A házinyulak fülrühessége

2013. január 18., 01:00 , 627. szám

Egymás után több nyulam fülkagylóinak a belső részein apró, piros duzzanatok tűntek fel, melyek később fehéressárga hólyagokká alakultak, majd kifakadtak, fehéressárga folyadék jött ki belőlük, ami rászáradt a fülekre, miközben a hólyagok helyén pirosas, nedvedző sebek jelentek meg. A nyulaimnak egyre jobban viszket a fülük, a lábaikkal kaparják a fülkagylók bőrét, meg a ketrecek rácsához dörzsölik a füleiket. Miben betegedtek meg az állataim, s hogyan lehet őket meggyógyítani? – érdeklődik levelében egy olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre Szijus Attila técsői állatorvos válaszol.

– A nyulaknak fülrühességük van – állapítja meg az állatgyó­gyász. – A kórokozó egy nagyon kis méretű atka, mely megtelepedhet az almon, a ketrec rácsain, az etetőn, az itatón, onnan átkerül a nyulakra, s testi érintkezés útján a beteg állatok megfertőzhetik az egészségeseket is. Az atkák mindkét fülkagyló belső részén megtelepednek, s mintegy 10–18 napos lappangási időszak után kialakul a betegség, melynek van egy könnyebb és egy súlyosabb lefolyású változata. A fülkagylók bőrén kisebb, piros duzzanatok jelennek meg, melyek 2-3 nap múlva fehéressárga váladékkal teli hólyagokká alakulnak át, s esetleg össze is olvadhatnak. Majd egy-két napon belül a hólyagok kifakadnak, a váladék kifolyik, majd besűrűsödik, és sárgás színű pörkök jelennek meg azokon a helyeken, ahová a váladék kifolyt. Míg a hólyagok helyén pirosas, nedvedző sebek alakulnak ki. A betegség könnyebb lefolyású változatánál ezen a ponton megáll a kóros folyamat. A súlyosabb változat esetén a fülkagylók egész belső felületét beborítják a sebek és a pörkök, mely utóbbiak megvastagodnak, réteges szerkezetűvé és szürkés-vöröses színűvé válnak, a betegség pedig átterjed a hallójáratra. Ritkább esetben a fülek tövén, a szőrrel fedett területen, a nyakon, a szem körül, illetve a mellső és a hátsó lábak végein is megjelennek az atkák, az utóbbi helyeken azért, mert a nyulak vakarják a viszkető fülkagylóikat, s így a lábvégeik is megfertőződhetnek.

A betegség kezdeti szakaszában, a pirosas duzzanatok megjelenésekor mérsékelt viszketés jelentkezik, s a fülkagylók kaparása mellett az állatok a ketrecek rácsaihoz dörzsölik a fülüket. A kóros folyamat elmélyülésével egyenes arányban fokozódik a viszketés, a beteg állatok véresre vakarják a fülkagylóikat. A pörkök úgy megvastagodnak, hogy súlyukkal lehúzzák a füleket, melyek így lelógnak. Ha a betegség átterjed a hallójáratra, a kór szövődményeként középfülgyulladás alakul ki, s jellemző tünet, hogy ilyenkor a nyúl féloldalra hajtja a fejét. S amennyiben a fertőzés a középfül után átterjed a belső fülre, majd onnan az agyhártyára, akkor már idegrendszeri tünetek is jelentkeznek, az állatok rázzák a fejüket.

– Miként gyógyítják meg a beteg nyulakat?

– A kór kezdeti szakaszában nagyon jó hatásfokkal kezelhetők az állatok, de ha a fertőzés átterjed a hallójáratra, akkor már kétséges az eredmény, s amikor az agyhártya is megbetegedik, a nyulak gyógyíthatatlanokká válnak, le kell őket vágni. A kezdeti szakaszban bármilyen, akaricid hatású készítmény használható. A gyógyszereket injekció formájában is beadhatjuk, permetrint vagy akaricidet tartalmazó hintőporokkal fújhatjuk be a fülkagylókat naponta egyszer, pár napon át. Amitrástartalmú fülcseppeket is csepegtethetünk a fülkagylókra, naponta egy alkalommal, 3-5 napig, s csepegtetés helyett ecsettel is felvihetjük a gyógyszert a fülkagylók bőrére. Az ecsetelést hét-tíz nap múlva meg kell ismételni.

Amennyiben a fertőzés átterjed a hallójáratokra, természetesen ki kell tisztítani azokat, vattával vagy tamponnal kiszedjük belőlük a pörköket. Felhígított neostnonián oldattal is ecsetelhetjük a nyulak fülét, a kezelést egy hét múlva megismételjük, ha pedig szükséges, harmadszor is elvégezzük az ecsetelést. Ha 1-2 beteg nyúl feltűnik az állományban, meg kell vizsgálnunk az összes példány fülét, s esetleg profilaktikai célból le kell kezelnünk az egész állományt.

– Hogyan előzhetjük meg a megbetegedéseket?

– Tisztán kell tartani a nyulakat, a ketreceket, az etetőket, az itatókat. Ajánlom a nyúltenyésztőknek, hogy gyakran cseréljék az almot, fertőtlenítőszerekkel szórják le a ketreceket, s például benzinlámpát használva, tűzzel is fertőtleníteni lehet az etetőket, az itatókat, ha azok nem gyúlékony anyagból készültek.

Lajos Mihály