2013. január 25.

2013. január 25., 02:00 , 628. szám

„Tudtotokra adom testvéreim, hogy az evangélium, amelyet én hirdettem, nem embertől származik, mert én nem embertől vettem, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam.” Galata 1,11–12

Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Pál apostol a fenti mondatban a keresztyén örömhírről szól. Az igehirdetés, az egyházi szolgálat alapját adó indítékról beszél, és azt mondja, hogy ez nem más, mint Krisztus Jézus kinyilatkoztatása. Ez nagy és fontos dolog!

Ezek szerint az egyházi élet alapja nem emberi eszme – vagy ahogy Pál írja: „nem embertől származik”–, nem emberi elme okos kitalációja, sőt nem is földi dolog. Nem ezen a világon született meg az evangélium, hanem Isten birodalmában, a Mennyek Országában. A keresztyén örömhír mennyből való dolog, Isten szava, Isten akarata és tette – ez pedig úgy jutott tudomásunkra, hogy Jézus Krisztus kijelentette. Megjelent Pál apostolnak a damaszkuszi úton, és máskor is megragadta őt a Szentlélek, hogy kijelentse a mennyből való dolgokat neki. Ő pedig hirdette mindenütt, ahol csak megfordult, leírta a Bibliában található leveleiben, bizonyságot tett róla alkalmas és alkalmatlan időben.

Pál apostol megállapítása a teljes Szentírásra igaz. Mind az ó-, mind az újszövetség szavaira igaz, hogy nem embertől származik, hanem isteni kijelentésből. És ezért különleges az igazi keresztyénség szolgálata, különleges a tanítása, különleges az igehirdetése. Nem erről a világról való, hanem Istentől, és érvényessége sem ér véget ezen a világon, hanem a mennybe vezet. Az evangélium világosság a Világosságból, igazság az Igazságból, élet az Életből. Létfontosságú, hogy figyeljünk az evangéliumra és higgyünk abban, akiről az evangélium szól: Jézus Krisztusban!

Az evangélium Isten Fiáról beszél és hitre tanít. Arra, hogy reménytelenül bűnösök és gonoszak vagyunk, de Jézus kereszthalála és feltámadása bocsánat bűneinkre és megváltás a kárhozattól. A megváltásért pedig semmi mással nem tartozunk Istennek, mint hálával, és ezt a hálát szent nevének imádásával, valamint parancsainak megtartásával mutatjuk ki. Tegyünk így, higgyünk, örüljünk, engedelmeskedjünk!

Kovács Attila református lelkész