Az érelmeszesedés

2014. április 24., 00:43 , 693. szám

Még gyermek voltam, amikor nagyanyámnak érelmeszesedése volt, majd szívinfarktus következtében elhunyt. Már én is korosodom, és félek, nem alakulhat-e ki nálam örökletes alapon az érelmeszesedés, vezethet-e szívinfarktushoz, és mit lehet tenni a kór elkerüléséért? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy beregrákosi olvasónk. Kérdéseit dr. Vackó László belgyógyászhoz, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosához továbbítottuk.

– Az érelmeszesedés nagyon aktuális téma, mivel ez a betegség a leggyakoribb szív- és érrendszeri probléma, és az egész világon a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetnek a legtöbb halálesethez. Az érelmeszesedés végső stádiuma a szívinfarktus, illetve az agyvérzés, s ez a két leggyakoribb halálok – indítja beszélgetésünket a doktor.

– Miként zajlik le az érelmeszesedés folyamata?

– A vérplazma nemcsak vérelemeket, de bizonyos szinten zsírokat, nevezetesen lipideket és glikoproteinokat is tartalmaz. Az utóbbiak egyik legismertebb összetevője a koleszterin, melynek két frakciója ismert: a magas tömörségű és az alacsony tömörségű glikoprotein. Az előbbi hasznos, nagyon fontos szerepet játszik a szervezet, benne az agyi idegsejtek felépítésében, az utóbbi viszont káros. Ez a „rossz” koleszterin blokkokat képez a bizonyos állapotok miatt károsodott érfalon, mely blokkokat úgy kell elképzelni, mintha kis dombok jelennének meg az ér falán, majd az évek során lassan növekednek befelé. Mészlerakódás következik be a kötőszövetsejtekben, s kialakul az ateroszklerózis, vagyis az érelmeszesedés. A fent említett „dombok” nem az egész érfalon, hanem annak egyes helyein jelennek meg, s egyre jobban beszűkítik az ér belső terét. Minél inkább elzárják az eret, annál kevesebb vér áramlik át azon, így egyre kevesebb oxigént kapnak azok a szervek, melyekhez a vér elszállítaná a nevezett anyagot. Majd teljesen elzáródhat az ér, s a mészlerakódás mögötti terület – mivel nem kap oxigént – elhal. Ezt az elhalást nevezzük infarktusnak. Ha a szívben következik be, akkor szív-, ha az agyban, akkor agyi, ha a tüdőben, akkor tüdő-, ha pedig a vesében, akkor veseinfarktusról beszélünk. S akár az első infarktus is halálos lehet.

– Milyen tényezők idézik elő az ateroszklerózist?

– Az egyik legveszélyesebb faktor a dohányzás, s nem sokkal marad el tőle az egészségtelen táplálkozás (a zsíros ételek fogyasztása). Természetesen nem növényi, hanem állati zsiradékokról beszélek. A harmadik helyen állhat a mozgásszegény életmód. Ugyancsak rizikófaktor az elhízás, a magas vérnyomás, s öröklődhet is a magas koleszterinszint kialakulására való hajlam. Bővebben szólnék a helytelen táplálkozásról. Vidékünkön is túl sok vörös húst (sertés-, illetve szarvasmarhahúst), és aránylag kevés zöldséget, salátát, gyümölcsöt, illetve nagyon kevés halat fogyasztanak az emberek. Pedig a hal, s pláne a tengeri hal húsa igen egészséges, az utóbbi ugyanis olyan, nem telített zsírokat tartalmaz, melyek lebontják a „rossz” koleszterint. Példát vehetünk a japánoktól, akik sok tengeri halat, zöldséget, gyümölcsöt, tengeri növényt fogyasztanak, s nagyon magas az átlagéletkoruk, talán a legmagasabb a világon. A magyar konyha viszont, sajnos, nagyon zsíros. S az is káros, de elterjedt gyakorlat, hogy vidékünk megannyi lakosa este, vacsorára eszik sokat, s még rosszabb, ha sok zsíros ételt fogyasztanak. Az ebédnek kellene a főétkezésnek lennie, de maximum este 5-6 óra tájban legyen a főétkezés, nem később, hogy 4-5 óra teljen el a lefekvésig, s addigra lebontódjon a táplálék. S a stressz is kerülendő, mert a folyamatos stressz ugyancsak rizikófaktornak számít.

– Mit tehetünk az érelmeszesedés ellen?

– Az egész világon a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Először is fontos évente megméretni a koleszterinszintünket, s a vérnyomásunkat is meg-meg kell méretnünk. Aki dohányzik, hagyjon fel ezzel a káros szenvedélyével. Nagyon fontos, hogy helyesen táplálkozzunk. A nap folyamán elfogyasztott élelmiszerek 30-40 százaléka legyen zöldség és gyümölcs, s ezek felét fogyasszuk el nyersen, nagyon jó hatása van például a nyers sárgarépának, a nyers zsenge karalábénak. Ugyancsak ajánlom a kiwit, a szedret, az áfonyát. Egészséges táplálék a hagyma, a fokhagymából nagyon sok koleszterinelleni gyógyszert állítanak elő. Nagyon fontos, hogy korlátozzuk az állati eredetű zsiradékok – a vaj, a tejföl, a tejszín, a szalonna, a sertéshús – bevitelét (a sertéshús nagyon zsíros, és sok koleszterint tartalmaz). Fogyasszunk inkább baromfit, de ne zsíros húsú kacsát, libát, hanem csirkét, pulykát, a vörös húsok közül pedig borjúhúst. Nagyon egészséges a nyúlhús, mely szinte nem is tartalmaz koleszterint. Borból megengedett napi 1-1,5 deci megivása húsétel után, a borban lévő savak ugyanis lebontják a koleszterint, de senkit sem akarok alkoholfogyasztásra biztatni… Igen fontos a testmozgás, a sétálás, a túrázás, az aktív, mozgással egybekötött stresszoldó pihenés. Túlsúly esetén pedig csökkentsük a testsúlyunkat, már pár kiló leadása esetén is csökken a koleszterinszintünk.

Ha mindemellett mégis magas a koleszterinszintünk, akkor forduljunk orvoshoz, aki speciális, koleszterincsökkentő gyógyszereket ír fel. Ezeknek az orvosságoknak két csoportjuk van: statinok és fibrák. Az orvos pedig megállapítja, hogy melyik csoportból milyen gyógyszert és milyen dózisban írjon fel az adott betegnek. Végezetül ezúton is azt szeretném mindenkinek üzenni: vigyázzunk az egészségünkre!

Lajos Mihály