Orosz–ukrán vámháború

2013. augusztus 23., 02:00 , 658. szám

Mára kétségtelenné vált, hogy Oroszország támadásba lendült – amint a sajtó fogalmaz – az „ukrán fronton”, s ahhoz sem férhet kétség, hogy a támadás célja Ukrajna és az Európai Unió (EU) közötti társulási megállapodás aláírásának megakadályozása. Többről van tehát szó, mint a két ország közötti harcról a piacokért. Az események hátterét kutató írások közül most annak a cikknek az alapján igyekszünk magyarázattal szolgálni az eseményekre, amely a Dzerkalo Tizsnya országos hetilap internetes változatában látott napvilágot minap.

Kezdetben, amikor sorra indult vizsgálat Oroszországban és az általa létrehozott vámunióhoz tartozó országokban az ukrán exportőrök termékei ellen, s egymás után vonták meg tőlük a vámkedvezményeket, a lapokból és a tévéből tájékozódó olvasó még gondolhatta azt, hogy csupán a szokásos orosz keménykedésről van szó, ami nemegyszer előfordult már korábban például az ukrán szeszesitalok, sajtok, kohászati termékek stb. esetében. A naponta érkező újabb híradásokból azonban más kép rajzolódik ki, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy ezúttal nem néhány ezer doboz csokoládéra megy ki a játék.

A zn.ua portál saját forrásaira hivatkozva rámutat: Oroszország a legutóbbi időkig nem szánt főszerepet a gazdasági háborúnak az Ukrajna és az EU közötti, szabadkereskedelmi egyezményt is tartalmazó társulási megállapodás aláírásának megakadályozásában. A Kremlben meg voltak győződve, Timosenko börtönben tartása elégséges garancia arra, hogy nem jön létre a megállapodás. Afelől, hogy Timosenko a jövőben is börtönben marad, Moszkvában szintén nem volt kétsége senkinek. Ennek tudható be a portál szerint, hogy az orosz fővárosban mostanáig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a Kijev és Brüsszel közötti kapcsolatok alakulásának. Úgy tartották, Ukrajnának végeredményben úgysincs más választása, mint hogy csatlakozzék a vámunióhoz.

Június elején azonban Moszkva Berlinből azt az információt kapta, hogy Angela Merkel német kancellár állítólag már nem tartja elengedhetetlen feltételnek Timosenko szabadon bocsátását, és hajlik a társulási megállapodás novemberi aláírására Ukrajnával. Az orosz vezetés azonnal reagált a fejleményekre. Vlagyimir Putyin elnök sürgősen rendkívüli tanácskozást hívott össze, és megbízta tanácsadóját, Szergej Glazjevet egy új stratégia kidolgozásával az Ukrajna és az EU közötti megállapodás megakadályozására, Kijev bekényszerítésére a vámunióba.

Glazjev mindjárt bevonta a tervezésbe Viktor Medvedcsukot, Leonyid Kucsma egykori ukrán elnök hírhedt adminisztrációvezetőjét, aki nemcsak hogy évek óta bizalmasa – és komája – Putyinnak, de egy éve Viktor Janukovics ukrán államfő javaslatára ő látja el a Kreml és a kijevi elnöki hivatal közötti kapcsolattartó feladatát – írja a zn.ua.

A villámgyorsan kidolgozott új stratégia rámutat, hogy Oroszország első ízben elveszítette az információs háborút Ukrajnával szemben. Ezek szerint Moszkva figyelmen kívül hagyta az ukrán tévécsatornák zömének a vámunióval szemben az európai integrációt pártoló műsorpolitikáját. Következő lépésként Moszkvában listába foglalták az említett tévécsatornák tulajdonosainak nevét, üzleti érdekeltségeiket is, külön kiemelve vállalataik oroszországi kereskedelmi kapcsolatait. Majd a napokban Oroszország „kockázatosnak” minősítette szinte az összes Oroszországba szállító ukrán céget, amivel gyakorlatilag megakadályozza, hogy ukrán termékek kerüljenek a piacára.

A zn.ua szerint az Oroszországba exportáló ukrán vállalatokra mért csapással Moszkva azt akarja elérni, hogy az üzleti károkat elszenvedő beszállítók megváltoztatva médiapolitikájukat követeljék az ukrán vezetéstől: mondjon le az EU-hoz való közeledésről, és inkább a volt szovjet államok vámuniójához való csatlakozást válassza.

Egyes becslések szerint 2013 első hét hónapjában az ukrán export összességében 12 százalékkal csökkent, az oroszországi viszont több mint 20 százalékkal. Ha ez a tendencia nem változik, s az oroszok nem hagynak fel az ukrán import korlátozásával, Ukrajna 5–8 milliárd dollártól eshet el az év végéig.

A legnagyobb ukrán exportőrök és adófizetők problémái, akik jelentős mértékben járulnak hozzá a GDP és a költségvetési bevételek alakulásához, óhatatlanul a termelés visszaeséséhez, a költségvetési bevételek csökkenéséhez, a munkavállalói bérek kifizetésének elmaradásához, vagy a munkahelyek számának csökkenéséhez vezetnek. Ez összességében a választók elégedetlenségének növekedését eredményezheti, akik pedig a felmérések tanúsága szerint amúgy sem rajonganak különösebben a jelenlegi hatalomért. A Kreml célja többek között éppen az, hogy kihúzza a talajt Janukovics elnök lába alól az ország keleti és déli megyéiben. Oroszországi szociológusok szerint a Bankovaja jelenlegi urában az ukrajnai polgárok 21 százaléka bízik többé vagy kevésbé, míg a Kreml lakójában 42 százalékuk. E számokból kiindulva Moszkvában arra számítanak, hogy felelőst keresve a társadalmi-gazdasági helyzet gyors romlásáért, az Oroszországhoz fűződő baráti viszony helyreállításának meghiúsulásáért a krímiek és az odesszaiak, a harkoviak és a zaporizzsjaiak, a luhanszkiak és a donyeckiek arra mutatnak majd ujjal, akiben kevésbé bíznak, s Janukovics és Putyin szembenállásában az utóbbi oldalára állnak – írja zn.ua.

(hk/zn.ua/MTI)