Ősszel érik, babám, a (csemege)szőlő, avagy a csemegeszőlő-termesztés helyzete Kárpátalján

Kárpátalja területén szép múltra tekint vissza a szőlőtermesztés, ezen belül a régmúltban is fontos szerepe volt a csemegeszőlőnek. Ma, amikor a szőlőhegyeinken a kipusztult szőlőültetvények helyén lassan megkezdődnek az újratelepítések, a kisebb területekhez jutó gazdáknak komoly fejtörést okoz, hogy mit ültessenek és milyen felhasználási céllal. A szőlő telepítése igen sok költséggel jár, ezenkívül a teljes termőre fordulásig legalább 5 évet kell várnunk. Ezért fontos meggondolni, hogy mit ültetünk. Kisebb területen borszőlők telepítése nem mindig a legjobb megoldás. Míg csemegeszőlő telepítése esetén elég pár vödör és néhány műanyag láda a szedéshez, a borszőlő feldolgozásához egy sor eszközre van szükségünk. Először is, napjainkban a modern borászathoz elengedhetetlen egy zúzó-bogyózó gép, szükség van új hordókra stb. is, s mint tudjuk, mindez sokba kerül. Ezért a kisebb területtel rendelkező (20–50 ár) gazdáknak inkább a csemegeszőlő termesztését ajánlom. A csemegeszőlő termesztésének is sok buktatója van, ezért sok minden a telepítéskor dől el.

A szőlő termeszthetőségét, a termesztés gazdaságosságát nagyrészt a környezeti tényezők határozzák meg. A szőlő számára a fény, a hő, a víz, az oxigén, a szén-dioxid és az ásványi anyagok létfeltételek, amelyek nélkül nem fejlődik. Ezek a tényezők együttesen adják a termőhely minőségét. A szőlőtelepítésnél előnyt élveznek a magasabb fekvésű fennsíkok és a nagyobb hegyvonulatoktól szélárnyékában lévő déli, délnyugati fekvésű dűlők. Ilyen jó fekvésű hegyekben vidékünk bővelkedik, de ha földterületünk sík vidéken fekszik, akkor sincs nagy gond, mivel már beszerezhetők jó fajták, melyek ellenállnak a fagynak és a betegségeknek, pl.: Néró, Palatina (Augusztusi muskotály), Arkadia stb.

A szőlő fénykedvelő növény. A szórt fényt is jól hasznosítja, a teljes árnyékot azonban nem szereti. Árnyékban, kevés fényben az ízközök megnyúlnak, a rügyekben nem, vagy alig differenciálódik fürtkezdemény, a virágok rosszul termékenyülnek, az elrúgás nagymértékű lesz. Kedvező körülmények között 1 m2 levélfelület naponta 5-8 g, sőt 12 g keményítőt termel. Fényben a bogyók jobban színeződnek, több színanyagot termelnek, héjuk vastagabb lesz, több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak.

A csapadékból származik növényünk nélkülözhetetlen alkotórésze, a víz. A víz rendeltetése a tápanyagok feloldása, felvételének elősegítése és szállítása, fontos közege a biokémiai és fiziológiai folyamatoknak. A gyökerek által felvett vizet a növény nagyobb részben elpárologtatja, ezzel megkönnyíti a tápanyagok szállítását és a nagy meleg ellen is védekezik. A szőlő 1 m2 levélfelületen normál napokon 0,5–1,4 l vizet, míg nagy melegben akár 1,5–3,5 l vizet is elpárologtathat. Emiatt ilyen száraz meleg nyáron, mint az idei, előfordulhat, hogy a tőkéink locsolásra szorulnak. Locsolásra főleg csemegeszőlők szorulhatnak, borszőlőknél locsolást nem alkalmaznak. Csemegeszőlőinknél fontos a bogyók nagy mérete, ezért lehet szükséges a locsolás. A túlzott locsolás következtében a cukortartalom csökkenhet, a savtartalom emelkedik, a bogyóhús vékonyodik, ami rossz szállíthatóságot és eltarthatóságot eredményez.

Fontos a szőlő telepítésére kijelölt terület talajának előkészítése. Ehhez először a vízelvezetőket, árkokat hozzuk rendbe a területűnkön. Végezzünk mélyszántást, rigallérozást. A szőlő ültetésekor elengedhetetlen a szerves istállótrágya kijuttatása: legjobb ültetés előtt a talajba forgatni, de kevesebb tőke ültetésénél elegendő a gödröket betrágyázni. Használhatunk műtrágyát is, de az soha nem helyettesíti a szerves trágyát.

