Közösségépítés és versenyképes tudás

Interjú Balog Zoltán miniszterrel

Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrások minisztere kétnapos kárpátaljai látogatása során ungvári és beregszászi megbeszélést követően szombaton részt vett a református egyház által szervezett nagyberegi családi csendesnapon, ahol szemináriumi előadást tartott, majd beszédet mondott a Nagyberegi Református Líceum felújított épületének ünnepélyes átadásán. Munkatársunknak ezt követően nyilatkozott kárpátaljai látogatásának tapasztalatairól.

– Milyen kérdések kerültek szóba a Kárpátalja kormányzójával és a megyei tanács elnökével folytatott megbeszélésén?

– Beszéltünk a migrációról, ami részben rémhírek miatt nyugtalanítja a kárpátaljai magyarokat. Részben meg a valóságos helyzet miatt is, mert Kelet-Ukrajnából ide érkeznek olyan, a kormányzó szerint keleti akcentussal, oroszul beszélő emberek, akikről nem lehet pontosan tudni, hogy turistaként érkeztek-e, itt akarnak letelepedni, vagy mi is a céljuk tulajdonképpen. A biztonság megőrzése és fenntartása nagyon fontos dolog.

A mozgósítással kapcsolatban figyelnünk kell arra is, hogy ne engedjünk teret az etnikai diszkriminációnak. Nem szabad megtörténnie annak, hogy a magyarokat nagyobb számban hívják be, mint ahogy az a számarányuknak megfelel. Az is lényeges dolog, hogy a mozgósítások korrekt módon, törvényesen folyjanak, és ugyanez a követelésük az itteni ukrán vezetőknek is: akiket behívnak, azokat elsősorban itteni területvédelmi feladatokkal bízzák meg, és ne vigyék el más területekre. Ez egy nagyon fontos szempont, melyben, úgy látom, támogat bennünket Ivan Baloga, a megyei közgyűlés elnöke és Valerij Luncsenko kormányzó is.

– A KMKSZ vezetőivel és a történelmi egyházak püspökeivel is folytatott megbeszélést, velük milyen kérdéseket tárgyaltak meg?

– A KMKSZ régi partnere Magyarországnak. Büszkék vagyunk arra, hogy a KMKSZ elnöke, Brenzovics László lett a megyei közgyűlés alelnöke. Mind az ukrán, mind pedig az európai politika kapcsán ők az első számú mértékadó szervezet az álláspontunk kialakításában. Ők képesek arra, hogy elmondják, itt mire is van szükség valójában.

Azt gondolom, hogy Kárpátalján a közösség megtartása szempontjából az egyházak szerepe a legfontosabbak között van. Majnek Antal püspök úr önfeláldozó munkát végez, akárcsak a katolikus egyház és a református egyház is. Velük építkezésről, programokról tárgyaltunk, ami jelent téglát, maltert, meg az emberi erőforrásból való építkezést is.

– Döntően az anyaország támogatásának köszönhető, hogy elkészülhetett az új leánykollégium…

– Kötelességünknek érezzük, hogy támogassuk a külhoni magyar közösségeket, amellett, hogy a kárpátaljai magyarság is itt van saját forrásaival, önkéntes munkájával, áldozatvállalásával, hűségével. A magyar kormány álláspontja az, hogy ha úgy dönt ez a közösség, hogy marad, és meg akar maradni, akkor nekünk kötelességünk ehhez az eszközöket biztosítani. Tartalommal ők töltik meg ezt: nemcsak az a több ezer ember, aki itt volt a családi csendesnapon, hanem az egész magyar közösség itt, Kárpátalján. Nagyon jó érzés, hogy itt béke van, még ilyen feszült helyzetben is. Láttam hármasikreket, akik éppen háromévesek, s üdvözöltem a kilencvenéves, a Gulágot megjárt nyugalmazott református püspököt, Gulácsy Lajost is. Egy olyan spektruma van itt az életnek, amit támogatni kell, nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Nagyon örülök annak is, hogy a régi – mert a líceum régi épülete is megújult – meg az új kollégiumépület ilyen szépen kapcsolódik össze. Egy olyan oktatási bázis ez, mely az itteni magyar fiataloknak reális, európai szintű, versenyképes tudást fog adni. Aztán majd ők eldöntik, hogy merre tartanak tovább. Itt olyan jó alapot kaphatnak, mint amilyet a magyarországi oktatási rendszer biztosít.

– Ragaszkodnunk kell az egyházi fenntartású iskoláinkhoz egy olyan országban is, ahol az egyházi tulajdonban lévő intézményeket nem támogatja az állam?

– Történelmi tapasztalat, hogy ahol nincs magyar államiság, és vannak magyar közösségek, ott a legkitartóbb, legerősebb és legmegbízhatóbb struktúrák az egyházi intézmények. A magyar nyelv, a magyar identitás megtartásában is a legerősebb partnerek az egyházak. Az itteni állami iskolákban olyan tanügyi rendelkezések lehetnek adott esetben, amelyek nem a magyar nyelvű oktatást támogatják. Itt viszont az egyház maga – nyilván a hatályos törvényeket betartva – szervezi az oktatását, és ennek a központjában a közösségépítés, a magyar nyelv és a versenyképes tudás átadása áll.

Badó Zsolt