A hasnyálmirigy megbetegedései

Az utóbbi időben nem nagyon éles fájdalmakat érzek a bal bordaív alatt, fel van puffadva a hasam, a székletem hígabb a megszokottnál, és néha hányingerem is van, de ezek csak ritkán vezetnek hányáshoz. Miben betegedhettem meg, és hogyan gyógyulhatnék ki a betegségemből? – kérdi levelében egy korosodó ungvári olvasónk. Panaszaival dr. Vackó László belgyógyászhoz, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosához fordultunk.

– A betegnél minden bizonnyal krónikus hasnyálmirigy-gyulladás alakult ki – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A hasnyálmirigyről tudnunk kell, hogy igen kicsiny szerv, de roppant fontos szerepet játszik a szervezet működésében. Egyrészt olyan enzimeket termel, melyek nagymértékben hozzájárulnak a táplálék megemésztéséhez, másrészt hormonokat választ ki. Az utóbbiak legismertebbike az inzulin, mely a szervezetbe kerülő cukor felszívódását irányítja.

Ha a hasnyálmirigy megbetegedéseiről beszélünk, akkor kétféle problémáról kell szólnunk. Ha a szerv azon része betegedett meg, mely az inzulint termeli, akkor diabétesz (cukorbetegség) alakul ki (a kórról már írtunk egy korábbi lapszámunkban – L. M.). A másik probléma akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy azon részében következik be működési zavar, mely az ételt feldolgozó enzimeket választja ki. Így következik be az akut, illetve a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás.

– Kezdjük az akut gyulladással.

– Ez egy hirtelen fellépő és nagyon veszélyes kórkép. A hasnyálmirigy sejtjei bizonyos okok miatt kezdenek kifakadni, így kiszabadulnak belőlük azok a nagyon agresszív enzimek, melyek magát a hasnyálmirigyet is képesek felemészteni. A betegség az esetek húsz százalékában halálhoz vezet. A kór okai között első helyen áll az alkoholfogyasztás, s ugyancsak veszélyes, ha az alkoholfogyasztás nehéz, zsíros, fűszeres ételek magunkhoz vételével társul. Sokkal ritkábban, de szintén akut hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezethet, ha epekövek képződnek az epehólyagban, és elzárják az epevezetéket. Ugyancsak kevés esetben patkóbélfekély vezet az akut hasnyálmirigy-gyulladáshoz. Nagyon ritkán orvosi beavatkozások – köztük leggyakrabban a retrográd cholangiográfia – idézik elő a megbetegedést.

– Melyek a betegség tünetei, és hogyan lehet megszüntetni a kórt?

– Mindkét bordaív alatt nagyon erős, tűrhetetlen fájdalom lép fel, a beteg körkörös fájdalmat érez a bordaívek alatt. A fájdalom gyakran hányingerrel és hányással, ritkábban hasmenéssel társul. A has felpuffad, belső nyomás érződik benne, és ha megnyomjuk, nagyon erős fájdalom lép fel. A tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. A diagnosztizálás során laboratóriumi vizsgálatokat is végzünk, a vérből vagy vizeletből vett mintát elemezve kiderítjük az amiláz enzim mértékét. Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén az amilázok mértéke ugyanis a normális érték több tízszerese. Amint az orvos megállapítja, hogy akut hasnyálmirigy-gyulladásról van szó, kórházba küldi a pácienst, mert ez egy életveszélyes állapot. Infúziókkal, gyógyszerekkel igyekeznek megszüntetni az akut gyulladást, s csak akkor folyamodnak műtéthez, ha az enzimek már kezdik felemészteni a hasnyálmirigyet. Ebben az esetben kioperálják a mirigy azon részét, amelyik kezdi megemészteni önmagát. De felhívnám rá a figyelmet: senki se gondoljon a legrosszabbra – mármint az akut hasnyálmirigy-gyulladásra –, ha fájdalmat érez a bal bordaív alatt…

– Most pedig térjünk rá a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásra.

– Ez sokkal gyakoribb betegség, mint az akut, és gyakran egy bármilyen célból elvégzett ultrahangvizsgálat során derül ki a megléte. Az akuttal ellentétben lassú folyamat eredményeként alakul ki. Egymás után, lassan kezdenek elpusztulni a hasnyálmirigy sejtjei. A folyamat során csak mikroszkopikus hegek képződnek, de 10, 20, 30 év alatt több millió apró heg jön létre, s ettől a hasnyálmirigy keményebbé válik. Ezt mutatja ki azután az ultrahangvizsgálat. Ez a betegség a hasnyálmirigy lassú sorvadása, melynek következtében a szerv már nem termel elegendő mennyiségben enzimeket, így ha az ember elég sok és nehéz ételt vesz magához, nem jut elegendő enzim az összes étel megemésztésére. A megemésztetlen táplálék pedig erjedni kezd.

– Milyen szimptómákkal jár együtt a betegség, s miként lehet meggyógyítani a pácienst?

– A tünetek közé tartozik a has felpuffadása, a gázképződés. Szorító érzés lép fel a bal vagy a jobb bordaív alatt, s leggyakrabban nem nagyon éles fájdalomra, telítettségérzésre, hányingerre is panaszkodnak a betegek, viszont csak ritkán következik be a hányás. A széklet hígabb, de nem beszélhetünk kimondott hasmenésről. A panaszok fellépésekor orvoshoz kell fordulni, aki kideríti, hogy akut vagy krónikus hasnyálmirigy-gyulladásról van-e szó. Az utóbbi elég gyakran fordul elő az idősebb korosztály esetében. A beteg étkezzen naponta ötször vagy hatszor, s egyszerre csak kevés táplálékot vegyen magához, hogy a hasnyálmirigy által termelt kevesebb enzim is képes legyen megemészteni azt. Ha pedig mégis több táplálékot fogyasztana, mint amennyit az enzimek le tudnak bontani, akkor az orvos által ajánlott hasnyálmirigyenzim-gyógyszereket kell szednie. Ilyenkor, télen, az ünnepek, illetve disznótorok idején elég sok zsíros ételt fogyasztanak az emberek, ezért – ha szükséges – segíteni kell a hasnyálmirigynek a táplálék megemésztésében…

Végezetül még egyszer felhívnám rá a figyelmet, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, legyen hát mindenki tisztában vele, hogy a túlzott alkoholfogyasztás életveszélyes.

Lajos Mihály