A Parkinson-kór

A hetvenöt éves nagyapám az utóbbi időben egyensúlyzavarokkal és nyelési nehézségekkel küszködik, remeg a keze, a lába, csoszogóssá vált a járása, vizelet- és széklet-visszatartási problémái vannak. Milyen betegség támadta meg, s ki lehet-e még kezelni belőle? – érdeklődik levelében egy olvasónk. Kérdéseit dr. Lasek Lászlóhoz, a Nagyszőlősi Járási Kórház idegosztályának főorvosához továbbítottuk.

– Az idős férfi Parkinson-kórban szenved – állapítja meg a szakorvos. – Ez egy degeneratív betegség, mely az agynak az egyensúlyért és a mozgásért felelős idegsejtjeit érinti. A kór oka egyelőre ismeretlen, a genetikai hajlam az esetek alig több, mint tíz százalékában bizonyítható. Ha az agysejtek pusztulásának bizonyítható oka van (baleset, agyvérzés, agyi infarktus, agyvelőgyulladás), akkor Parkinson-szindrómáról beszélünk. A Parkinson-kór az idős, hatvan év feletti emberek betegsége, bár az esetek 5-10 százalékában az első tünetek már 30-40 éves korban is megmutatkozhatnak. A betegség jeleiről szólva megjegyezném, hogy a legtöbb Parkinson-kóros páciens alig észrevehető tünetekről számol be a betegség kezdetén (például, időnként remeg a kisujja). A szimptómák csak nagyon lassan, fokozatosan alakulnak ki, illetve súlyosbodnak, így a legtöbben csak akkor veszik észre, amikor már a szabad mozgásukban akadályozza őket.

Az elsődleges tünetek közé soroljuk a kéz és a láb nyugalmi állapotban való remegését, mely a mozgás során mérséklődik, az egyensúlyzavart (a beteg akár el is veszítheti az egyensúlyát a hirtelen mozdulatoknál), továbbá azt, hogy a beszéd idővel monotonná és halkká válik, a járás leginkább csoszogásra emlékeztet, az arc mimikaszegénnyé, maszkszerűvé válik, s a betegnek pislogási nehézségei támadnak. A másodlagos tünetek között megemlíteném a székrekedést, a nyelési nehézségeket, a fokozott nyálelválasztást és izzadást, a vizelet- és széklet-visszatartási zavarokat, az apró betűs, görcsös írást, valamint az értelmi hanyatlást, demenciát. A betegség akkor bizonyított, ha az elsődleges tünetek közül legalább kettő vagy három egyidejűleg fennáll.

– Milyen kezelést kapnak a Parkinson-kóros páciensek?

– A betegséget általában gyógyszerekkel kezelik, de gyógyítani vagy visszafordítani nem tudják. Az orvosságok feladata a betegség súlyosbodásának a megakadályozására korlátozódik. A gyógyszerek segíthetnek a remegés és az akaratlan mozgások megszüntetésében, azonban idővel elveszítik a hatékonyságukat. Minden beteg egyéni kezelést igényel. A gyógyszeres terápián kívül vannak műtéti módszerek is, ám a betegeknek csak mintegy tíz százaléka alkalmas a műtétre.

Vannak kiegészítő kezelések is. A fizikoterápia segíthet a merev, alig használt izmok megerősítésében. A fizikai aktivitás (sétálás, kertészkedés, úszás) nagyon hatékony lehet a jobb életminőség minél hosszabb ideig való megőrzésében. A gyengéd, simogató masszázs pedig oldja az izmok merevségét.

Jó, ha a betegek és hozzátartozóik tisztában vannak vele, hogy a Parkinson-kóros betegek különösen nagy balesetveszélynek vannak kitéve. Ezért fontos, hogy a padló ne legyen síkos, csúszós. A könnyen elmozduló szőnyegeket, valamint a küszöböket jobb eltávolítani. A beteg soha ne legyen egyedül, a fulladásveszély miatt mindig legyen mellette valaki, aki felügyel rá. A beteg ne főzzön magának, mert egyensúlyzavarai miatt könnyen magára ránthatja a forró ételt.

Lajos Mihály