.
A világhírű drámaíró azonban nem tagadhatta meg önmagát, s mégiscsak lopott az elbeszélésbe némi komolyságot és drámai tölteléket, mint amilyen például Ivan Ivanics váratlan halála, vagy az előadás utolsó jelenete, amelyben Kastanka önző szeretetétől elvakítva gondolkodás nélkül magára hagyja jótevőjét, az idegen urat. A Jászai Mari-díjas Rácz József a tőle megszokott érzékenységgel nyúl ezekhez a jelenetekhez, s varázsol belőlük egy-egy apró gyöngyszemet, hogy a gyerekeket elkísérő felnőtteknek is élményt nyújtson.
Megérdemlik, hogy végezetül mindazok nevét felsoroljuk, akik az eddig említettek mellett közreműködtek-közreműködnek az előadásban. Színpadra lép kisebb szerepekben, s a színfalak mögött árnyjátékosként is szerepel Domáreckaja Júlia, Ferenci Attila, Béres Ildikó, Orosz Ibolya, Kacsur Andrea és Krémer Sándor. A díszlet és a jelmezek Orosz Klaudia munkáját dicsérik. Az előadás betétdalainak szövegét Zalán Tibor írta.
A premier után a legnagyobb élő magyar költő, Kányádi Sándor jutott eszembe. Az idős mestert valamelyik író-olvasó találkozón arról faggatták, miként ír gyermekverseket. Válaszának lényege az volt, hogy gyermekverset írni fokozott felelősség, hiszen az asztalos is nagyobb gonddal készít széket a kisgyermeknek, mint a felnőttnek, talán még díszesebbre festi, faragja azt. A beregszászi társulat is igyekezett igazán mívessé tenni ezt a közönségnevelő előadást.
szcs
