A Fekete-hegy lábánál az idén is megemlékeztek Bartók Béláról

Emléktábla-avatás és hangverseny Nagyszőlősön

Egy kisebbségben élő nemzetrész fennmaradásának elengedhetetlen feltétele a kulturális örökség ápolása és a kulturális rendezvények megszervezése, mert mindezek közösségépítő erővel bírnak, egységes egésszé kovácsolják a kisebbséget, melynek tagjai így könnyebben megőrizhetik és megerősíthetik nemzeti öntudatukat. Ilyen közösségépítő rendezvények a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezete által minden év májusában megrendezett Bartók Béla-emlékkoncertek, melyek kapcsán felidézik a XX. századi zeneművészet világhírű alakját, aki gyermekkora egy részét a Fekete-hegy alatti városban élte le.

Hajdani otthonát rég elfújta a történelem szele, s új lakóház épült a helyén, ám 2013. május 12-én a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezete emléktáblát avatott fel a ház falán a zeneszerző emlékére. A rendezvényt megnyitva, Kudron Zoltán, a helybeli KMKSZ-alapszervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a meghívott vendégeket: Lovas Ilonát, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának munkatársát, Milován Sándort, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának a tagját, valamint ifj. Sari Józsefet, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnökét. Felidézte, hogy a kis Bartók Béla 1889-től 1892-ig – édesanyjával és húgával együtt – Nagyszőlős lakosa volt, s itt tartotta első két nyilvános fellépését. A város több magyar lakosa által 1989-ben megalapított kulturális egyesület a zeneszerző nevét vette fel, akárcsak két évvel később a helybeli művészeti iskola, miközben 1991-ben utcát neveztek el róla, 1999. május 1-jén pedig a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola parkjában felállították a komponista szobrát.

Szarvadi Natália, a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola igazgatóhelyettese kifejtette: a zeneszerző már gyermekként tanúbizonyságot tett kiemelkedő zongoraművészi képességéről, majd felnőttként is visszatért Kárpátaljára, s itt is egyedülálló népzenei gyűjtést végzett. Megjegyezte, hogy gyermekek számára is írt zeneműveket, s ma a róla elnevezett művészeti iskolában is tanulják a gyermekek Bartók Béla alkotásait.

A felszólalásokat követően a művészeti iskola hattagú szimfonikus zenekara Bartók-műveket adott elő. Kudron Zoltán felkérésére Milován Sándor és Viktor Maruska, a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola igazgatója leleplezte az emléktáblát, majd Lovas Ilona, ifj. Sari József és Kudron Zoltán elhelyezték koszorúikat a ház falánál.

Az emléktábla felavatása után a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola nagytermében megtartották a Bartók Béla-emlékhangversenyt. A rendezvény előtt Gerendely Béla, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének alelnöke megkoszorúzta a zeneszerző és zongoraművész szobrát, Kudron Zoltán pedig röviden ismertette Bartók életútját, majd a felszólaló kitért a zeneszerző első, 1891. március 15-i fellépésére, amelyre a helyi polgári iskolában került sor. Az ünneplő közönség zsúfolásig megtöltötte a tanintézet dísztermét, ahol a tízéves Bartók Béla is fellépett, előadva első saját műveit: a Walzert, a Tavaszi dalt, a Scherzót, valamint – a legnagyobb sikerrel – A Tisza csobogása című zongoradarabot. A hallgatóság nem tudott betelni a kis zenei zseni műveivel, melyekből újabb és újabb ráadásokat kért s kapott. Az iskola igazgatóját, Nagy Gábort fellelkesítette diákja sikere, s amikor a következő évben, május 1-jén a tanintézet jótékonysági hangversenyt rendezett a megyeháza dísztermében a szegény sorsú tanulók megsegítésére, ismét szerepeltette Bartók Bélát, akinek a fellépése az est fénypontja lett. Az Ugocsa c. hetilap lelkesen magasztalta a kis előadót, aki Ludwig van Beethoven Waldstein-szonátájának első tételével, és A Duna folyása c. nagy terjedelmű, saját szerzeményű zongoradarabjával ejtette ámulatba a közönséget.

Beszéde végén Kudron Zoltán szólt a felnőtt Bartók Béla munkásságáról is, akinek a műveit ma minden, magára valamit is adó zenekar műsorára tűzi, s akinek a tiszteletére több tucatnyi szobrot állítottak, többek között Brüsszelben, Londonban, Moszkvában, New Yorkban, Budapesten. S amit talán kevesen tudnak, a Merkúr egyik krátere, valamint egy kisbolygó is az ő nevét viseli.

A felszólalást követően Fedorkó Márta, a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola tanárnője előadta Bartók Tizenöt magyar parasztdal c. zongoradarabját. Ugyancsak nagy sikert aratott a művészeti iskola szimfonikus zenekara Viktor Maruska irányításával, így a közönség a koncert után szép zenei élménnyel gazdagodva térhetett haza.

Lajos Mihály