A szalmonellózis

2013. május 17., 02:00 , 644. szám

A fiamat szalmonellózis gyanújával a Técsői Járási Kórház fertőző osztályára utalták. Érdekelne, miért kellett a fertőző osztályra küldeni, és szeretnék többet megtudni e megbetegedés okairól, lefolyásáról és a megbetegedett emberek gyógyulási esélyeiről – telefonált be szerkesztőségünkbe egy técsői olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Kovács Mihály, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyásza válaszol.

– A szalmonellózis kórokozója a Salmonella enteriaca nevű baktérium, melynek számos alfaja létezik, de mindegyik formára jellemző, hogy a szájon át kerülnek a szervezetbe, rendszerint szennyezett élelmiszerrel vagy innivalóval. Megyénkben a Salmonella entericidis baktérium a legelterjedtebb – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A fertőzés a nyári hónapokban gyakori, mert ilyenkor – a meleg hatására – a nem megfelelően tárolt élelmiszerekben a baktériumok könnyen elszaporodnak. A kórokozók a széklettel ürülnek. A nem megfelelő higiénés viszonyok, a kézmosás hiánya elősegíthetik a mikrobák terjedését. Különösen veszélyesek lehetnek a hosszasan, de nem megfelelően hűtött, valamint a nyers tojással készült ételek. A szalmonellafertőzés diagnózisát a széklet elemzésével, a benne lévő baktériumok tenyésztése alapján állítjuk fel.

– Melyek a betegség tünetei, és miként szüntetik meg a kórt?

– A szimptómák általában 8–48 órával a fertőzött élelmiszer fogyasztása után mutatkoznak meg. Jelentkezhet hányinger, hányás, hasmenés, melyhez hasi görcsök társulnak. Jellemző a magas, akár 40 Celsius-fokos láz. A széklet vért is tartalmazhat. Ritkán ízületi gyulladás is előfordulhat, mivel a baktériumok a véráram útján az ízületekbe is bekerülhetnek.

Szövődménymentes esetekben nincs szükség antibiotikumos terápiára, a betegség anélkül is 3-5 nap alatt elmúlik. Ilyenkor csak tüneti kezelésre van szükség, megfelelő folyadékpótlásra, láz- és hányáscsillapításra, görcsoldásra, hasmenés elleni szerekre. A beteget a fertőzőosztályra kell utalni, mivel más kórházi osztályokon fertőzésforrásként veszélyt jelenthet más kórkép miatt kezelt, legyengült szervezetű betegtársaira. Ha felmerül a gyanú, hogy a baktérium bejutott a véráramba, vagy a páciens immunrendszere egyéb betegség vagy annak terápiája kapcsán legyengült, illetve ha egy hét alatt sem szűnnek meg a tünetek, már szükségessé válhat az antibiotikumos kezelés. A megválasztott antibiotikum a kórokozó érzékenységének megfelelő kell, hogy legyen. A tüneti kezelés ezeknél a betegeknél is fontos. Elhúzódó táplálkozási képtelenség vagy a szervezet legyengülése esetén az energiabevitelt vénás formában kell biztosítani. A hasmenés és a hányás miatt elengedhetetlen a gondosan és bőségesen adagolt folyadék fogyasztása, a tünetek enyhülésekor pedig gyomorkímélő étrendet kell összeállítani.

Szövődménymentes esetben a szimptómák általában 3-5 nap után megszűnnek, de a betegek egy része tünetmentes hordozóvá válhat. Ilyenkor a baktérium rendszerint az epehólyagban él és szaporodik. A betegséghordozó személy közegészségügyi szempontból jelenthet veszélyt, mivel a fertőzés forrásává válhat. Ezért igazolt eljárás, hogy a szalmonellafertőzés után a páciensnek három, bakteriológiai szempontból negatív székletmintát kell leadnia, mielőtt emberi közösségbe mehetne.

– Mit lehet tenni a fertőzés megelőzése érdekében?

– A kór otthoni előfordulása elkerülhető, ha odafigyelünk a konyhai higiéniára, az edények, az evőeszközök és a munkafelületek tisztán tartására, az élelmiszerek megbízható forrásból való beszerzésére és a megfelelő tárolásukra. Fontos a mellékhelyiség tisztán tartása, a WC fertőtlenítése, valamint a kézmosás. Társadalmi szinten a betegség terjedése megállítható a közétkeztetésben és a vendéglátóiparban dolgozók egészségügyi szűrése, valamint a baktériumhordozók kezelése útján.

Lajos Mihály