A számítógépezés és a szem

Munkámból kifolyólag sokat számítógépezem. Azt hallottam viszont, hogy ez negatív hatással lehet a szemre, s nem egyszer magam is érzem, hogy elfárad a szemem, illetve a sok számítógépezés után elmosódottabban látom a körvonalakat. Érdekelne, mi okozza a negatív hatásokat, s mit tehetek azért, hogy ne gyengüljön a szemem – írja e-mailjében egy nagyszőlősi olvasónk. Kérdéseire dr. Ilkova Anna beregszászi szemész válaszol.

– Látószervünkre rossz hatással van a komputer által kibocsátott elektromágneses sugárzás, továbbá az a tény, hogy a szem egyetlen pontra fókuszál, így huzamosabb ideig ugyanazok az izmok állnak megterhelés alatt, s ezért elfáradnak – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Ugyancsak megterheli a szemet, ha nagyon közelről nézzük a képernyőt, vagy ha kisméretű betűket olvasunk rajta, s attól is elfárad a szemünk, ha régebbi típusú számítógéppel dolgozunk, melynek képernyőjén lassabban váltják egymást a lefelé haladó csíkok. Ezeket és mozgásukat tudatosan nem érzékeljük, de a látószervünk külön-külön látja őket, s mivel lassabban váltják egymást, mint a modernebb komputerek képernyőjén, ezért elfárad a csíkokat és mozgásukat észlelő szem. S szintén negatív következményekhez vezet, ha szemünk látószöge nagyobb szöget zár be a képernyő síkjával.

De nemcsak a látószervünkre gyakorol negatív hatást a helytelen módon folytatott komputerezés. Ha sokáig egy helyben ülünk, nagyon elmerevednek az ízületeink, megfájdulhat a hátunk, a gyerekeknél hátgerincferdülés alakulhat ki, ami a légzésre és a szívműködésre is rossz hatással van. Egyik probléma magával vonja a másikat. A szülők pedig figyeljenek oda, hogy milyen számítógépes játékokkal foglalkozik a gyermekük, mert az agresszív játékok stresszt okoznak.

– Miként érhetjük el, hogy a számítógépezés ne rontsa a szemünket?

– Az újabb típusú számítógépek már olyan szűrőkkel vannak felszerelve, melyek lecsökkentik a sugárzás intenzitását, ezért lehetőségeink szerint korszerű komputereket vásároljunk. Az utóbbiak azért is jók, mert esetükben a fent említett, a képernyőn felülről lefelé haladó csíkok gyorsabban mozognak, s így nem fárasztják el a szemet. Ha szöveget írunk a számítógépen, használjunk nagyobb méretű betűket. A képernyő síkja legyen merőleges a látószögünkre. A szemünk legyen 45–60 cm-re a képernyőtől. Hogy a látószervünk ne fókuszáljon folyamatosan egy adott pontra, 5–10 percenként vezessük át tekintetünket valamilyen más tárgyra, például nézzünk ki az ablakon. Már 2-3 másodperces oldalra pillantás is használ, pihenteti a szemizmokat. Félóránként pedig tartsunk 5-10 perces szüneteket, és tornáztassuk meg a szemünket. Hunyjuk azt be, s szemgolyónkat vezessük fel-le, jobbra-balra, ujjunkkal pedig finoman masszírozzuk meg a látószervünket, előbb alig érezhetően, majd fokozatosan egyre erősebben, de úgy, hogy ne fájjon. Vigyázzunk, hogy ne nyomjuk meg nagyon a szemünket.

Legyen megfelelő a megvilágítás. Számítógépezés közben se süssön szemünkbe a nap. Ne essen a komputer képernyőjére a fény, mert az visszaverődik, és zavarja a látásunkat. Ha egy füzetből valamit beszedünk a gépbe, és bekapcsolunk egy asztali lámpát, annak fénye baloldalról essen a füzetre, de csak a füzetre, és ne a monitorra. S úgy állíttassuk be szakemberrel a számítógépet, hogy a képernyőn a színek ne legyenek se túl halványak, se túl erősek.

– Mennyi ideig számítógépezhetnek a gyermekek, illetve a felnőttek?

– Az 1. osztályos gyermekek egy hét alatt fél órát, a 2–3. osztályosok 45 percet, a 4–6. osztályosok egy-másfél órát, a 7–9. osztályosok két-két és fél órát, a 10–11. osztályosok 4–6 órát komputerezhetnek, de nem egyhuzamban, s a két utóbbi korcsoport tagjai sem ülhetnek egy óránál hosszabb ideig a számítógép előtt. Az iskolai informatikaórákat is úgy kell felépíteni, hogy a tanár 15 perc alatt mondja el az elméleti részt, s utána a tanulók csak maximum fél óráig dolgozzanak a számítógépekkel. A felnőttek naponta két órát komputerezhetnek, de ők is félóránkénti szünetekkel, s a szem megmozgatása mellett öt percre álljanak fel, s öt percig tornázzanak vagy sétáljanak, hogy ne merevedjenek el az ízületeik.

Lajos Mihály