„Csapdába került az ukrán kormány”

2014. május 15., 07:03 , 696. szám

A számtalan kijevi és külföldi figyelmeztetés ellenére mégis megtartották a népszavazást vasárnap Donyeck és Luhanszk megyékben a két keleti régió önállóságáról.

Néhány hét alatt több mint 3 millió szavazólapot nyomtattak és 1200 szavazókört készítettek elő a referendumra, derült ki a híradásokból. Egy illetékes elmondta, hogy nehezen tudták előteremteni a szükséges papírmennyiséget. A népszavazás költségeit állítólag magánszemélyek állták.

Denisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” egyik vezetője hangsúlyozta, hogy a népszavazáson nem a terület autonómiájáról vagy függetlenségéről, hanem a szuverenitásról kérdezik az embereket. „Szuverenitás alatt az önrendelkezéshez való jogunkat értjük” – tette hozzá.

Az ukrán média és a kijevi illetékesek a szakadárok és a kormányerők közötti szórványos összecsapásokról számoltak be a térségből ezen a napon. Számos sajtójelentés foglalkozott a népszavazás körüli szabálytalanságokkal. (Bár meghívtak külföldi megfigyelőket a népszavazásra, egy sem érkezett az Oroszországgal határos térségbe, még magából Oroszországból sem.) Ezzel szemben az orosz állami televízió tudósításaiból azt szűrhettük le, hogy a régióban ünnepi hangulatban folyik a népszavazás. Roman Ljahin, a „Donyecki Népköztársaság” választási bizottságának elnöke vasárnap délelőtt arról számolt be, hogy „kivételesen magas” a részvétel a referendumon.

Ljahin már vasárnap este bejelentette, hogy az előzetes eredmények szerint a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. A szavazócédulák 0,74 százaléka érvénytelennek bizonyult. A választási bizottság elnöke szerint a részvételi arány 74,87 százalékos volt.

A szavazók 94-98 százaléka a kelet-ukrajnai Luhanszk megye függetlensége mellett döntött – közölte valamivel később Olekszandr Malihin, a szakadárok által egyoldalúan kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” választási bizottságának elnöke. Az előzetes adatok szerint a részvételi arány 81 százalékos volt.

Ezzel szemben Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő hétfőn azt állította belügyi és szakértői adatokra hivatkozva, hogy a szakadár népszavazásokon Luhanszk megyében 24 százalék körüli, Donyeck megyében pedig valamivel több mint 32 százalékos volt a valós részvétel.

Az Európai Unió országai, illetve az Egyesült Államok azonnal bejelentették, hogy nem fogják elismerni a kelet-ukrajnai népszavazások eredményeit. Egyedül Moszkvában közölték, hogy tisztelettel viszonyulnak a kelet-ukrajnai lakosok akaratnyilvánításához. Ennek ellenére a donyecki, valamint a luhanszki „népköztársaságok” még hétfőn egyoldalúan kinyilvánították Ukrajnától való függetlenségüket a népszavazások eredményére hivatkozva.

„A kijevi junta önkényétől és véres diktatúrájától, a fasizmustól és a nacionalizmustól független, saját utat választottunk, mégpedig a szabadság, a törvény diadalának útját” – jelentette ki Valerij Bolotov, Luhanszk megye önjelölt „népi kormányzója”.

Denisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” társelnöke azt kérte Moszkvától: vegye fontolóra Donyeck megye beolvasztását Oroszországba. Pusilin donyecki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a vasárnapi referendum eredménye alapján mostantól a „Donyecki Népköztársaság” szuverén állam. Az Oroszországhoz intézett kérés alátámasztásául a szeparatista vezető „a nép akaratára” és a „történelmi igazságra” hivatkozott.

A kiáltvány szerint, amelyet Pusilin felolvasott, a „Donyecki Népköztársaság” állami vezetésének legfelsőbb szerve a legfelső tanács lesz. E testületet a donyecki szeparatisták kormánya és biztonsági tanácsa hozza létre közösen.

Az ukrán lapok többsége hasonlóan értékelte a „népszavazás” nyomán előállt helyzetet, a hangsúlyt az akartnyilvánítások törvénytelenségére, illetve a lebonyolítás során tapasztalt szabálytalanságokra helyezték.

Mihajlo Pohrebinszkij, a kijevi politika- és válságkutatási központ igazgatója a Vzgljad című ukrán napilap hétfői számában kijelentette: a szeparatista népszavazások törvényellenesek, de komoly jelzések Kijev számára. A szakértő rámutatott arra, hogy Ukrajnában a jogszabályok nem teszik lehetővé regionális népszavazás megrendezését, csak országosét. Ugyanakkor szerinte amennyiben kiderül, tömeges volt a részvétel a Donyeck és Luhanszk megyében tartott referendumokon, akkor érthetővé válik, hogy ténylegesen hányan támogatják a régió státuszának megváltoztatását. Kifejtette, hogy ebben az esetben Kijevnek és a nemzetközi közösségnek figyelembe kell vennie a referendum eredményét. Még ha a népszavazásnak nem is lesznek jogi következményei, akkor is tenni kell valamit a Donyec-medencében jelenleg uralkodó hangulattal, és ideje Kijevnek tárgyalásokat kezdenie a régió képviselőivel – tette hozzá.

A Vesztyi című lap szerint akármilyen lesz is a referendum eredménye, már most világos, hogy sem Kijev, sem a Nyugat nem ismeri el. Ennek azonban semmi jelentősége, hiszen a krími népszavazást sem ismerte el a nemzetközi közösség java része, a félsziget mégis Oroszország részévé vált – írta az újság, amely szerint ugyanakkor nem szabad a Krím és a Donyec-medence közé egyenlőségjelet tenni. Emlékeztetett arra, hogy a Krím félszigeten teljes orosz katonai megszállás alatt tartották meg a népszavazást, és ami a lap szerint a legfontosabb: már akkor megvolt a döntés a Kremlben a terület Oroszországhoz csatolásáról. „Most úgy tűnik, nincs ilyen döntés a Kremlben” – vélte a lap.

„Csapdába került” az ukrán kormány az önállósodási népszavazások után – írta elemzésében a Financial Times, melyet az MTI ismertetett. A londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva ezt a kifejezést használta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, de Kijev a brit újság kommentátorai szerint is komoly dilemma elé került. Ha az ukrán kormány nem tesz semmit – mondják –, akkor az oroszpárti szeparatisták fokozatosan átveszik az ellenőrzést az egész térség felett, ha azonban folytatja a fegyveres biztonsági műveleteket a régióban, akkor a lakosság éppen azon rétegét haragítja még jobban magára, amely felett meg akarja őrizni fennhatóságát. Mindemellett az ukrán hadműveletek ürügyet adhatnak Moszkvának a „békefenntartást” és „az orosz ajkú lakosság védelmét” célzó katonai beavatkozásra. A Financial Times által idézett elemzők szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy Moszkva a Krímhez hasonlóan a kelet-ukrajnai térséget is annektálná, mivel egy ilyen lépés sem a térségben, sem Oroszországban nem lenne népszerű. A népszavazás azonban mindenképpen Vlagyimir Putyin orosz elnök malmára hajtja a vizet, mivel még több muníciót ad a kezébe az Ukrajna „föderalizálását” célzó stratégiájához.

A kelet-ukrajnai megyék az el nem ismert Abházia sorsára juthatnak – vélekedett a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva Leonyid Ivasov orosz politológus. Az úgynevezett Orosz Geopolitikai Akadémia elnöke azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Luhanszk és Donyeck megyék egyesülnek Oroszországgal. Azt mondta, hogy bár az orosz lakosság támogatja Délkelet-Ukrajnát, a Kremlnek azonban óvatosabbnak kell lennie, vagyis nem szabad elismernie az ukrajnai régiók függetlenségét. Szerinte Moszkva Délkelet-Ukrajnát a Grúziától 1991-ben elszakadt Dél-Oszétia és az 1992-ben függetlenségét kikiáltó Abháziához hasonlóan kezelheti. Oroszország 2008 szeptemberében Dél-Oszétiában villámháborút vívott Grúziával, majd azt követően elismerte a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. (Moszkva példáját mindössze néhány latin-amerikai ország követte, a nemzetközi közösség elsöprő többsége nem ismeri el Abházia és Dél-Oszétia állami függetlenségét.)

(MTI/zn.ua/unian.ua/hk)