Százötvenezer határon túli magyar voksolna

2014. február 20., 06:04 , 684. szám

Múlt héten meghaladta a 150 ezret azoknak a határon túli magyaroknak a száma, akik részt kívánnak venni az április 6-i magyarországi parlamenti választáson.

A nol.hu beszámolója szerint a legnagyobb érdeklődés Romániában tapasztalható, ahonnan hetvenezer kettős állampolgár szavazna. A Szerbiában élő magyarság tagjai közül 22 ezren, Németországból pedig 1500-an jelezték, hogy voksolni kívánnak. Összesen egyébként mintegy hetven államból érkezett regisztrációs kérelem, kétezer a kettős állampolgárságot tiltó szomszédos országokból, köztük Ukrajnából.

A regisztrációt a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező kettős állampolgárok március 22-ig kezdeményezhetik, és ha a körükben az addig hátralévő alig több mint egy hónap alatt nem nő meg ugrásszerűen a szavazási hajlandóság, vélhetőleg 250-300 ezernél nem lesznek többen – véli a magyar portál.

A nol.hu által készített, a választási esélyeket latolgató elemzésből azt is megtudhatjuk, hogy miután a külhoni választók csak a pártok országos listáira voksolhatnak, ha nem lesznek elég sokan, legfeljebb egyetlen képviselői hely sorsát tudják majd befolyásolni. Az pedig csak egészen extrém helyzetben fordulhatna elő, hogy ők döntsék el, melyik politikai oldal szerzi meg a parlamenti – esetleg kétharmados –többséget, vagyis ki és milyen feltételek mellett alakíthat kormányt.

Az Ipsos legutóbbi közvéleménykutatási adatai szerint a biztos szavazó pártválasztók 51 százaléka a Fideszt, 33 százaléka a baloldali összefogást, 13 százaléka a Jobbikot, 2 százalék pedig az LMP-t támogatná. A határon túliak pártpreferenciáit illetően viszont inkább csak becslések láttak napvilágot, és egyes vélemények szerint a körükben a kormányoldal akár a voksok 85 százalékát is begyűjtheti – írja a portál.

Ezekből a feltételekből kiindulva a Political Capital mandátumkalkulátora szerint nem egészen kétszázezer külhoni szavazat kell ahhoz, hogy a Fidesz az országos listáról szerezzen egy pluszmandátumot, de kettőt nyerne, ha 350 ezernél, hármat, ha 650 ezernél többen voksolnának. Ez utóbbi már teljes bizonyossággal kizárható, de a 350 ezer regisztrált választó sem tűnik valószínűnek. Egyébként ebben a helyzetben a külhoniak voksain legfeljebb annyi múlna, hogy a Fidesz 69 vagy majdnem 71 százalékos többséggel alakít-e kormányt.

Ha azonban a két oldal között záródik az olló, és a kormánypártok támogatottsága ötven százalék alá esne, míg a baloldalé 36 százalék közelébe emelkedne, a kétharmados többséget jelentő 132 képviselői hely megszerzéséhez már jól jöhet egyetlen többlet listás szavazat, és ehhez elég kétszázezer körüli külföldi voks. A Fidesz 45, az MSZP negyven százalék körüli támogatottsága mellett pedig az múlhat a határon túliakon, hogy a baloldal meg tudja-e akadályozni, a kormánypártok a Jobbikkal együtt jussanak kétharmadhoz.

Ahhoz viszont a jelenlegi erőviszonyok alapos átrendeződésére lenne szükség, hogy külhoniak voksai döntsék el a parlamenti többség sorsát. Ehhez az MSZP-nek meg kellene szerezni a voksok 45 százalékát, a Fidesznek pedig 40 százalék alá kellene visszaesnie. A mandátumkalkulátor szerint ebben a helyzetben ugyancsak körülbelül kétszázezer külföldi vokson múlhatna, hogy a baloldal száz fővel abszolút többséget szerez, vagy 99 mandátummal kisebbségbe szorul. Más kérdés, hogy ez utóbbi esetben a Fidesz csak a Jobbikkal együtt tudna kormányt alakítani – vagy új választást kellene kiírni.

A mandátumkalkulátor az Országgyűlés összetételének a pártok feltételezett támogatottsága alapján történő előrejelzésére a készítői szerint is csak korlátozottan alkalmas. Arra viszont már használható, hogy megmutassa: melyek azok a kritikus szavazatarányok, amelyek mellett a külhoniak voksai érdemben befolyásolhatják a parlamenti erőviszonyokat.

Erre azonban csak akkor van esélyük, ha a határon túliak túlnyomó többsége valóban a Fideszre szavaz. Minél inkább közelítenek a pártpreferenciáik a magyarországihoz – és minél nagyobb a választáson a részvételi arány Magyarországon –, annál kevésbé lehetnek hatással az eredményre. Ha e körben a kormányoldalt – a kiindulási alapnak tekintett 85 százalék helyett – például hatvanszázaléknyian támogatnák, a jobboldal számára már csak hat-hétszázezer külföldi szavazat hozna egy mandátumot – írja a nol.hu.

Időközben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatta a határon túl élő magyar állampolgárokat az áprilisi országgyűlési választás időpontjáról és a választójog gyakorlásához szükséges tudnivalókról – jelentette az MTI. Az NVI összesen 320 ezer levelet küldött ki az érintetteknek. A vonatkozó szabályozás értelmében a leveleket nem kellett kiküldeni a kettős állampolgárságot tiltó országokba, azaz az ukrajnai és szlovákiai címekre.

(nol.hu/MTI/Kárpátalja)