Meddig terjedhet a munkaadó zsarnokoskodása?

„Vállalatunk helyzete megromlott, amit a vezetők nap mint nap éreztettek az alkalmazottakkal. Úgy döntöttem, kiveszem az éves rendes szabadságomat, nehogy magam is a bűnbakkeresés áldozatává váljak. Megírtam a szabadságolási kérvényemet, amit az igazgató jóvá is hagyott. Magam láttam, amint ráírja a papírra a rezolúciót. Amikor visszatértem a szabadságról, megírtam a felmondásomat, s kértem, hogy fizessék ki a béremet fél évre visszamenőleg, amivel a vállalat tartozott nekem. Azt a választ kaptam erre a vezetőktől, hogy ők maguk bocsátanak el engem, mert szerintük nem álltam idejében munkába szabadság után, vagyis lógtam. De azt is mondták, nem hogy ők nem tartoznak nekem a béremmel, de még én tartozok nekik 3000 hrivnyával, mert az igazolatlan távolmaradásom miatt nem tervezett kiadásaik voltak. Azzal fenyegetőztek, hogy ha nem fogom be a számat, elintézik, hogy életem végéig ingyen dolgozzak rájuk. Mit tegyek?”

– A Munkatörvénykönyv 38. paragrafusa értelmében a dolgozónak bármikor jogában áll megszüntetni a meghatározatlan időre létrejött munkaviszonyt, ha két héttel korábban figyelmezteti erre a tulajdonost vagy annak meghatalmazottját. Tehát önnek jogában áll két héttel azután, hogy benyújtotta a kérvényt, amelyben elbocsátását kéri, követelni a végelszámolást és munkakönyve kiadását.

Ami a szabadságolását illeti, Ukrajna törvénye a szabadságokról 6. paragrafusa értelmében az évi rendes szabadság időtartama legalább 24 naptári nap, vagyis ennyi ideig bizonyosan jogosan volt távol munkahelyétől. A jogszabályok ennél hosszabb időtartamú szabadságra is lehetőséget adnak, mivel azonban ön nem írta meg, milyen vállalatnál, milyen munkakörben, s mennyi ideje dolgozik, így nem lehet megállapítani, hogy önnek pontosan hány nap szabadság járt.

A szabadságokról szóló törvény 10. paragrafusa előírja, hogy a vállalatnál szabadságolási grafikont kell összeállítani, melyet a tulajdonos vagy meghatalmazottja hagy jóvá, s amelyet ismertetnek az alkalmazottakkal. Ami a szabadság megkezdésének konkrét időpontját, s annak időtartamát illeti az egyes esetekben, ugyanezen 10. paragrafus kimondja, hogy a rendes évi szabadság időpontjáról és hosszáról az alkalmazott és a tulajdonos egyeztet, s az utóbbi köteles legalább két héttel a szabadságolási grafikonban megállapított időpont előtt értesíteni az alkalmazottat szabadsága kezdetének pontos dátumáról. Ily módon önnek a szabadságolási grafikon alapján kellett szabdságra mennie, melynek időtartamáról a tulajdonossal kellet, előzetesen egyezetetniük. Csak amennyiben minden fenti feltétel teljesült, s ön azután mégsem jelent meg idejében a munkahelyén, van lehetősége a vállalat vezetésének felróni önnek a munkafegyelem megsértését, igazolatlan hiányzást emlegetni.

Ami a végelszámolást illeti, a Munkatörvénykönyv 47. paragrafusa rögzíti, hogy a tulajdonos, vagy az általa felhatalmazott szerv az elbocsátás napján köteles kiadni az alkalmazottnak a szabályszerűen kitöltött munkakönyvét, s a Munkatörvénykönyv 116. paragrafusa által megállapított határidőig meg kell történnie a végelszámolásnak is. A 116. paragrafus értelmében az alkalmazottnak elbocsátása napján meg kell kapnia minden olyan kifizetést, ami megilleti őt.

Ha „lógásért”, igazolatlan hiányzásért bocsátja el az igazgató, a Munkatörvénykönyv 47. paragrafusa értelmében az elbocsátás napján akkor is kötelesek kiadni önnek a munkakönyvét, s ugyancsak meg kell történnie a végelszámolásnak. Ugyanezen a napon ki kell adni önnek az elbocsátására vonatkozó parancs másolatát is.

Az önnek járó pénz késedelmes kifizetéséért a Munkatörvénykönyv 117. paragrafusa értelmében a tulajdonost felelősség terheli – a vállalatnak ilyenkor ki kell fizetnie az alkalmazott átlagbérét a késedelem teljes idejére, egészen a végelszámolás napjáig.

Amennyiben a vállalatnál nem a fentebb vázolt jogszabályi előírásoknak megfelelően járnak el (nem fizetik ki az elmaradt bért, nem adják ki a munkakönyvet stb.), önnek jogában áll a bírósághoz fordulni. Peres eljárás keretében fellebbezhet az elbocsátása vagy annak módja ellen, ha úgy véli, hogy az törvénytelenül történt. Érdemes megjegyezni, hogy fellebbezni a jogtalan elbocsátás ellen az elbocsátástól számított egy hónapon belül nyílik lehetőség. Ha e határidő lejárta után fordul a bírósághoz, elveszítheti a fellebbezéshez való jogát.

A vállalatnak csak abban az esetben áll jogában 3000 hrivnyát követelni, ha korábban anyagi felelősségvállalási szerződést kötöttek önnel. Ellenkező esetben minden önnel szembeni követelésüket bírósági határozattal kell alátámasztaniuk (például arra vonatkozólag, hogy ön anyagi kárt okozott a vállalatnak).

Végül a vállalat vezetőinek zsarolása, miszerint élete végéig kellene dolgoznia rájuk, nem több üres fenyegetésnél.

hk