Oszladozó régiós frakció Kijevben

A hatalom és az ellenzék múlt heti megegyezését sokan az enyhülés kezdeteként értékelték, s arra számítottak, hogy a politikai küzdelem az utcákról visszatérhet a parlamentbe. Rövidesen azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megállapodás legalább annyi új konfliktust szült, mint ahányat megszüntetett.

A problémák azzal kezdődtek, hogy bár az előző hét keddjén lemondott a kormány és a parlamentben visszavonták a január 16-án elfogadott, a demokráciát korlátozó törvényeket, a honatyáknak még szerdán sem sikerült megállapodniuk az amnesztiatörvény tervezetéről, holott a jogszabály ugyancsak része volt az ellenzéki vezetők és Viktorj Janukovics elnök megállapodásának. Végül a kormánypárti többség a saját javaslatát szavazta meg, mely az amnesztia feltételéül szabta valamennyi, a tüntetők által elfoglalt középület kiürítését, amit a parlamenti ellenzék és az utcai tüntetők egyaránt nemtetszéssel fogadtak.

Az amnesztiatörvény körüli parlamenti viták viszont azt is megmutatták, hogy a december eleji diáktüntetés véres feloszlatása után ismét repedések mutatkoznak a Régiók Pártja (PR) amúgy szilárdnak tetsző frakcióján, amennyiben több honatya késznek mutatkozott megszavazni az ellenzék tervezetét, amely feltétel nélküli amnesztiát irányzott elő a tiltakozások valamennyi résztvevője számára. Megfigyelők jelzésértékűnek tartják, hogy Janukovics elnöknek végül személyesen kellett megjelennie a törvényhozásban ahhoz, hogy jobb belátásra bírja az ingadozókat. Ezzel együtt miután a parlament végül mégis a kormánypárti indítványt fogadta el, két képviselő, David Zsvanyija és Inna Bogoszlovszkaja jelezte, hogy kilép a hatalompárt frakciójából.

Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy egy nappal a kormány lemondása után, azaz múlt szerdán Oroszország bejelentette: a decemberben megígért pénzügyi-energetikai segítségnyújtás teljesítésével megvárják az új ukrán kormány megalakulását. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint csak abban az esetben lesz értelme ezt a feladatot elvégezni, „ha tudjuk, milyen gazdasági irányvonalat követ majd az új ukrán kormány, kik vesznek részt benne, és milyen szabályokhoz tartják magukat”.

Moszkva összesen 15 milliárd dollár értékben tervezett ukrán eurókötvényeket vásárolni. Decemberben sor került az első 3 milliárd dollárnyi államkötvénycsomag megvásárlására. A Kreml az orosz földgáz árát is jelentősen csökkentette Ukrajnának. 2013. december 17-én Moszkvában Viktor Janukovics ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében írták alá a két ország állami gázcégei azt a megállapodást, amely szerint a tavalyi ezer köbméterenként 400 dolláros átlagárról 268,5 dollárra csökkentik az orosz földgáz árát.

A moszkvai kormányülésen Medvegyev arról is beszélt, hogy Ukrajna az idén még nem látott hozzá a 2,7 milliárd dollárt kitevő gázadósságának törlesztéséhez. Ráadásul Kijev újabb halasztást kér a korábbi tartozásának kifizetésére, és nem fizeti a folyó tartozását sem. Medvegyev szerint ez lényegesen megváltoztatja a helyzetet, és mindezt figyelembe kell venni az új ukrán kormánnyal kialakítandó kapcsolatokban. Elemzők ezt a bejelentést úgy értékelték, hogy Moszkvában nem nézték jó szemmel az ellenzéknek tett hatalompárti engedményeket.

Emellett, miközben Janukovics elnök és a Régiók Pártja egyre azt sulykolták a lakosságnak, hogy ők a megállapodás rájuk eső részét teljesítették, míg az ellenzék és az utcai tüntetők nem állták a szavukat, az ellenzéki pártok új frontot nyitottak. Követelték, hogy azonnal térjenek vissza a 2004-es, az államfő jogköreit a parlament javára jelentősen megnyirbáló alkotmányhoz. Mint emlékezetes, Janukovics 2010-es elnökválasztási győzelme után tért vissza Ukrajna a korábbi, erős elnöki hatalmat biztosító alaptörvényhez.

Az elképzelést még ellenzéki körökben sem fogadta egyöntetű tetszés. Oleg Tyahnibok, a radikális Szvoboda párt vezetője például elsősorban azt kifogásolta, hogy az alkotmány módosítása gyakorlatilag megszüntetné a jelenlegi törvényhozás felhatalmazását, ami újabb parlamenti választások kiírását tenné szükségessé. Márpedig a Szvoboda szerint a parlamenti választásokat az elnökválasztással egy időben kellene lebonyolítani.

Érthetően nem támogatták az alkotmány azonnali módosítására vonatkozó elképzelést a PR-ben sem. A hatalompártnál úgy vélik, hogy az alkotmányt módosító indítvány kidolgozásához legalább két hónapra, talán fél évre is szüksége volna az e célból létrehozandó parlamenti bizottságnak. Olekszandr Jefremov, a PR parlamenti frakciójának vezetője azt sem tartotta jó ötletnek, hogy az alaptörvény módosítását a parlament hajtsa végre egyszerű szavazattöbbséggel, s népszavazás kiírását javasolta.

Az ellenzék részéről ennek ellenére azonnal nekiláttak a megvalósításnak – talán igyekezvén kihasználni a PR-frakció egyes képviselőinek megingását –, s már kedden szavazni szerettek volna az alkotmány módosítása ügyében. Magabiztosságukat jelzi, hogy Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina párt jelenlegi vezetője egy hétfői interjújában odáig ment, hogy kijelentette: az ukrán ellenzék kész kormányt alakítani, és vállalni a felelősséget az ország helyzetéért. A politikus ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy a Régiók Pártjával lépjenek koalíciós kormányzásra. „Ebbe nem egyezünk bele. Magunk hozunk létre egy olyan kormányt, amelyben megbízik a nép, s amellyel hajlandók együtt dolgozni a nyugati partnerek. Ha mi kormányzunk, vállaljuk a felelősséget az elkövetkező eseményekért” – szögezte le Jacenyuk.

A nagy tervek ellenére a keddi parlamenti ülésnap meglehetősen laposra sikeredett. Bár az ellenzék részéről valóban benyújtották a törvényhozásban az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatot, az elfogadásához minimálisan szükséges 226 helyett sajtóhírek szerint csupán 191 támogatót tudtak megnyerni az elképzelésnek, így a kérdést végül napirendre sem tűzték.

A „csendes parlamenti kedd” egyúttal bizonyította, hogy Viktor Janukovics az egy héttel korábban történtek ellenére változatlanul ellenőrzése alatt tartja a hatalompárti politikai erőket. Így nem csoda, hogy a politikai rendezést célzó tárgyalásokon nem következett be újabb áttörés, s aligha járnak sikerrel azok az ellenzéki praktikák és kísérletek, melyek célja, hogy a politika súlypontját az utcáról a parlamentbe helyezzék át.

zzz