A madárinfluenza

2013. március 15., 09:00 , 635. szám

Hallottam a madárinfluenzáról. Érdekelne, milyen betegségről van szó, melyek a tünetei, s meg lehet-e gyógyítani a megbetegedett állatokat? – érdeklődött telefonon szerkesztőségünknél egy olvasónk. Kérdéseit és a kapcsolódó kérdéseket Legeza Attilához, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztálya vezetőjéhez továbbítottuk.

– Az influenza elnevezés az olasz „influenza di freddo” (a hideg befolyása) szóösszetételből ered, és a betegség megfázással való gyakori összefüggésére utal. A madárinfluenza vírus által okozott állatbetegség.

A kórokozó különböző vadon élő madárfajokat és a házi baromfifajokat egyaránt képes megbetegíteni, de a vírusfertőzés gyakran betegségre utaló tünetek nélkül is előfordul. A vírusok az élő szervezet sejtjeinek élősködői, a gazdaszervezetet megbetegítő képességük elsősorban a szervezet sejtjeinek tönkretételével függ össze.

Az influenza erősen fertőző, gyorsan és tömegesen terjedő kór, amelyet valamely, a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz, s általában lázzal, bágyadtsággal, légzőszervi panaszokkal (erős köhögéssel, orrfolyással, kötőhártya-gyulladással) jár. A betegség gyakran emésztőszervi (gyomor- és bélrendszeri) elváltozásokat okoz, kacsákban olykor idegrendszeri panaszok is jelentkeznek.

A madárinfluenza-vírusok csak ritkán okoznak emberi betegséget, és a fertőzött ember nem képes más embert megfertőzni. Mivel ezek a vírusok az emberi sejtekben nem tudnak szaporodni, a humán megbetegedés feltétele, hogy igen nagy mennyiségű vírus jusson a tüdőbe. Főzéskor, sütéskor a vírus elpusztul.

A szárnyasokra a H5- és a H7-vírusvariáns jelenti a legnagyobb veszélyt. Az influenzavírusok örökítő anyaga, genetikai állománya folyamatosan változhat, ezért ezek a legváltozékonyabb vírusok közé tartoznak.

– Milyen módon terjed a madarak között a vírus?

– Az influenzavírussal fertőzött madarak a kórokozókat mindegyik testváladékukkal, köztük az ürülékükkel nagy tömegben ürítik. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben 1-2 hétig fertőzőképesek maradnak. A fertőzést gyakran vadmadarak, főleg a vándorló vadkacsák közvetítik, elsősorban a bélsaruk útján. A szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan tartott csirkeállományoké, s ez a tény alátámasztja a vadon élő, köztük a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét.

– Milyen tüneteket okoz a madarakban a kórokozó?

– A madárinfluenza esetében a lappangási idő rövid, általában 20–72 óra.

A megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenés alakul ki nálunk, és sok esetben még a légzőszervi panaszok megjelenése előtt elhullnak.

A betegségre jellemző légzőszervi tünetek orrfolyásban, kötőhártya-gyulladásban, tüsszögésben, krákogásban és gyakran a szemgödör alatti üregek gyulladásában jelentkeznek. Elhullásuk előtt elkékül a tarajuk. A testhőmérsékletük eléri a 43-44 Celsius- fokot.

Az emésztőszervi tünetek elsősorban hasmenésben nyilvánulnak meg. Főleg a kacsáknál az idegrendszer megbetegedésére utaló tüneteket is megfigyeltek, amelyek nem koordinált, körkörös mozgásban nyilvánulnak meg.

– Milyen módon védekeznek a madárinfluenza terjedése ellen?

– Gyógymód nincs kidolgozva.

A fertőzött állattartó telepek, udvarok zárlat alá vonása, a megbetegedett, illetve fertőzött állatállományok hatósági rendelkezésre történő kiirtása, az állati tetemek elégetése, a ragályhordozó tárgyak megsemmisítése és a szigorú fertőtlenítés elvégzése teremti meg a betegség felszámolásának a lehetőségét.

Legeza Attila, a Munkácsi Agráripari College
állatgyógyászati osztályának vezetője