„A lényeg, hogy a freskó ne legyen látható”

Egyik előző lapszámunkban beszámoltunk a nagybégányi református templom többszáz éves, még a reformáció előtt festett freskójáról. Maga a freskó az egyetemes magyar egyháztörténet tekintetében is igen ritka és értékes művészettörténeti alkotásnak számít: Szent Ilona történetét mutatja be, amint éppen megtalálja Jézus Krisztus keresztjét. Az alkotásra 1981-ben, felújítási munkálatok közben bukkantak rá: akkor a munkálatok során az említett részt meghagyták, körülötte a falat bevakolták, ám – református vallásról lévén szó, mely tiltja a képek tiszteletét – egy hatalmas furnérlappal takarták el azt. A közelmúltban ismét felújítási munkálatok kezdődtek a templomban: a nyilvánosság számára mindez akkor vált újra ismertté.

Lapunknak számos nagybégányi lakos e-mailben mondott köszönetet a freskó bemutatásáért, mely egyház- és helytörténeti, valamint turistacsalogató szempontból mindenképpen emeli a falu hírnevét. Ottjártunkkor a református gyülekezet presbitériumának képviselőjétől, Fekete Károlytól azt az információt kaptuk, hogy a freskót a közeljövőben restauráltatni szeretnék. „Restaurálnánk és egy lepellel takarnánk le, így bárki megtekinthetné ezt az igen értékes történelmi emléket” – mondta akkor a presbiter, bizakodásának adva hangot, hogy a lépés mind a református, mind a katolikus híveket kielégíti.

A napokban azonban arról kaptunk hírt a református gyülekezet több tagjától, hogy a kérdésben valami megváltozott. A tagok elmondása szerint restaurálás és lepellel történő eltakarás helyett a gyülekezet vezetése – élén Körözsi Sándor református lelkipásztorral – teljesen be akarja vakoltatni a freskót.

Szimcsera Jánosnak, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnökének elmondása szerint a téma felröppenése óta az ügy meglehetősen sok embert foglalkoztat a településen. Mint elmondta, neki magának görög-katolikus vallásúként nincs betekintése a református gyülekezet belügyeibe, így érdemi információval nem tudott szolgálni a freskót érintő szándékokról. Azonban szerinte a faluban sokan zúgolódnak a freskó esetleges eltüntetése ellen. „Nem tudom, hogy ez valós szándék-e, vagy csupán pletyka – mondja –, de szinte mindenki a restaurálás és kulturális örökségünk eme darabkájának megőrzése mellett van. A KMKSZ helyi alapszervezetének elnökeként én messzemenően ellenzek minden esetleges eltüntetési szándékot.”

Hasonlóan nyilatkozott minderről Tahi István, a római katolikus gyülekezet gondnoka is, aki szintén a restaurálás és megőrzés mellett foglalt állást.

Elmondásuk szerint valakik nem ennyire műemlékvédők a településen: a hírek szerint egy meszes rongyot is hozzávágtak a freskóhoz. Ellátogattunk hát az éppen felújítás alatt álló templomba, hogy szemlélődjünk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy maga a templombelső nagy része szépen rendbe van szedve, ki van festve, a freskót pedig díszes szegéllyel is körbevették – nehezen lehet hát elhinni, hogy azt be akarják vakolni. Viszont Szent Ilona alakján felfedezhető az említett meszes nyom. Találkoztunk id. Jaró Jánossal, a gyülekezet gondnokával, aki részt vesz a munkálatokban. Elmondása szerint az egyik munkás ügyetlensége következtében csorgott mész a freskóra: szó sincs itt szándékos rongálásról.

Telefonon megkérdeztük a gyülekezet lelkipásztorát, Körözsi Sándor tiszteletest is, aki elmondta: „Mivel ez egy református templom, nem szeretnénk, hogy a freskó látható legyen. Hogy ezt elfüggönyözéssel vagy más módon oldjuk-e meg, még nem eldöntött dolog, a későbbiekben tanácskozik erről a presbitérium. A lényeg, hogy a freskó ne legyen látható.”

halász