Ültetés előtt meg kell határoznunk a sor- és tőtávolságokat, ami nem is olyan könnyű feladat. Nagy sor- és tőtáv esetén kevesebb tőkét ültetünk hektáronként, amivel növeljük a tökék egyéni terhelését, viszont könnyebben megművelhető a területünk. Kisebb sor- és tőtávolsággal csökken az egyéni terhelés, viszont a tőkék árnyékolhatják egymást, a zöldmunkák késése esetén összeborulnak a sorok, könnyen kaphatnak gombás betegségeket. Nehéz olyan sor- és tőtávolságot meghatározni, amely minden körülménynek megfelel. A kétméteres sortáv és egyméteres tőtáv megfelelő lehet termesztésre.

A telepítést végezhetjük ősszel vagy tavasszal. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Őszi telepítésnél a téli csapadék bemosódik a talajba, ráiszapolja a földet a gyökerekre, a tőkék tavasszal korán megkezdik gyökeresedésüket, még a rügyek kipattanása előtt. Az őszi telepítés jobb eredési arányt adhat, de nagyobb lehet a gyökeres szőlőoltványok eltulajdonításának esélye. A tavaszi ültetéssel az a legnagyobb gond, hogy a csapadékos időjárás miatt elhúzódhat a telepítés kezdete, késő tavasszal pedig a nagy meleg és a szárazság miatt csökkenhet a foganási arány. Ha nincs lehetőség őszi ültetésre, legalább a gödröket készítsük elő, trágyázzuk be.

Csemegeszőlő ültetésekor nagyon fontos a fajtaválasztás. Figyelembe kell vennünk, hogy milyen célból termesztünk. Ha családunk ellátása a cél, inkább az ízletesebb fajtákat válasszuk, amilyen például a Kozma Pálné muskotály, a Hamburgi muskotály, az Irsai Olivér, a Cegléd szépe, a Pölöskei muskotály stb. Ezeknek a fajtáknak a bogyómérete nem túl nagy, de ízük, zamatuk páratlan. Értékesítés céljából olyan fajtákat válasszunk, amelyek bogyói és fürtmérete minél nagyobb, mutatósabb. Ilyenek az új ukrán szelekciók, mint az Alej 2, Arkadia, Denal, Flamingo, Kardinal AZOSZ, Karmakod, Lora, Podarok Zaporozsja, Vosztorg stb. Rengeteg új fajta kapható, rendelhető az interneten. De nagy mennyiségben való ültetésüket nem ajánlom kipróbálás nélkül, mivel ezek a fajták nem biztos, hogy a mi vidékünkön is úgy fognak viselkedni, mint Ukrajna más területein. Nálam most kísérleti jelleggel majdnem száz új fajta van telepítve vagy oltva, némelyek telepítését kimondottan nem ajánlanám, mivel az értékük elmarad az elvárttól.

Telepítésre mindenképpen a vadalanyra oltott szőlőket ajánlom, amelyeket, ha lehetséges, megbízható helyről szerezzünk be. Benében családom már több mint tíz éve foglalkozik szőlőszaporítással, szívesen adunk tanácsot és megfelelő szaporítóanyagokat telepítéshez. A szőlőoltványok fájának beérési ideje november elejére tehető, ekkortól szerezhetők be a szaporítóanyagok.

Amennyiben szép jövedelmet szeretnénk elérni, mindenképpen a korai fajtákat javaslom, mivel ekkor még jobb árat kaphatunk a szőlőért, augusztus elején akár 22-25 hrivnyát is. Később azonban az árak hamar csökkennek, mivel megjelennek a krími és más külföldi szőlők, amelyek árban jobbak a Kárpátaljainál, bár ízben, zamatban messze elmaradnak attól.

Összességében elmondható, hogy egy 20 árnyi területre akár 700-900 tőkét is kiültethetünk, melyekről tőkénként akár 1,5–3 kg termés is szedhető. Ennyi szőlő még nem jelent annyi munkát a család számára, amit ne tudnának elvégezni, de nagyon jó pluszbevételt adhat ősszel még a nem túl magas 14-18 hrivnyás árral számolva is.

Nehéz, fáradságos munka a csemegeszőlő termesztése, de a szép termés látványa, az ízletes szőlő szüretelése kárpótol bennünket a befektetett fáradságért, nem beszélve családtagjaink öröméről, amit egy-egy fürt elfogyasztásától éreznek.

Varga István, a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány kuratóriumi tagja