Allergiás folyamatok következtében kialakult arcüreggyulladás

2014. július 10., 07:18 , 704. szám

Folyik az orrom, fáj a fejem, köhécselek, de nem vagyok lázas, és egy éve, nyáron pollenallergia ellen kezeltek. Egyszerűen megfáztam, vagy az egész kapcsolatban lehet az allergiámmal? – érdeklődött e-mailjében egy bátyúi olvasónk. Kérdéseit dr. Minya Józsefhez, a Tiszaújlaki Keresztyén Egészségügyi Központ orvosához továbbítottuk.

– Elképzelhető, hogy allergiás folyamatok következtében kialakult arcüreggyulladásról van szó – magyarázza beszélgetőtársam. – Többen fordultak már hozzánk ezzel a problémával. A betegek ilyenkor megfázásos tünetekre, fejfájásra, orrfolyásra, köhécselésre, a torok környezetében tapasztalt diszkomfortérzésre panaszkodnak, de nincs lázuk. Ilyenkor, nyáron, a pollenallergia szezonjában könnyen lehet, hogy allergiás folyamat által beindított arcüreggyulladásban szenvednek. Sajnos, már gyermekkorban is jelentkezhet ez a probléma, különböző szintű tünetcsoporttal, több szimptómával együtt, vagy akár csak eggyel. Ilyen tünet lehet az orrgyulladás, a könnyezés, az orrfolyás.

Az arcüreggyulladásnak amúgy nincsenek specifikus tünetei, de ha a páciens röntgenvizsgálaton esik át, igazolódhat, hogy van-e arcüreggyulladása, s ha igen, egy- vagy kétoldali. Tipikus arcüreggyulladásnál láz is jelentkezik, s vagy szeles, hűvös idő váltja ki, vagy vírusos fertőzés szövődményeként jelentkezik. Nyári időben viszont inkább allergiás folyamatok váltják ki, ezt jelzi, hogy nincs jelen a vírusos fertőzés miatt kialakult láz. Allergia esetén az orr nyálkahártyájának allergiás gyulladása elzárja az arcüreg nyílásait, az arcüreg nem levegőzik normálisan. Ezáltal jó táptalaj a baktériumok számára, melyek elszaporodnak így az allergiás folyamatok arcüreggyulladáshoz vezethetnek. Ha a beteg már több, mint egy hete panaszkodik orrdugulásra, orrfolyásra, akkor már gyanakodhatunk arcüreggyulladásra.

– Miképp kezelik a pácienst?

– A beteg mindenképpen forduljon orvoshoz, mert az arcüreggyulladás krónikussá válhat, és különböző súlyos következményekhez, például agyhártyagyulladáshoz is vezethet. A szakember a kivizsgálás során röntgenvizsgálatra, és – mivel allergia állhat a háttérben – allergiavizsgálatra utalja a pácienst. Az utóbbi laboratóriumi általános vérvizsgálatból és allergiatesztből áll.

Ha bebizonyosodik, hogy allergia miatt kialakult arcüreggyulladással állunk szemben, akkor egyrészt az arcüreggyulladást szüntetjük meg, másrészt az allergiát csillapítjuk, tünetmentessé téve a beteget. Mivel nagyon kevés antibiotikum hatékony az arcüreggyulladással szemben, ezért a beteg semmiképpen se próbálkozzon meg az öngyógyítással, mivel a helytelenül megválasztott kezelés következtében krónikus arcüreggyulladás alakulhat ki. Az orvosnak kell kiválasztania a hatékony antibiotikumot, annak dózisát és a kezelés időtartamát.

Külön terápiát alkalmazunk az allergia ellen, ami nem más, mint a szervezet immunrendszerének hibás reakciója. Van ételallergia és van pollenallergia. Az előbbi kezelése könnyebb, hiszen ha rájövünk, mely ételek váltják ki az allergiás reakciót, kiküszöbölhetjük a beteg étrendjéből az allergén táplálékokat. A pollenek viszont itt vannak körülöttünk, és nehezebb védekeznünk ellenük. Az allergiás folyamatok által kiváltott arcüreggyulladásért pedig meghatározó módon a pollenallergia felel. Az allergológus szakorvos allergia elleni gyógyszerekkel megszüntetheti az akut allergiás állapotot, lecsillapítja a pollenallergia hatásait, de magát a pollenallergiát nem tudjuk megszüntetni, csak tünetmentessé tehetjük a beteget, s az allergia elleni kezelés a pollenszezon egész időszakára is elhúzódhat.

Lajos Mihály