A szamóca őszi gondozása

Már az idei termés leszedése után meg kell kezdeni a felkészülést a jövő évi termés kinevelésére.

Ha nem akarunk szaporítóanyagot nevelni, akkor még nyáron, közvetlenül a szüret befejezése után minden tőről el kell távolítani az indákat. Ezt folyamatosan, júliustól egészen október végéig végezzük. A kísérletek azt igazolják, hogy sokkal nagyobb a következő évi hozam, ha az indákat rögtön a szedés után eltávolítják.

Az indákat óvatosan, késsel kell levágni az anyanövényről. Ekkor kell gyomlálni és kapálni is. A későbbiekben fejlődő fiatal indákat szintén le kell szedni.

A szüret utáni lombeltávolítás csak egyes fajtáknál hozott eredményt, vagyis eredményezett nagyobb hozamot a következő évben. Többnyire a korábbi vagy későbbi lombtalanítás egyaránt terméscsökkenést okozott. Mivel erre a módszerre a fajták eltérően reagálnak, csak erős fertőzés vagy gyomosodás esetén érdemes lekaszálni a leveleket. Tehát ha a növényállomány egészséges, jobban járunk, ha meghagyjuk a lombozatot.

Közismert, hogy a szamócát csak 3-4 évig érdemes ültetési helyén hagyni a kertben. Nagyüzemi termesztés esetén ennél is rövidebb ideig hagyják ugyanazon a helyen a töveket, mert a hozamuk annyira lecsökken, hogy gondos ápolás mellett sem kifizetődő a termesztésük.

A telepítés utáni 1-2 évben érhető el a legnagyobb hozam. Azt is tudni kell, hogy a termő földiepertöveken a termőrügyek szeptember–októberben kezdenek kialakulni, szaknyelven differenciálódni, ezért ilyenkor is több vízre van szükségük. A virágrügyek megfelelő fejlődéséhez augusztusban és szeptemberben 2-3 alkalommal alaposan meg kell öntözni a növényeket.

Ilyenkor juttathatjuk ki a műtrágya egy részét is: gyorsan ható nitrogén kerüljön a földbe, az évi adag egyharmada, azaz négyzetméterenként 2-3 dkg. A trágyázás erősíti a gyökereket.

A kártevők közül a szamócaatka száraz időben komoly károkat okozhat. Ha a levelek nem fejlődnek ki teljesen, torzultak, kanalasodnak, az az atkára utal. A kártevők fehéres színűek, de szabad szemmel alig láthatók. Atkaölő szerrel sikeres lehet a védekezés ellenük. A permetezést egyhetes időközökkel legalább kétszer ismételjük meg, és tavasszal legalább még egyszer, megelőzésképpen.

A sodrómolyok és a levélfoltosság ellen permetezzünk öntözés után, amikor a szamóca lombja már felszáradt. Ősszel, csapadékos időben a meztelen csigák is szeretik a szamóca leveleit. A tövek közül szedjük össze őket, mert kárt okoznak a rágásukkal.

Októberben még egyszer távolítsuk el a gyökérsarjakat a szamócáról, és – amennyiben még nem tettük meg – takarjuk a talajt. Az ágyásokat mindenképpen érdemes takarni – bármilyen idős is az ültetvény. Ehhez érett istállótrágyát, nedves tőzeget, szecskázott szalmát vagy érett komposztot egyaránt használhatunk. A takarással érdemes várni a lehűlésig, különben a melegben befülledhetnek a levelek, vagy – a meleg takaró alatt – korán kihajtanak, majd később a téli hidegben elfagynak, mert a fiatal, gyenge hajtásokat még a takaró sem tudja megvédeni a fagytól.

Végül még egy tipp: októberben egy-egy kifejlett tövet – nagy földlabdával együtt kiemelve – cserépbe is ültethetünk. A meleg szobában korábban terem, mint a kertben.

Szabó Tibor, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója