VI. Kárpátaljai Vőfélytalálkozó

„... nagy menyegző van itt készülőben”

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Bacskai Béla szalókai nagyvőfély hat évvel ezelőtt szervezte meg az első kárpátaljai vőfélytalálkozót. Olyan, kulturális szempontból értékes rendezvényt akartak szervezni, mely azon túl, hogy a vőfélyszakma rejtelmeit mutatja ba, megőrzi és tovább ápolja az utókor számára ezt a szép hagyományt. Az évek múlásával a vőfélytalálkozó Kárpátalja egyik legnépszerűbb kulturális rendezvényévé nőtte ki magát. A VI. Kárpátaljai Vőfélytalálkozó április 27-én a munkácsi járási Szernye községben került megrendezésre, melyen nyolc kárpátaljai, két magyarországi és két felvidéki vőfély mutatta be tudományát. A szervezésben a kulturális szövetségen és Bacskai Béla nagyvőfélyen kívül szerepet vállalt a KMKSZ Szernyei Alapszervezete, valamint a helyi községi tanács és a település lakosai is.

A vőfélyeket és az érdeklődőket a Szernyei Községi Tanács udvarán Bacskai Béla nagyvőfély fogadta: az érkezőket Szalókáról érkezett tüzes pálinkával és pogácsával fogadták. A finom falatok mellé a derceni Szabó Gyula és népi zenekara magyaros muzsikát játszott.

A községi tanács udvarán az alkalomhoz illő népművészeti tárlat volt látható Tóth Béla szernyei gyűjtő jóvoltából. A gyűjtemény azt igyekezett illusztrálni, milyen tárgyakat vitt magával a menyasszony hozományként a házasságba. A szállításhoz igénybe vett, vászonból készült zsákokon kívül megtekinthetőek voltak itt evőeszközök, párnák, komakendők, guzsalyok, valamint díszesen varrott terítők is. A tárlattal szemben pedig egy, a Szalókán és környékén régebben zajlott lakodalmak, valamint az előző kárpátaljai vőfélytalálkozók pillanatait megörökítő fotókiállítás várta a nagyérdeműt.

Miután mindenki megérkezett, finom ebéddel látták vendégül a vőfélyeket, valamint a közeli s távoli falvakból érkezett küldöttségeket. Köszöntő beszédet mondott Zsidik Sándor, Szernye polgármestere, aki örömtelinek nevezte, hogy ez a szép kulturális esemény községükben kerülhet megrendezésre: reményei szerint nem utoljára.

Az ebédhez a vőfélyek közül a Dobóruszkáról érkezett Fulajtár Bernát mondott pálinkaköszöntőt, majd vidám falatozás kezdődött Szabó Gyuláék muzsikájára. A töltött káposztát annak felszolgálása előtt a Császlóci Csicsergő Csajok nevű asszonykórus néhány tagja – köztük Roják Mária, Császlóc polgármestere, a KMKSZ Császlóci Alapszervezetének elnöke – kínálta dallal. Roják Mária elmondta, hogy a vőfélytalálkozókra eddig mindig a császlóciak készítették a töltött káposztát. Arra kérte a vendégeket, fogyasszák az ételt olyan nagy szeretettel, mint amilyen szeretettel ők készítették.

Az ebéd végén a nagyérdemű az utcára vonult, ahol hamarosan összeállt a lakodalmi menet. A tavalyi évhez hasonlóan a lakodalmi jelenetet a Korolovics Valéria vezette derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes tagjai adták elő hét táncos pár, egy vőlegény és a menyasszony, vőfélyük Fodor Béla, valamint a násznép segítségével Szabó Gyula és népi zenekara muzsikájára. Az „ifjú pár” és a vigadozó násznép innen lassú menetben a vőfélytalálkozó fő helyszínére, a községi futballpályára vonult nagy érdeklődést váltva ki útközben a lakosok – főként az idősebb generáció – köréből. Az utca egyes részein az Ajakról érkezett Rajzinger Csaba vőfélytudományához híven magyar – táncba és lakodalomba hívogató – rigmusokat mondott. A pálya előtt magyar néptáncot lejtettek a párok, majd a színpadon kezdetét vette a hivatalos megnyitó, melynek során Bacskai Béla a jelenlévők között köszönthette Gulácsy Gézát, a KMKSZ alelnökét, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnökét, Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, valamint Bíró Okszánát, a Munkácsi Járási Közigazgatási Hivatal elnökhelyettesét.

Gulácsy Géza beszédében kiemelte: „Tudjuk, a vőfélyeknek a feladatai a lakodalommal, a házassággal kapcsolatosak. Tudjuk azt is, hogy a házasság, valamint a család a társadalom magja és alapja. Nem véletlen az, hogy az ősi társadalmak is az emberi létnek a komoly fordulópontjai – mint pl. a születés, halál, valamint a házasság – köré egész ceremóniarendszereket építettek fel. Mára persze ezek a ceremóniarendszerek megkoptak, leegyszerűsödtek, és ezért ennek a találkozónak egyik fontos feladata, hogy a magyar kultúrának ezt a részét ápolja és fenntartsa továbbra is. A másik fontos feladat anyanyelvünk megőrzésével kapcsolatos, hiszen tudjuk jól, hogy a vőfélyek rigmusai között számos nyelvi fordulattal találkozhatunk, amelyek ma a köznyelvből már kikoptak: így ilyen szempontból is egy fontos missziót tölt be ez a találkozó. És harmadsorban a legfontosabb és legnehezebb feladata, hogy mindannyian jól érezzük magunkat.” Gulácsy Géza köszönetet mondott a szernyei községi tanácsnak, a KMKSZ-alapszervezetnek, a főzőasszonyoknak, zenészeknek, valamint a vőfélyeknek a találkozó megszervezésében vállalt munkájukért.

Majd bemutatkoztak maguk a vőfélyek, humoros rigmusokban szólva magukról, valamint szakmájukról, melynek kapcsán sok érdekesség is kiderült. A derceni Kopasz Béla pl. életpályája kapcsán elmondta, hogy tizennyolc éve vőfélykedik, és 199 lakodalom van a háta mögött. Hozzá képest még ennél is nagyobb karriert mondhat magáénak a dobóruszkai 71 éves Fulajtár Bernát, aki elmondása szerint 55 éve foglalkozik vőfélykedéssel, és több mint ötszáz lakodalmat vezényelt le.

A vőfélyek közül többen igen fiatalon kezdték a szakmát. A nagydobronyi Misák János pl. 16-17 éves korában vezette le az első lakodalmat. A találkozó egyik legfiatalabb résztvevője a maga huszonnégy évével a Makkosjánosiból érkezett Fazekas Attila volt, aki fiatal kora ellenére minden eddigi vőfélytalálkozón részt vett. Arra kérte a jelenlévőket, jó szívvel mulassanak. „A jó magyar mulatsághoz nem kell gőg, nem kell harag, csak szeretet kell, mely a szívünkből fakad” – mondta.

A Nagyecsedről érkezett Tóth Miklós a közelmúltban néhány táncos kíséretében vendégfellépőként szerepelt a Fölszállott a páva című műsorban. Ide, Szernyére is több táncossal érkezett.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ajakról érkezett Rajzinger Csaba pedig bemutatkozását követően máris meghívott minden jelenlévőt az augusztusban megrendezésre kerülő Ajaki Lakodalmas Fesztiválra.

A továbbiakban rövid kulturális műsor keretében bemutatkoztak a helyi óvodások, valamint a Szernyei Műkedvelő Együttes. A barkaszói műkedvelők egy csigatészta-készítő jelenetet adtak elő. A derceni Fodor Béla lakodalmas köszöntőt mondott, majd kezdetét vette a lakodalmas műsor.

Az álmenyasszony kikérését a derceni Kopasz Béla, a vőlegénybúcsúztatót pedig a császlóci Kiss Róbert vezette le. Az igazi menyasszony kikérésének procedúrája az ajaki Rajzinger Csaba feladata volt, míg a menyasszonyt a szülőktől a nagyecsedi Tóth Miklós búcsúztatta. Köszöntőverset a bolyi Illés László, pálinkaköszöntőt Tóth Miklós mondott, majd megkezdődött a vacsora felszolgálása. Közben fellépett a nemrég alakult ungvári Csipkés együttes is, akik produkciójukkal kivívták a közönség elismerését. Leveshez és töltött káposztához a nagydobronyi Misák János, míg a húshoz a kisgejőci Kaszás Roland szavalt verset. Borköszöntőt Fulajtár Bernát mondott. A menyasszonytáncot Fodor Béla vezette le, majd humoros lakodalmas történetekkel Fulajtár Bernát szórakoztatta a közönséget. Megjegyzendő, hogy a szórakoztatásban a jánosi Fazekas Attila is nagy szerepet vállalt.

Végül bekötötték a menyasszony fejét, melyet Rajzinger Csaba vezetett le, majd az újasszony-köszöntőt Bacskai Béla tartotta, aki a vőfély záró szózatával zárta a lakodalmat.

Végezetül minden vőfély a színpadra vonult, ahol Bacskai Béla emléklapokkal és ajándékkal köszönte meg a részvételt.

F.Zs.