Hatalomátvétel a régiókban

Ukrajna közismert és totális megosztottsága az elmúlt napok rendszerváltó eseményei kapcsán is megmutatkozott.

A kormányellenes tüntetők és a rendőrség közötti kijevi összetűzések hírére az ország nyugati megyéiben is zavargások törtek ki. A vidéki majdanok hívei elfoglalták a megyei kormányhivatalokat, betörtek az ügyészség, a rendőrség és a titkosszolgálat regionális központjaiba, illetve a rendőrség és a belügyi alakulatok több kaszárnyáját is elfoglalták, ahonnan fegyvereket és lőszert zsákmányoltak. Egyes hírek szerint ezeknek a fegyvereknek egy része azután a kijevi Majdan védőinek kezében tűnt fel.

Egymás után mondtak le az ukrajnai megyék kormányzói. Hétfői állapotok szerint a 26-ból 12 megyei adminisztrációvezetője távozott posztjáról, elsősorban az ország nyugati és középső részein. Számos régióban kísérlet történt arra, hogy tiltakozók saját kezükbe vegyék az irányítást, s megkaparintsák a hatalmat a felbomló állami adminisztrációktól, illetve a Régiók Pártja frakcióinak megszűnése miatt ideiglenesen elbizonytalanodó önkormányzatoktól, ez azonban csak elvétve, részlegesen és rövid időre sikerült nekik.

A megyeközpontokból a járásokba és a vidéki településekre is kisugárzott a forradalom, ahol egymás után szűntek meg a hatalompárt helyi szervezetei, s mondtak le tisztségükről az általa kinevezett hivatalnokok és tanácsi vezetők.

A „forradalmi” események leple alatt egyes régiókban harc indult a hatalomért, amely módszereiben a kilencvenes évek bandaharcaira emlékeztetett. Íme két kárpátaljai példa. Sajtóbeszámolók szerint ismeretlenek gránátot dobtak szombat éjjel Ungváron Viktor Pogorelov polgármester házára, szerencsére a detonációban senki nem sérült meg. Szinte ezzel egy időben Huszton ismeretlenek lövéseket adtak le az egyik helyi – a rendőrség által meg nem nevezett – magas beosztású vezető házára. A lövedékek az ablakon át becsapódtak az épület belsejébe, de az ott lakók közül senki nem sérült meg.

Ehhez képest az ország délkeleti, döntően oroszajkú régiói a béke szigeteinek hatottak ezekben a napokban. Igaz, a nemzeti beállítottságú erőknek ezeken a tájakon is sikerült megsemmisíteniük, vagy legalábbis megrongálniuk, ledönteniük néhány Lenin-szobrot, a középületek elfoglalására, a rend megzavarására irányuló kísérleteiket azonban a hatóságok látványos határozottsággal, ellentmondást nem tűrően akadályozták meg.

Miután Kijevben az ukrán nemzeti beállítottságú pártok kezére került parlament megfosztotta hatalmától Viktor Janukovics elnököt, s hozzálátott a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzés átvételéhez, az ország délkeleti megyéi egymás után nyilvánították ki bizalmatlanságukat az új hatalommal szemben.

Harkivban szombaton kongresszust tartottak az ország délkeleti régióinak önkormányzati képviselői, amelyen a regionális állami adminisztrációk vezetői is jelen voltak. A fórum résztvevői úgy határoztak, hogy amíg Kijevben helyre nem áll az alkotmányos rend, kezükbe veszik a hatalmat. „Mi, valamennyi helyi önkormányzati szerv, Krím Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa, Szevasztopol megye elhatároztuk, hogy magunkra vállaljuk a felelősséget az alkotmányos rend biztosításáért, a törvények és a polgárok jogainak végrehajtásáért a magunk területén” – áll egyebek mellett a kongresszuson elfogadott nyilatkozatban.

A dokumentum szerint az utóbbi napok eseményei Ukrajnában és Kijevben megbénították a központi hatalmat és destabilizálták a helyzetet az országban. A kongresszus résztvevői rámutatnak, hogy az ellenzék nem teljesítette a válság rendezésére vonatkozó február 21-i megállapodás feltételeit. A Legfelsőbb Tanács terror közepette, fegyvertől és gyilkosságoktól fenyegetve működik, ezért véleményük szerint „az ilyen feltételek között elfogadott parlamenti határozatok önkéntessége, legitimitása és törvényessége kétséges”.

A Krím félszigeten, Szevasztopolban Moszkva-barát pártok és szervezetek felhívására mintegy kétezren gyűltek össze a hétvégén orosz zászlókat lengetve, hogy elítéljék „a Kijevben hatalomra került fasisztákat”. Hétfőn a városi tanács rendkívüli ülésén a képviselők új, a település működését biztosítani hivatott – és vélhetően az állami adminisztráció beavatkozását is kiküszöbölő – városi végrehajtó szervet hoztak létre, s az orosz állampolgárságú vállalkozót, Alekszej Csalijt nevezték ki vezetőjéül.

A Krímen ezekben a napokban egymásnak adják a kilincset az orosz politikusok. Vlagyimir Zsirinovszkij Orosz Liberális Demokrata Pártja parlamenti képviselői ottjártukkor kijelentették: „Oroszország megkezdi az útlevelek egyszerűsített eljárás szerinti kiadását. Oroszország követeli az ellenzék és Janukovics között létrejött megállapodás feltételeinek teljesítését. És ami a fő, amennyiben a krímiek népszavazáson úgy döntenek, vagy a Krím Legfelsőbb Tanácsa fordul Oroszországhoz a csatlakozást kérve … Oroszország nagyon gyorsan dönteni fog ebben a kérdésben.”

Nemrég Mihail Szaakasvili egykori grúz elnök arról beszélt, hogy Oroszország Krím esetében ugyanazt az utat választhatja, amelyet Abháziában és Dél-Oszétiában már kipróbált, s amely az orosz útlevelek kiadásával kezdődik...

(zn.ua/pravda.com.ua/karpatalja.ma//MTI/Kárpátalja)