Nyitásváró rendezvény Beregszászban Horváth Anna emlékét méltatva

Pásztor Ferenc-díjjal tüntették ki Grezsa Istvánt

2024. november 7., 16:30 , 1236. szám

A Zahid Finance Group Kft. és Magyarország Beregszászi Konzulátusa Horváth Anna születésének 100. évfordulója alkalmából különleges nyitásváró programsorozatot szervez, melynek első rendezvényére november 5-én került sor a hamarosan átadásra kerülő Horváth Anna Múzeumban és Alkotóházban, valamint a mellette található Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban. Az alkalommal a szervezők méltó módon emlékeztek meg Horváth Anna szobrászművész, keramikus, érmész, grafikus, közíró életéről és munkásságáról. A rendezvény keretében adták át a Pásztor Ferencről, az egyik szovjet lágerben mártírhalált halt egykori beregszászi püspöki helynökről elnevezett díjat is, melyet ezúttal Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke kapott.

A rendezvény kezdetén a jelenlévők rövid tárlatvezetésen vettek részt a beregszászi római katolikus templom mellett található Horváth Anna Múzeumban és Alkotóházban, ahol megtekintették a művésznek a már itt elhelyezett festményeit, grafikáit és kerámiaszobrait. A program ezután a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban folytatódott, ahol ünnepélyes keretek között adták át immár tizedik alkalommal a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség által alapított Pásztor Ferenc-díjat. Az elismerést minden évben egy olyan személy kapja, aki sokat tett az egyházközségért, annak fennmaradásáért és működéséért. A díjazott ezúttal Grezsa István volt, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az egyházközség infrastrukturális fejlesztésében. A díjat Molnár János beregszászi esperes-plébános adta át a kitüntetettnek.

A laudációban Bárdos István fizikatanár kiemelte: Grezsa Istvánnak a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosként a Kárpát-medencei kormánytámogatások felügyelete és a kulturális-nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása volt a feladata, később Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős kormánybiztosként jelentősen hozzájárult a vidékünkön működő óvodák felújításáért, mely a jövőbe vetett hit egyik szimbólumává is vált. Bárdos István emlékeztetett arra, hogy Grezsa István nevéhez fűződik a megyénkben rendkívül sikeresen megvalósult Magyar Ház Program, s Beregszász is sokat köszönhet neki, hiszen meghatározó szerepet vállalt II. Rákóczi Ferenc lovas szobra és a Fedák Sári-szobor felavatásában, illetve komoly összeggel támogatta a Sevcsenko-szobor felállítását is. Az általa irányított projektek amellett, hogy rendszerint nemzetiségtől függetlenül szolgálták a helyiek érdekeit, hozzájárultak a Magyarország és Ukrajna, azon belül Kárpátalja közötti politikai, gazdasági, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi és humanitárius kapcsolatok fejlődéséhez.

A díj átvételét követően Grezsa István beszédében elmondta, őt úgy nevelték, ha kap egy megbízatást, egy feladatot, azt becsülettel végezze el, nem pedig a díjakért, az elismerésért. „A tavaly azonban megtörtek bennem valamit a felvidéki reformátusok, akik alapszabályt módosítottak, hogy ki tudjanak tüntetni. Most pedig a beregszászi római katolikusok elismerését vehettem át, ami nagy megtiszteltetés. A díjon túlmenően alkalmat kaptam, hogy megköszönjem azt a sok kedvességet és szeretetet, amit itt tapasztaltam Kárpátalján. Külön élmény számomra, ahogy a laudációban is elhangzott, hogy »hosszú kényszerszünet után« jöhettem ide, pontosabban hosszú ideig arra kényszerítettek, hogy elzárják előlem Kárpátalját, így a benne élő embereket is” – fogalmazott az egykori kormánybiztos. „Van még itt teendő, Rahótól egészen Viharoskáig, és azt szeretném, ha a magyar állam, a magyar nemzetpolitika ezt pótolná, s ebben nagy örömmel vállalnék szerepet akár magánemberként, akár hivatalnokként. Mert meggyőződésem, hogy legyen bármilyen nehéz is egy időszak, ahogy az egész Kelet-Közép-Európa, benne a Kárpát-medence és azon belül Kárpátalja is rövid és hosszú távú sikerre kell hogy »ítélve« legyen” – hangsúlyozta Grezsa István, majd annak kapcsán, hogy a díjat éppen egy helyi művész tiszteletére szervezett emléknapok keretében vehette át, elmondta: „Ez emlékeztet arra, hogy egy népet és egy népcsoportot is egyetlenegy dolog őrizhet meg, ez pedig a kultúra. Bennünket értelemszerűen a magyar kultúra. A kultúra pedig elképzelhetetlen az anyanyelv megőrzése és védelme nélkül, mint ahogy elképzelhetetlen az anyanyelven történő oktatás fejlesztése és megszervezése nélkül. […] Én abban vagyok érdekelt és abban bízom, hogy minden negatív érzés ellenére, ha itt véget ér ez a mostani súlyos konfliktus, nagyon sok kárpátaljai haza fog jönni, mert egyszerűen nem érzi jól magát másutt. Azt is remélem, hogy mindig patrióta magyar kormány lesz akkor, amikor építkezni kell, és ebben a munkában díjtól függetlenül is, díjazottan pedig különösen számíthatnak rám” – tette hozzá a kitüntetett, köszönetet mondva az elismerésért.

