A vesekövességről

A lányom alig múlt 18 éves, de az elmúlt hetekben már többször is jelentkeztek nála vesegörcsökre utaló tünetek. A helyi családorvoshoz fordultunk, aki a vizsgálat után vesehomokra vagy vesekőre gyanakodott, ami egy ultrahangos vizsgálat után be is igazolódott. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire jellemző, hogy ilyen fiatal korban is vesehomok vagy vesekövesség alakuljon ki, illetve mit lehet tenni ellene – érdeklődött szerkesztőségünkben egy férfiolvasónk. A témakörhöz kapcsolódó kérdéseit dr. Jakab Lajos badalói családorvoshoz továbbítottuk.

– Sajnos, mint oly sok más betegség, a vesekövesség (nephrolithiasis) is kezd lassan népbetegséggé válni és ,,fiatalodni”, vagyis egyre fiatalabb korban fordul elő – kezdi a doktor. – Elsősorban 30–60 év közöttieknél jelentkezik, a férfiaknál gyakoribb a valószínűsége. A betegség következtében kialakuló leggyakoribb kőféleség a kalcium-oxalát kő, de lehet kalcium-foszfát vagy húgysav is. Sajnos, az a tapasztalat, hogy ez a betegség kiújulásra hajlamos.

– Mitől alakulhat ki a vesekő?

A fokozott só-, fehérje- és szénhidrátbevitel a leggyakoribb oka a vesekő kialakulásnak. Rohanó világunkban sokszor előnyben részesítjük a kész- és félkész élelmiszereket, tartósítószerekkel telített üdítőket, amelyek foszfát-túltelítettséget okozhatnak a szervezetben. A kevés és egészségtelen folyadékbevitel miatt sűrű, kis mennyiségű koncentrált vizelet képződik, aminek hatására megindulhat a kristályosodás vagyis a kövek képződése. Ezek után már csak idő kérdése az említett anyagoknak a vizeletben való jelentkezése.

A túlsavasodás miatt ráadásul sok értékes ásványi anyag és nyomelem oldódik ki a csontozatból – ami egyszerre csontritkuláshoz is vezethet –, és ürül ki a vezetéken át a vizelettel.

– Hogyan lehet észrevenni a betegséget, mik a legfőbb tünetek?

– Leggyakrabban az adott területen intenzív fájdalomérzet jelentkezik. A fájdalom lehet deréktáji, rézsútosan lefelé, a lágyék hajlatába vagy combba sugárzó, legtöbbször görcsszerű, de előfordul tompa és hullámzó erősségű, amely vizeléskor fokozódik. A vizelet gyakran véressé válik. Súlyosabb esetekben előfordulhat hányinger, verítékezés és láz is.

A betegség egyértelmű diagnosztizálása ultrahangos vizsgálat révén válik lehetővé.

– Mit tehetünk a betegség kialakulása ellen, illetve hogyan lehet megelőzni a kiújulását?

– Mindenképpen fontos a bő folyadékfogyasztás (napi 2,5–3 liter), ami lehet szénsavmentes ásványvíz, zöld tea vagy gyógytea. A húgyutakra kedvező hatású, görcsoldó, fertőtlenítő teakeverékeket (ánizs, kamilla vagy körömvirág, kukoricabajusz, nyírfalevél stb.) ajánlott fogyasztani naponta. Ajánlatos kerülni a szénsavas üdítőitalokat és a vöröshúst. Ha lehet, hetente csak egyszer fogyasszunk húst, és inkább szárnyast.

Ajánlott a hal, gomba, sajt, gyümölcsök, zöldségek, teljes értékű gabonafélék fogyasztása.

Vesegörcsök esetén legtöbbször csak injekciós formában beadott görcsoldók segítenek, de ha a beteg állapota megengedi, ki lehet próbálni a vízhajtási módszert is. Ilyenkor meg kell inni legalább 1 liter vizet, majd ezután helyben ugrálni. Ha a kő mérete nem túl nagy, úgy elképzelhető, hogy az a húgyvezetéken és a húgycsőn keresztül távozik.

(tamási)