A napallergiáról és a fényérzékenységről

Ezen a nyáron már többször is tapasztaltam, hogy a napon való tartózkodást követően a bőröm egyes részein viszketés, felhólyagosodás, kipirosodással párosuló pattanásos tünetek jelennek meg, amelyek csak napok után halványulnak és múlnak el. Lehet, hogy a napfényre vagyok allergiás? Miként védekezhetnék ellene? – kérdezi egy középkorú nő. A kérdésekre dr. Jabak Lajos, badalói családorvos válaszol.

– A felvázolt panaszok azt sejtetik, hogy a kérdezőnek valószínűleg napallergiája vagy fényérzékenysége van. Ez nem olyan ritka jelenség, hiszen sokan nem tudnak a napra menni védőkrémek használata nélkül. Napallergiáról igazából akkor beszélhetünk, ha a bőrön kialakuló kiütések, tünetek nemcsak a napfénynek kitett felületen, hanem akár a ruha alatt is jelentkezhetnek, míg fényérzékenység csak a nyitott bőrfelületen alakulhat ki.

A betegség hátterében örökletes tényezők – világos bőrszín, a bőr pigmentációja – is állhatnak, de egyes gyógyszerek – antibiotikumok, fogamzásgátlók, hormonkészítmények – hatására is fokozódhat a bőr fényérzékenysége.

A tünetek a csalánkiütéstől kezdve a piros foltokon át a pattanásokig, felhólyagosodásig is jelentkezhetnek, miközben viszkető, égető érzés is kíséri ezeket a jelenségeket. Ezek a tünetek nem tévesztendők össze a leégéssel, amely először hasonlóképpen jelentkezik, de a bőr hámlásával ér véget.

Legjobb gyógymód a megelőzés, ami azt jelenti, hogy a meleg napokon délelőtt 10-től délután 4-ig lehetőség szerint ne tartózkodjunk a napon. Fontos a bőrtípusnak megfelelő fényvédő krém használata. A gyerekeknél és érzékeny bőrűeknél érdemesebb magasabb faktorszámú krémet használni.

A tünetek kialakulása után érdemes hűsítő és gyulladáscsökkentő krémmel bekenni a sérült bőrfelületet, az erős viszketés és égés ellen antihisztaminokat (pl. suprastin) használhatunk krém és tabletta formájában. Ha a tünetek ezeknek a készítményeknek a hatására sem múlnak el, a panaszokkal érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.

(tamási)