Elsőként gratulált a díjhoz Tarpai József, a Zahid Finance Group Kft. igazgatója, a Horváth Anna Múzeum alapítója, aki felszólalásában elmondta: Horváth Annát méltatva délelőtt a művész nevét viselő iskolában jártak, ahol „felemelő volt látni, ahogy a tanulók készültek, megőrzik Anna néni emlékét, s van egy kis múzeum is az iskolában, ahol a keramikus alkotásait láthatjuk. Nekünk kötelességünk megemlékezni Anna néniről, hiszen sokan nem ismerték őt személyesen” – szögezte le. Az elmúlt években több alkotóházat sikerült átadni megyeszerte, s az igazgató úgy véli, hogy a magyar kormány támogatásával a Horváth Anna Múzeum és Alkotóház is be kell hogy teljesítse azt a misszióját, amelyet korábban kitűztek célként. Tarpai József emlékeztetett arra, hogy Horváth Anna hagyatékát a Magyarországon élő Finta Éva József Attila-díjas költő kezeli, majd köszönetet mondott Magyarország ungvári és beregszászi külképviseleteinek azért, hogy „segítettek abban, hogy a hagyaték hazakerüljön és a közönség elé táruljon” – hangsúlyozta. „Feladatunk, hogy Horváth Annán keresztül is bemutassuk azokat az embereket és méltó emléket állítsunk nekik, akik – bár abban az időben sem volt egyszerű, amikor ők éltek – meg tudtak maradni magyarnak, embernek” – fűzte hozzá Tarpai József.

„Horváth Anna mind a mai napig generációk példaképe és tanítója” – jelentette ki Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője. „Életművét nem érintette meg semmiféle piaci törekvés, számára a művészet sosem vált árucikké, hanem az mindvégig megmaradt egy belső indíttatásból táplálkozó önkifejezési eszköznek. Horváth Anna munkái nem galériák polcaira, hanem múzeumokba illenek. Azokban egyszerre jelenik meg az itt élő emberek tehetsége, kreativitása, küzdelme a túlélésért. Kapcsolata a művészettel egyedülálló, autodidakta módon sajátította el a szükséges ismereteket. Nagy jelentőségű, hogy a magyar kormány támogatásával megépült a Horváth Anna Múzeum, amely méltó helyszíne lehet az életmű bemutatásának” – hangsúlyozta a diplomata.

„Úgy gondolom, hogy kultúra nélkül nem működhet a jelen, és nem bízhatunk a jövőben sem. Fontos, hogy mindig legyenek olyan fáklyavivő emberek, mint amilyen Horváth Anna is volt, aki a nehéz időkben is kitűnően tudott alkotni. Amit ő készített, az egy korszak lenyomata” – fogalmazott beszédében Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, Horváth Anna tanítványa, aki örömét fejezte ki a múzeum létrejötte kapcsán. Megható hangvételű felszólalásában a szobrászművész úgy emlékezett vissza egykori mesterére, mint egy önzetlen emberre, aki felkarolt mindenkit, akiben tehetséget és értékeket látott, s azokat is, akik valamilyen testi hiányossággal küzdöttek, utóbbiak élete Matl Péter elmondása szerint Anna néni támogatásával nyert értelmet.

A rendezvény záróakkordjaként levetítették a Fehér Rita által rendezett Mindenki Annuskája című dokumentumfilmet.

CsA